Az olasz püspöki kar napilapja kiemelte, hogy alig választották meg, I. János Pál máris új stílust vezetett be a Vatikánban az egyszerűség és az evangélium szelleme nevében. Lemondott olyan korábbi szokásokról, mint a fejedelmi többesszám használata, a pápák megkoronázása, nem akart trónra ülni, igaz az audienciákon hordszéken vitette magát, mivel így a hívők – akkor még kivetítők hiányában – messziről is jobban látták.
Jelszava az alázat volt, az egyház szegénységi fogadalmát hirdette, az igazság és a béke keresését szorgalmazta, a testületi vezetést, a vallások közötti párbeszédet, a missziós szolgálatot. Azt mondogatta, hogy egy papnak nem lehet bankszámlája - emlékeztek rá a boldoggá avatást megelőző szentszéki sajtótájékoztatón.
Élete és munkássága
I. János Pál a béke szükségességéről beszélt kortársainak: levelet írt az 1978 szeptemberében a Camp David-i békeegyezményt aláíró Anvar Szadat egyiptomi, Menahem Begin izraeli és Jimmy Carter amerikai elnöknek. Az első pápa volt, aki az Úrangyala-imádságot kísérő egyik beszédében a Koránból idézett.
Albino Luciani az olaszországi egyházban és társadalomban is ismert volt elkötelezettségéről. 1935-ben szentelték pappá, 1958-ban Vittorio Veneto püspöke, 1969-től Velence pátriárkája volt, 1973-ban bíboros lett. A hetvenes évek elején az olasz püspöki kar (CEI) elnökhelyettese volt. Többek között egyházi újságíróként is dolgozott. Személyesen tapasztalta meg a második háború utáni évtizedek gazdasági átalakulási folyamatát, és annak hatását a munkásosztály életére. Velencei pátriárkaként szerepet vállalt a gyártulajdonosok és a sztrájkoló dolgozók közötti közvetítésben.