Az új ajánlás a segélyezés alapú társadalom megteremtésén dolgozik. Minimálbérügyi körképünk!
Szalai Piroska írása
Tavaly az unió 21 országa közül mindössze hazánkban és Romániában növekedett a minimálbérek reálértéke. 2021-ben a többi tagországét jelentősen meghaladta a magyar minimálbérek emelkedése, s idén is hatodik legnagyobb javulást valósítottuk meg. A miénknél nagyobb arányban emelő országokban vagy nem volt, vagy az inflációnál jóval alacsonyabb volt tavaly a legkisebb bérek korrekciója. 2021. januárhoz viszonyítva az idei minimálbéreinknél 44,1%-os javulást tapasztalunk, Romániában 34,5%-osat, máshol mindenhol viszont jóval kisebbet. E két országban komoly esély van arra, hogy két év átlagában is emelkedik a vásárlóérték.
Európai uniós körképünkben a napokban minimálbér – minimáljövedelem témában megjelent három hírt járjuk körbe. Úgy tűnik, többen félreértelmezték ezeket, s így hazánkat jóval negatívabb színben tüntetik fel, mint a valóság:
1. keddtől hozzáférhetők az Eurostat nyilvános adatbázisában a tagállamok idén január 1-én érvényben levő minimálbér adatai
2. a múlt hét elején az Eurofound (magáról írja, hogy Európai Uniós Ügynökség, amelynek feladata, hogy tudást nyújtson a jobb szociális, foglalkoztatási és munkával kapcsolatos politikák kidolgozásához) kiadta a szokásos év eleji elemzést a minimálbérekről
3. hétfőn az Európai Tanács sajtóközleményben tudatta, hogy megszületett annak a minimáljövedelmekről szóló ajánlásnak a szövegtervezete, amit a február elején sorra kerülő EU csúcs tárgyalni fog
2023. január 1-én az tagállamok közül már 22 országban van egységes minimálbér, idén bevezette Ciprus is. Ausztriában, Svédországban, Dániában Finnországban és Olaszországban még nincs ilyen szabályozás. A keddi, legfrissebb elérhető Eurostat adatok alapján vásárlóerő paritáson összehasonlítva a magyar minimálbér a 16. helyen áll holtversenyben Csehországgal.
Szinte már természetes, hogy ha a banki érfolyamon euróra átváltott magyar minimálbért nézzük, akkor sokkal hátrább állunk a listán, s ezt nagyon szeretik hangoztatni egyes elemzők. Egyértelmű szakmai hiba a bér – kereset – jövedelem adatok banki árfolyamon történő összehasonlítása, amely nem veszi figyelembe az egyes országok eltérő árszínvonalát. A magyar fogyasztóiár-színvonal a második legalacsonyabb az unió tagállamai között, s ez becslésem szerint a tavalyi jelentős áremelkedések hatására sem változott.
A 2022-es évben már ismert az éves fogyasztói áremelkedés mértéke, tehát számítható már, hogy a tavalyi minimálbér-emelkedés milyen mértékben növelte vagy csökkentette a legkisebb keresetek vásárlóértékét. Két országban tudott emelkedni a minimálbérek reálértéke, hazánkban a legjobban, 3,6%-kal, s Romániában 2,1%-kal. A többi 19 országban csökkent a reálérték. Bulgáriában és Lettországban romlott legjobban, 10% feletti mértékben, mert e két országban nem emelték tavaly a minimálbéreket.
Mint ismeretes, a tavaly január 1-i minimálbérhez viszonyítva hazánkban 16%-kal emelkedett a legkisebb bér, s ezzel a 6. legnagyobb növekedést tudhatjuk magunknak. A legnagyobb emelkedés 24% volt Lettországban – ahol 2022-ben elmaradt az emelés, ezért ezt kétéves változásként kell értelmezni. A második a 22,2%-os német növekedés, amit meg az árnyal, hogy tavaly januárig egy év alatt mindössze 2,6%-kal emelkedett a minimálbér, majd az infláció miatt év közben többször is emelték. Így, ha a németek elmúlt két éves összes emelését egybe számoljuk, akkor 25,4%-os javulást kapunk. A harmadik helyen Bulgária 20%-os emelése áll, ami szintén két évre számolandó, mivel tavaly elmaradt náluk is az emelés. A negyedik helyezett Belgium 17,9%-kal, ahol a németekhez hasonlóan 2% volt az tavalyi emelés, s az infláció ennek ötszöröse, így a két évben együtt 20,3%-kal növekedett a minimálbér. Az ötödik Románia 17,6%-kal, náluk tavaly 14,3%-os emelés volt, a kettő együtt 34,5%-ot tesz ki.
Ugyan évente szokott az Eurofound elemzést készíteni a minimálbérekről, de a korábbiaknak nem volt ilyen nagy visszhangja. Idén az elemzés fókuszában a vásárlóérték megtartása, azaz a tagállamok éves emelései és az infláció összevetése volt. Az elemzés megállapítja ugyan, hogy a nominális emelés több országban minden idők legnagyobbja volt, mégis a vásárlóerő a legtöbb országban csökkenhet.
Abból indul ki, hogy az infláció a decemberi szinten fog fennmaradni, s ezért azt állítja, hogy a legtöbb országban a minimálbérek reálértékének további leértékelődésére lehet számítani.
Nálunk, Magyarországon véleményem szerint ez a kiindulási feltételezés hibás, túlzó. Egyrészt tavaly az éves átlagos harmonizált fogyasztóiár-emelkedésünk 15,3% volt. Mindez úgy, hogy januárban az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,9%-kal nőttek az árak, s ez decemberre 25%-ra emelkedett az uniós módszertan alapján számolva. (Az unió a külföldiek magyarországi fogyasztását is figyelembe veszi. s mivel 2022. május 27-től a magyar forgalmi engedéllyel nem rendelkező személygépjárművekbe már nem hatósági, hanem csak piaci áron lehet tankolni, így az uniós módszerrel számolt infláció tavaly magasabb volt, mint a hagyományos módon számított.) A kormány határozott célja idén decemberre ismét egyjegyűre csökkenteni az inflációt. Ha ez megtörténik, akkor még 15%-ra is csökkenhet az éves infláció.
Másrészt az Eurofoundon kívül nincs más olyan elemző, amely 2023 egész évére a decemberi éves infláció értékével kalkulál. Ezért ez az egyedüli olyan írás, amely nálunk ilyen mértékű vásárlóerő csökkenést vízionál. Majd végső következtetésként mégis egy pozitív megállapítást tesz, amit a magyar újságok már nem idéznek: „Magyarországon a szociális partnerek tripartit megállapodása határozza meg a minimálbér-emelést. Idén a megállapodás januárban az első emelést rögzíti, s ennek záradékában a növekedés év közbeni felülvizsgálatát írja elő, ha az infláció 18%-ra nő, és a GDP növekedése pozitív. Emellett a kormány ígéretet tett arra, hogy nem emelik a béreket terhelő szociális hozzájárulási adót.
Ebből a szempontból a magyar megoldás egyedülálló, más ország nem kötött hasonló előzetes megállapodást a felülvizsgálatról.”
Tehát fele sem igaz azoknak a hatásvadász címeknek, amelyek úgy tálalták ezt az elemzést, hogy nagy a baj a magyar minimálbérekkel.
Tisztázzuk, hogy a minimálbér és a minimáljövedelem két nagyon különböző dolog. A minimálbér a foglalkoztatottak legkisebb alapbérét jelenti. Ez a teljes keresetnek egy része csupán. Erre jönnek rá a munkakörhöz kapcsolódó minden hónapban járó rendszeres pótlékok, a nem rendszeres egyéb kereseti elemek, pl. a jutalmak, karácsonyi vagy húsvéti keresetkiegészítések, így kapjuk meg az éves teljes keresetet, s ennek az egy hónapra eső átlaga lesz az átlagkereset. Ha külön nem jelzik, akkor a bruttó értéket szokták érteni alatta. A cikkünkben is a minimálbérek bruttó értékeit használtuk. Így itt az adókedvezményeket sem figyeljük.
Míg keresete (és benne alapbére is) csak a foglalkoztatottaknak lehet, jövedelme már mindenkinek van a társadalomban, a legidősebb honfitársunknak épp úgy, mint a tegnap született babáknak. Az éves összes jövedelem számításakor háztartásonként a foglalkoztatott háztartástagok munkaviszonyból származó teljes keresetét (munkabér, rendszeres és nem rendszeres kereseti elemek: pótlékok, jutalmak, stb.) illetve vállalkozásból származó jövedelmeket, valamint a társadalmi jövedelmeket (családdal kapcsolatos, öregségi, munkanélküli és egyéb ellátásokat) továbbá az egyéb jövedelmeket is beszámítják, s osztják a háztartásban élők számával. A jövedelem számításnál a nettó értékekkel számolunk. Így az egy főre jutó jövedelem mindig kisebb, mint az egy főre jutó kereset, s e kettő nem összekeverendő.
Hazánkban a reáljövedelmek folyamatosan növekedtek az elmúlt évtizedben és a járvány időszakában is. A reáljövedelmek emelkedése úgy történt, hogy közben jelentősen csökkent a társadalmi különbség. Míg 2010-ben a munkajövedelem aránya az összjövedelemben csupán 65% volt, 2021-re már 74%-ra emelkedett, amit részben a foglalkoztatottak létszámának jelentős növekedése, illetve a minimálbérek és a felette levő keresetek emelkedése okozott. A jelentős mértékű családi adókedvezmény is komoly mértékben csökkentette a gyermekesek kitettségét. A tavalyi évben indult fiatalok adókedvezménye is tovább csökkenti a társadalmi különbségeket.
Az unióban a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élőkre pontos definíció létezik, itt írtunk róla. E definíció három összetevője közül az egyik a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya, azaz olyan háztartásban élőkről van szó, ahol a nettó jövedelem nem éri el a szegénységi küszöböt, azaz a mediánjövedelem 60%-át. A szegénységi küszöb tehát nem a keresetek, hanem a jövedelmek mediánjának 60%. A relatív jövedelmi szegénység dimenziójában 2020-ban az 5. legkisebb értéket mérték nálunk, előttünk csupán Csehország, Finnország, Szlovénia és Dánia állt. 2021-ben tovább csökkent ez az arány, 12,2%-ra mérséklődött, az unió tagállamainak tavalyelőtti referenciaévre vonatkozó értékeit még nem adta ki az Eurostat.
A relatív jövedelmi szegénység csökkenése rengeteg gyereket is kiemelt a szegénységi kockázattal élők közül, mivel a szülők keresetének növekedése következtében a háztartás minden tagja ki tudott jutni a fenyegetésből. Már a relatív jövedelmi szegénységi arány a gyermekeseknél jóval alacsonyabb, mint a gyermektelen háztartásokban élők esetében, míg 2010 előtt volt olyan év is, amikor több, mint 10 százalékpont hátránya volt a gyermeket nevelőknek.
Az unióban most egy olyan ajánlás elfogadására készülnek, amely nem az alapbér minimálértékére vonatkozik, hanem a fent részletezett jövedelmekre ajánl kidolgozni olyan szabályozást, amely meghatároz egy minimális szintet. Főként a munkaerőpiacról kirekesztődött személyekre fókuszál.
A magyar kormány arra fókuszált, hogy senkit ne hagyjon az út szélén, akit csak lehet, vonjon be a munkaerőpiacra, mert ha munka van, minden van, s a segélyezés alapú helyett a munka alapú társadalom megteremtésén dolgozott egészen eddig. Az unió ezen ajánlása veszélyesen közeli a feltétel nélküli alapjövedelem gondolatához!
Ez az ajánlás nem egy új minimálbér számítási módszer, hanem javasol a tagállamoknak egy minimális és számukra kötelező segélyezési szintet. Nem fogalmazzák meg, de sugallják, hogy ennek valahol a szegénységi küszöb körül kell lenni, s feltétel nélkülinek kell lenni.
A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
Nyitókép: Frederick FLORIN / AFP
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Európai politikusok bírálják Volodimir Zelenszkij kijelentéseit, miközben Ukrajna tovább kapja a pénzt, az oroszok pedig megcélozták a magyar fővárost.
Kaja Kallas szerint máshogy nem lehet legyőzni az „orosz imperializmust”.
Moszkvának kártérítést kell fizetnie Kaja Kallas szerint.
Ami sok, az sok. Egyre többen látnak át a szitán.
A szakértők szerint az orosz olaj betiltása nemcsak az üzemanyagárakat, hanem a rezsivédelmi alapot is érintheti.
Több országban a támogatások felfüggesztéséről beszélnek.
Februárban még a vártnál is nagyobb mértékben esett vissza az infláció mértéke Magyarországon. Az olajár hatása még nem mutatkozott meg a mutatóban, de a kormány hétfői intézkedése után már nem is tud súlyos csapást kiváltani a fogyasztói árakra.
Trump is engedne a szankciókból.
