Szijjártó: A Bloomberg az eddigi legnagyobb nemzetközi „zebrát” dobta be a köztudatba

A hírügynökség azt az álhírt terjesztette, hogy Trump telefonon győzködte Orbánt, ne akadályozza Ukrajna uniós csatlakozását.

A magyar kormány sokat dolgozott azon a háború kitörése óta, hogy hazánk fővárosában tárgyalhassanak a békéről az oroszok és az amerikaiak.
„Felajánlottam, hogy ha a békét elhozó, a háborút lezáró párbeszédhez helyszínt keresnek, akkor Magyarországra bármikor jöhetnek. Egy órával előtte szóljanak, és mi készen állunk arra, hogy Magyarországon fair, tisztességes, biztonságos, egyforma körülményeket garantáljunk mindenkinek” – így emlékezett vissza nemrég a Harcosok órájában Szijjártó Péter magyar külügyminiszter arra, amikor három nappal a 2022-es orosz invázió megindítása után felhívta orosz és ukrán kollégáit.
A magyar külügyminiszter kifejtette, Budapest azért merül fel rendre, mert
nagyon kevés olyan ország van, amely az elmúlt három és fél évben megőrizte azt a képességét, hogy egyszerre tud korrekt, kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédet folytatni az Egyesült Államok és Oroszország vezetőivel is.
Ezt is ajánljuk a témában
A hírügynökség azt az álhírt terjesztette, hogy Trump telefonon győzködte Orbánt, ne akadályozza Ukrajna uniós csatlakozását.
Szijjártó megjegyezte, ő most
nem ismer olyan európai politikust Orbán Viktoron kívül, aki egyformán tud beszélni Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal is.
A legfrissebb hírek alátámasztani látszanak Szijjártó Péter szavait, ugyanis – ha orosz-ukrán-amerikai békecsúcs nem is lesz – Donald Trump csütörtökön bejelentette, hogy Budapesten fog találkozni Vlagyimir Putyinnal.
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai elnök erről közösségi oldalán számolt be, miután egyeztetett Putyinnal.
Szijjártó Péter visszaemlékezéséből még egy dolog kiderült: hogy Magyarország már a háború első napjaiban is aktívan részt kívánt venni békefolyamatokban. A magyar kormány ugyan a kezdetektől elítélte az orosz agressziót, de azt is egyértelművé tette, hogy Magyarország nem kíván részt venni a háborúban, az egyetlen helyes utat a diplomáciában jelölte meg és ragaszkodott hozzá, hogy egyik fél oldalára sem áll, csakis a mielőbbi béketárgyalások mellett emel szót. Ettől függetlenül Magyarország a háború kitörése óta nyújt humanitárius segítséget a megtámadott Ukrajnának és szomszédos országként fogadja az onnan érkező menekülteket.
A háború azonban máig tart, aminek egyik oka, hogy a nagyhatalmaknak továbbra sem sikerült megegyezniük. Az előző, a demokraták által uralt amerikai kormányzatban a héják döntő befolyást birtokoltak, ezért Orbán Viktor az amerikai választások előtt egyértelműen kijelentette, hogy a békére csakis akkor van esély, ha Donald Trump nyeri a választást.
A magyar kormányfő ezt akkor mondta, amikor tavaly márciusban találkozott Trumppal. A miniszterelnök azt mondta: Trump elnöksége alatt béke volt a Közel-Keleten és béke volt Ukrajnában is. „Ma sem lenne háború, ha még mindig ő lenne az Egyesült Államok elnöke”.
Ezt is ajánljuk a témában
Összeszedtük, amit eddig tudni lehet!
A magyar kormány álláspontjának tehát szintén fontos eleme volt, hogy a háború beszüntetésének egyik legfontosabb alapfeltétele, hogy az Egyesült Államok és Oroszország állapodjanak meg.
Orbán Viktor orosz-ukrán háborúval kapcsolatos meglátásait és Magyarország békepárti politikáját részletesen összefoglalta nemrég, amikor az Ultrahang YouTube-csatornának nyilatkozott.
Mint mondta,
addig nem lesz vége a háborúnak Ukrajnában, amíg az orosz és az amerikai elnök nem ül le tárgyalni és nem születik egy nagyobb megállapodás, melynek fontos, de nem egyetlen tétele a háború.
A miniszterelnök azt mondta: olyan nincs, hogy mindenki békét akar és nincs béke. Olyan van, és most ez a helyzet, hogy mindenki azt mondja, hogy békét akar, de egyesek nem akarják.
A helyzetet úgy foglalta össze:
az európaiak és az ukránok nyilvánvalóan a háború folytatását akarják,
akármit mondanak, az Egyesült Államok elnöke valóban békét akar, és az oroszokról azt tudhatjuk biztosan, hogy a kijelölt területi határokat el akarják érni, és akár háború árán is meg akarják akadályozni, hogy Ukrajna NATO-tag vagy NATO katonai fegyverlerakat legyen.
Orbán Viktor kiemelte: az orosz-amerikai nagyobb megállapodásnak a háborún túl része az energiaárak alakulása, Amerika hozzáférése az orosz piacokhoz és Oroszországé az amerikaiakhoz, a gazdasági szankciók, a technológia és a fegyverzetkorlátozás kérdése.
Hangsúlyozta azt is: Magyarország „veszélyes példa”, azt mutatja Európában, hogy lehet állást foglalni a háború ellen, lehet kiállni a béke mellett, és „ha elég erős vagy, akkor kimaradhatsz a háborúból”.
Magyarország az „antitézise mindannak, amit ma Európa csinál, aki békéről beszél, de közben valójában érdekelt a háború fenntartásában” – fogalmazott.
Azt is mondta: minden kapcsolatát rendszeresen használja annak érdekében mind az orosz, mind az amerikai elnök irányába, hogy a béke felé próbáljon érveket, szempontokat adni.
Nyitókép: Kremlin Press Office / Handout / ANADOLU AGENCY / Anadolu via AFP