Szakértő a Transparency korrupciós indexéről: nyomásgyakorló eszköz csupán, nem egy komolyan vehető mutató

Publikussá vált a Transparency International 2022-es jelentése, amiben saját, korrupciós percepciós indexük (CPI) alapján vizsgálták, milyen szinten áll a korrupció a világ országaiban. Míg egy évvel korábban az Európai Unión belül Bulgária volt a legkorruptabb állam, Magyarország pedig az utolsó előtti helyen „végzett”, addig a legfrissebb kiadvány szerint Magyarország „számít” a közösség legkorruptabb államának.

A szervezet mindezt az egy évtizede zajló, „rendszerszintű korrupció kiépülésével és a jogállamiság romlásával” indokolja. A magyar kabinet erre reagálva viszont kifejtette: hazug jelentésről van szó, mivel a nemzetközi szervezet sem a brüsszeli bürokráciát, sem az Európai Parlamentet nem vizsgálta. Hozzátették, a Transparency International ahhoz a „Soros-hálózathoz tartozó szervezet, amely a dollárbaloldal korrupciós botrányában és a brüsszeli korrupciós botrányban is nyakig benne van”.

A világranglistán egyébként Magyarország a maga 42 pontjával (a százból) a 77. helyen áll, amelyen más országokkal – így Burkina Faso, Kuvait, Salamon-szigetek, Kelet-Timor, Trinidad és Tobago, Vietnam – osztozkodik.

Módszertani nonszensz a CPI

Portálunk most megszólaltatott egy szakértőt is, hogy miért lehet problémás a Transparency indexe. Korábban ugyanis arról lehetett olvasni, módszertani módosítások kerültek bevezetésre CPI-t illetően.

„Rendszeresen publikált tanulmányoknál a módszertani változtatások általában ellehetetlenítik a különböző hullámokban készült munkák összehasonlítását” – hívja fel a figyelmet portálunknak Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője. Szerinte az idősoros összehasonlításnál nagyobb kérdés, hogy az országok egyáltalán mennyire rangsorolhatók: a CPI-rangsor összeállításához legfeljebb 12 különböző szervezet 13 szakértői felmérését veszik alapul, ám a figyelembe vett adatok száma országonként eltérő. A Transparency tehát úgy hasonlít össze országokat, „hogy valahol csak nyolc, valahol tíz, de akár ettől eltérő mennyiségű kutatást használnak fel a végső pontszám megállapításához”.

Vagyis – fogalmaz a szakértő –

„Az országonként különböző mennyiségű adat felhasználása módszertani nonszensz, s elkerülhetetlenül torz eredményekhez vezet. Ezáltal az NGO indexei médiahírek generálására és politikai nyomásgyakorlásra alkalmas, módszertanuk alapján viszont országok összehasonlítására nem hiteles adat.”

Nem kérdés, ki rendeli a nótát

Aggregációs aggályok is felmerülnek? Úgy tűnik igen. Talabér Krisztián leszögezi: a Transparency egyáltalán nem(!) a korrupciót vizsgálja, hanem a korrupciós érzületet. Ráadásul ebben sem a közvélemény mérésére, hanem annak befolyásolására törekednek az NGO-nál, mivel nem az állampolgárok véleményét kérik ki az index elkészítésekor, hanem egy gondosan kiválogatott „szakértői” gárdát. „Az ilyesfajta nyilatkozatok is inkább a »vélemény« kategóriába esnek, a valós megállapításokra alkalmas tények mást mutatnak.”

A Nézőpont elemzője emlékeztet: szakértői konszenzus van arról, hogy a nagymértékű korrupció hosszú távon negatívan hat a gazdasági növekedésre és az állam adóbeszedési hatékonyságára, megrendíti a közbizalmat és rombolja a társadalmi normákat. Csakhogy „miközben évről évre romló tendenciát jelez a Transparency a magyar korrupció helyzetét illetően, az objektív mutatókban – a magyar gazdasági fejlődésben és az állam adóbeszedési hatékonyságában – éppen egy ellenkező irányú, pozitív trend mutatkozik meg.”

hogy a szervezetet számos állami szereplő, nagyvállalat, alapítvány és egyéb piaci szereplő finanszírozza – teszi hozzá a szakértő, megjegyezve azt is: az idei kiadványuk első és második helyezettje, Dánia és Új-Zéland külügyminisztériuma is megtalálható a donorok között. „A jól ismert mondás látszólag itt is érvényes: az rendeli a nótát, aki fizeti a zenészt. És persze nem érdemes megfeledkezni a fődonorról, Soros György alapítványairól sem.”

Nemzetközi nyomásgyakorlás a cél

S ahogy a jogállamiság/joguralom konkretizálásában (lásd: Judith Sargentini által jegyzett „jogállamisági jelentés”; Gwendoline Delbos-Corfield-féle „demokrácia-jelentés”) sincs egyetértés, úgy a korrupciónak sincs nemzetközi konszenzussal elfogadott definíciója. Talabér Krisztián úgy véli, ezzel rendszeresen visszaélnek, mi több, sok tisztázatlan, a szélesebb nyilvánosság számára értelmezhetetlen fogalommal dobálóznak manapság politikai aktorok, ami pedig igazán veszélyes, „hogy ezek gyakran hivatkozási alappá is válnak”.

A Nézőpont elemzője arra is rámutat: a Transparency közel három évtized alatt monopolizálta a korrupciókutatást, s olyan mérési projekteket működtet, amelyek tudatosan nagy médiavisszhangot generálnak. „Ezek a korrupciót osztályozó rangsorok egyúttal jelentős hatással vannak egy-egy ország nemzetközi hitelességére és gazdasági pozíciójára. A CPI ennek köszönhetően

mint a korrupció mértékéről hitelesen tájékoztató mérceként.”

Nyitókép: Fabrice COFFRINI / AFP

Hogyan előzheti Magyarországot Kazahsztán vagy Koszovó? - Itt vannak a demokráciamérés buktatói

World Justice Project, Freedom House és Bertelsmann Stiftung. Pár NGO, amely rendszeresen ad ki országjelentéseket, vizsgálva a demokráciák állapotát. De míg az egyik mutató alapján Kazahsztán vagy Koszovó előzi Magyarországot, egy másik index ennek ellenkezőjét mutatja. Nézzük, hol a hiba!