Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

A nagyhatalmak játszóterévé válhat a kontinens a szakértő szerint.

A mai geopolitikai helyzetben Európa kénytelen szembenézni azzal a realitással, amelyet korábban sokan csak elméleti lehetőségnek tartottak: az Egyesült Államok fokozatos távolodásával a kontinens védelmétől.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az Ultrahang legutóbbi adásában elmondta, ez nem hirtelen fordulat, hanem egy folyamat csúcspontja, amelyet Donald Trump második elnöksége jelentősen felgyorsított.

Az egyik legkonkrétabb lépés az Egyesült Államok részéről a németországi katonai jelenlét csökkentése. Trump bejelentése szerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, ahol jelenleg mintegy 36 ezer katona és 40 bázis található. Ez a lépés szimbolikus és gyakorlati jelentőséggel is bír:
jelzi, hogy Washington nem hajlandó továbbra is ugyanolyan mértékben finanszírozni Európa biztonságát, mint eddig.
Trump emellett 15-ről 25 százalékra emelte az európai autókra kivetett vámokat, és politikája világosan mutatja: az amerikai érdekek előtérbe helyezése nem csupán választási retorika, hanem aktív külpolitikai irányvonal.
A szakértő szerint Európa számára ez azt jelenti, hogy a korábbi „ingyenbiztonság” korszaka véget ért.
A német zöld politikus, egykori külügyminiszter, Joschka Fischer friss írása szerint Európa „teljesen magára maradt” a második világháború óta először.
Szerinte a NATO formailag még létezik, de tartalmilag kiüresedett, mert az Egyesült Államok nem hajlandó tovább vállalni a kontinens védelmének politikai és katonai költségeit.
Fischer szerint súlyos illúzió azt hinni, hogy az orosz agresszió korlátozott célú – ha Ukrajna elesik vagy a Nyugat gyengeséget mutat, akkor a balti államok és Lengyelország kerülhetnek veszélybe.
Nógrádi György részben egyetért Fischerrel, de árnyalja a képet. Szerinte Európa gazdaságilag gazdag, katonailag azonban rendkívül gyenge és sebezhető – ez egy veszélyes kombináció.
A szakértő szerint a balti államok oroszellenes politikája kontraproduktív lehet saját méretük és erejük ismeretében, Lengyelország esetében pedig a hagyományos orosz- és németellenesség határozza meg a hozzáállást.
Az Európai Unióban egyre hangosabbak a közös védelmi költségvetésről és a GDP 5 százalékának védelmi kiadásokra fordításáról szóló elképzelések. A probléma azonban az, hogy ezek a tervek nagyrészt még mindig amerikai fegyverek vásárlását feltételezik, miközben Európa hadseregei széttagoltak, és számos különböző fegyverrendszert használnak.
A szakértő szerint hatékony európai haderő csak akkor jöhet létre, ha sikerül összefogni a kontinens fegyvergyártóit – ez azonban politikai és ipari szempontból óriási kihívás.
A háború az amerikaiak számára egyre inkább „európai üggyé” válik. Washington figyelme áttevődött Iránra, Kínára és a belpolitikai sikerekre, különösen a közelgő félidős választások előtt. Trump sikert akar felmutatni, de Ukrajnában ez egyelőre nem jön össze, miközben az orosz-ukrán fronton továbbra is zajlanak a harcok, és mindkét fél tűzszüneti javaslatokat tesz – eltérő időtávokkal és feltételekkel.
Európa számára ez azt jelenti, hogy saját forrásokból kell finanszíroznia Ukrajna támogatását, miközben energiaárak, szankciók és gazdasági nyomás nehezítik a helyzetet.
A Hormuzi-szoroson áthaladó kőolajszállítások miatti aggodalmak pedig rámutatnak: Európa energiabiztonsága továbbra is sérülékeny. Nógrádi György szerint Európa jelenleg katonailag és politikailag megosztott, nem áll készen arra, hogy saját lábára álljon. A NATO jövője kérdéses: kibírja-e a következő három évet, és milyen amerikai elnök jön majd utána? A kontinens orosz, amerikai és kínai érdekek játékszerévé válhat, ha nem lép fel határozottan – figyelmeztetett a szakértő.
Nyitókép forrása: Brendan SMIALOWSKI / AFP
***