Van egy könyvem Kornis Gyula könyvtárából, amelyben az áll: mit nyertünk Leninnel? Kornis mellé írja: huszonöt évet. Mert, ha a cári Oroszország fennmarad, és az Antant abban a formában győz az I. világháborúban, akkor is a cári orosz uralom a Duna-medencében megszületett volna. Éppen ezért egy történeti távlatban – és ezt elmondtam már ennél kritikusabb helyeken is a NATO-tól a Közös Piacig – igenis ebben a térségben úgy kell gondolkodni, hogy támogatni gazdaságilag és politikailag ezeket a területeket, és az amerikai jelenlétre szükség van – ezt Moszkvában '90 júniusában mondtam el a Varsói Szerződés utolsó ülésén –, szükség van a NATO-ra, minden regionális szervezetre, és a biztonságunkra,
mert ha erő áll fent akkor a kalandorok nem jelentkeznek, és a kalandoroktól a gondolatok távol vannak.
De tudni kell azt, hogy ma a legkisebb hadseregünk nekünk van. És tudni kell azt, hogy mi csak a biztonságpolitikára és a külpolitikára építhetünk. Nem hobbim a külpolitika – vagyis de, igen, az –, de nem azért csinálom, hanem azért, mert az a külpolitika, amit a kormányunk képvisel, és amire olyan nagy súlyt helyezünk, az jelenti ennek az országnak a biztonságát.
És ez nem luxus, és nem elhanyagolása a belpolitikának, a gazdaság- és szociálpolitikának, mert ezzel a kül- és biztonságpolitikával lehetünk stabil oázis, ezzel jön ide a tőke, ettől születik meg a munkaalkalom, emiatt marad meg a magyar függetlenség.”