Százötven éve, 1874. október 8-án született Bethlen István, aki 1921 és 1931 között volt Magyarország miniszterelnöke. Politikai örökségéről Gali Mátéval, a Horthy-korszak kutatójával, az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskolájának kutatótanárával beszélgettünk.
Ennek a háborúnak orosz részről nincs fasiszta vagy náci eleme. Nem akarják kiirtani, leigázni, megsemmisíteni az ukránokat.
A legendás harckocsiba több hónap alatt leheltek újból életet a hadmérnökök.
Az amerikai progresszió mindig furcsa képzeteket ébresztett a republikánusokban és a demokratákban egyaránt.
Utólagos balos mítoszok, hogy itt valami nagy választás volt. Nem volt. Volt a rossz és a rosszabb.
A korábban Magyarországon vagy Afganisztánban történtek nem ütötték meg a nemzetközi futballvilág ingerküszöbét, ellenben a napjainkban Ukrajnában történtekkel.
45 éve írták alá a SALT-II. megállapodást, amely végül sosem lépett életbe.
A perejaszlavi gyűlés tiszteletére készült szoborkompozíció a Népek Barátsága boltív emlékműegyüttes része volt.
Cseppet sem kizárt, hogy Putyin megtámad NATO-tagországokat, európai országokat is.
A cél most is ugyanaz: gyarmatosítani Közép-Európát. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A társadalmak egyelőre mintha még az 1914 nyári „Éljen a háború!” bűvöletében élnének.
Nem új helyen, hanem meglévő atomerőmű, a Hmelnickaja atomerőmű mellé – árulta el az energetikai miniszter.
„Ezekért a dolgokért komolyan mondom, felelősségre kellene vonni az elkövetőket, nagy nyilvánosság előtt” – háborodott fel a történész.
Nem mindenki tudja, de egy szovjeteknek dolgozó magyar kommunista „innovációja” volt a málenkij robot, több százezer honfitársunk elhurcolása. A túlélők és azok leszármazottai viszont nem felejtenek.
A formális felbomlás nem jelentette a birodalom végét – mondja Fedinec Csilla történész. Szerinte az a tét Ukrajnával kapcsolatban, megőrizhető-e mostani világrend, amivel befejeződne a felbomlás folyamata is.
„Az EU legjobb esetben is kudarcot vallott (...) Saját tagállamait sodorta bajba, válságba” – mondta a politikus.
2012-ben arra gondoltam ugyan, hogy Oroszország a Krímre tekintget, de arra, hogy ekkora nyílt kihívást intéz a Nyugat ellen, nem.
Putyinnak abban igaza van, hogy nem érdemes a mai fejünkkel visszahelyezni magunkat a korábbi szituációkba.
Keir Giles szerint sokaknak „kínzó választás volt, hogy a két terrorrendszer közül melyik mellé álljanak”.