Aki azt várta, hogy Novák Katalin kijevi látogatása majd megtöri a jeget és azonnal megindulhat az ukrán-magyar államközi kapcsolatok javulása, valószínűleg tévedett: nem sokkal az államfői vizit után sajnos újabb, kormányzati körökből érkező kirohanás borzolta a kedélyeket. Összeszedtük ezeket.
A magyarellenes ukrán kirohanások gyakran érkeztek jól ismert – érdekből vagy meggyőződésből – magyarellenes politikusoktól, és nagyon fontos azt is kiemelni, hogy akadtak azért kivételek is, például Viktor Mikita kárpátaljai kormányzó, aki – ugyancsak kormányzati szereplő létére – többször és hangsúlyosan megköszönte a magyar segítséget.
Mégis, sokszor kormányzati szereplők szólalnak meg igen barátságtalanul egy olyan ország részéről, amely elvileg Magyarországgal egy gazdasági közösségbe és egy katonai szövetségbe igyekszik, és amely még biztosan hónapokig háborúzni fog.
Viktor Balogát nem kell bemutatni: a volt munkácsi polgármester és klánja magyarellenességének köszönhető a munkácsi turul-szobor barbár lefűrészelése, de ezen kívül is szívet melengető üzeneteket küldött a tiltakozóknak (akik között nem csak magyarok akadtak);
emellett más szomszédainkhoz hasonlóan ő is kiakadt Orbán Viktor miniszterelnök szurkolói sálján, aminek kapcsán úgy fogalmazott, „Orbán Viktornak jól fog még jönni a sál, ha végképp megőrül és úgy dönt, hogy elfoglalja Ukrajna egy részét, lesz majd mivel törölgesse a pofáját”.
Az Egységes Közép nevű párt vezetője korábban konkrétan olyan javaslatokat tett, hogy Kárpátalján vásárolják fel a magyarok ingatlanait és betelepítésekkel oldják meg a „magyar ügyet”.
A sál-gate kapcsán az ukrán hivatalos politika szintjén is ment egy kört a revizionizmus-vád, az ukrán külügy bocsánatkérést követelt, és kijelentette, „A revizionista eszmék magyarországi terjesztése nem járul hozzá az ukrán–magyar kapcsolatok fejlődéséhez”.
A revizionizmusvádat eleve előszeretettel veszik elő, júliusban például az (egyébként természetesen minden egyéb helyzetben fake newsnak tartott) orosz médiára hivatkozva követelt magyarázatot Maxim Buzsanszki ukrán országgyűlési képviselő, mert a lap szerint Szijjártó arra célzott, Magyarország katonai erővel tervezi megvédeni a kárpátaljai magyarokat.
Ami azt illeti, Ukrajna katonai erejére hivatkozva számos ukrán politikus fenyegetőzött hazánkkal szemben. Különösen az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt születtek sorra hasonló nyilatkozatok; például Pavel Zsebrivszkij, a Donecki Polgári-Katonai Közigazgatás korábbi elnöke közölte, hogy a 128-as számú hegyivadász dandár egymaga képes szétverni az egész magyar honvédséget. Hasonló, ám ennél is elhíresültebb mondása volt Szergej Melnicsuk parlamenti képviselőnek az, hogy az ukrán hadsereg – s ő is a 128-as dandárra célzott – két óra alatt eléri a Balatont.
S persze ízlés dolga, hogy ide soroljuk-e Ljubov Nepop volt nagykövet közvetett fenyegetőzését, ami szintén szállóigévé vált.
Miközben megindult Magyarország EU- illetve NATO-tagságával kapcsolatos konspirációk is ukrán részről – vagyis a NATO-n és az EU-n kívülről.
Ennek egyik eklatáns példája volt Valerij Dymov politikai elemző minapi megfejtése, miszerint Magyarországnak jogállamisági és szuverenitási problémái vannak.
Sokan várták, hogy Novák Katalin kijevi látogatása és a segélyfelajánlások nyomán lehet esély arra, hogy normalizálódnak az államközi viszonyok. Elvégre az államfő találkozott Volodimir Zelejszkij ukrán elnökkel, megemlékezett az áldozatokról és a gabonaexport kapcsán jelentős magyar segítséget kínált fel Ukrajnának. Persze már a történtek sajtóvisszhangja sem ígért semmi jót.
Ehhez képest csak az elmúlt napokból két ukrán politikus is nyíltan, frontálisan támadta hazánk NATO- és EU-tagságát (ami részben arra is lehet persze reakció, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter november végén megerősítette: amíg a kárpátaljai magyarok nem kapják vissza az őket megillető jogokat, fenntartják a NATO-Ukrajna Bizottság bojkottját).
Kedden Olekszandr Merezko, a kijevi parlament külügyi bizottságának elnöke a Newsweeknek adott interjújában jelentette ki: ha Magyarország továbbra is módszeresen aláássa az észak-atlanti szolidaritást, akkor ki kell zárni a NATO-ból.
Pénteken pedig maga Zelenszkij tanácsadója, Alekszej Aresztovics követelte Magyarország nyugati megbüntetését, szerinte a NATO-nak és az Európai Uniónak egyaránt fontolóra kellene vennie Magyarország tagságának kérdését
Fontos megismételni: akadnak üdítő kivételek. Viktor Mikita kárpátaljai kormányzó nem csak Novák Katalin ottjártakor, de lapunknak adott interjújában is köszönetét fejezte ki Magyarország háborúsújtotta hazájának nyújtott segítségéért, és a munkácsi turul-szobor kapcsán is differenciáltabb álláspontot képvisel a magyarfaló Balogánál.
Ugyanakkor a politikai hangulat kimondottan Magyarország- és magyarellenes, ami még egy lapáttal rátesz a háború miatt sokszor igen nehéz helyzetbe került ukrajnai magyarok szenvedéseire Ungvártól Hmelnickijit.
Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
Keith Kellogg bírálta Oroszországot, mert karácsony napján indított nagyszabású rakéta- és dróntámadásokat Ukrajna energiaellátására és infrastruktúrájára.
Az orosz regionális kormányzó szerint a tüzet egy az orosz légvédelem által lelőtt ukrán drónból származó lezuhanó törmelék okozta.
A kontinens nagy részén pedig hidegebb tél várható, ami növeli a gáz iránti keresletet, miközben a készletek az eddigieknél gyorsabban fogynak.
A nemrég nagykorú fiatal a háború során került egy ukrán gyermekotthonból az országba.
Semmilyen forgatókönyv sem zárható még ki.
Kérdés, hogy az ortodox karácsonyig mit lép az ukrán elnök.
Az ügy kulcsszereplője a Bunelu LTD nevű cég, amely erős orosz kapcsolatokkal rendelkezik, ugyanakkor Georgescu támogatóival is kapcsolatban áll.
Keith Kellogg bírálta Oroszországot, mert karácsony napján indított nagyszabású rakéta- és dróntámadásokat Ukrajna energiaellátására és infrastruktúrájára.
