Ez történt 31 éve Budapesten, ami ugyancsak meghatározta Ukrajna sorsát

Nem a közelgő budapesti békecsúcs az első alkalom, a világ vezetői egyszer már összegyűltek hazánk fővárosában, hogy rendezzék Ukrajna ügyét. 1994 végén történt az eset, december negyedikén írták alá a budapesti memorandumként emlegetett dokumentumot, amely a Krím-félsziget orosz annektálásának idején, valamint a 2022-es orosz invázió után is előkerült.

A budapesti memorandum lényege ugyanis az volt, hogy 

• Ukrajna lemondott a Szovjetunió örökségeként birtokolt atomfegyverekről,
• cserébe az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Oroszország biztonsági garanciákat vállalt Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartására.

Csakhogy – amint arra cikkében a Faktum rámutatott – a megállapodás eredendően nem jogi kötelezettségvállalás, hanem politikai nyilatkozat volt, így hiányzott kikényszerítő ereje, ami később problémát is okozott. Amikor Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet, majd 2022-ben teljes körű inváziót indított, egyértelművé vált, hogy a memorandum ígéretei kiüresedtek.

Lavrov: A budapesti memorandum nem kötelez a kijevi államcsíny elfogadására

Utóbbi mára általánosan elfogadott álláspont, a nyugati szövetségrendszer tagjai – Magyarországot is beleértve – elítélik az orosz agressziót, de ne higgyük, hogy Oroszországnak nincs meg a saját magyarázata a budapesti memorandum megszegésére. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 2015-ben kijelentette, az 1994-es budapesti memorandumban Oroszország mindössze annyit vállalt, hogy nem vet be atomfegyvert Ukrajna ellen, de az általa puccsnak minősített ukrán hatalomváltás elfogadása szerinte abból nem következik.

Ezt kellene elkerülni: a budapesti memorandum bukására hivatkozva kérnének atomot az ukránok

„Egyetlen napig sem működött” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij a budapesti memorandumról az egyezmény harmincadik évfordulóján.

„Ma van 30 éve, hogy a Budapesti Memorandumot megkötöttük. Tíz év háború. Ez a dokumentum egyetlen napig sem működött. És emiatt most már mindenki tudja a világon, hogy egy aláírás vagy bármilyen ígéret nem elég a biztonsághoz.”

A The Kyiv Independent beszámolója szerint az ukrán elnök elmondta: „Ma van 30 éve, hogy a Budapesti Memorandumot megkötöttük. Tíz év háború. Ez a dokumentum egyetlen napig sem működött. És emiatt most már mindenki tudja a világon, hogy egy aláírás vagy bármilyen ígéret nem elég a biztonsághoz.”

A lapnak Anton Liagusha történész elmondta, hogy Ukrajnának „hiba volt lemondani az atomfegyverekről”, és szerinte újra kellene építeni a nukleáris képességeit.

A szakértők ugyanakkor úgy vélik, az ukrán történész ötletének beláthatatlan következményei lennének. A budapesti memorandum tanulsága viszont valóban az, hogy egyszerű politikai nyilatkozatnál többre van szükség ahhoz, hogy a szomszédunkban béke és nyugalom legyen. Azonban 

Nyitókép: MTI/Földi Imre