Szergej Lavrov kijelentette, az 1994-es budapesti memorandumban Oroszország mindössze annyit vállalt, hogy nem vet be atomfegyvert Ukrajna ellen, de az általa puccsnak minősített ukrán hatalomváltás elfogadása szerinte abból nem következik. Erről azután beszélt, hogy fogadta spanyol kollégáját, aki úgy véli, Ukrajna újjáépítése nem elképzelhető Oroszország nélkül.
A budapesti memorandum nem kötelezte Oroszországot az ukrajnai erőszakos hatalomátvétel elfogadására – jelentette ki kedden Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután spanyol kollégájával tárgyalt Moszkvában.
Az orosz diplomácia vezetője a José Manuel García Margallóval közös tájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az 1994-es szándéknyilatkozat nem kötelezte Oroszországot „az alkotmányellenes államcsíny, az erőszakos hatalomátvétel és az ukrán radikálisok tetteinek elfogadására, akik aláásták az ukrán állam szuverenitását”.
Lavrov szerint az 1994-es budapesti szándéknyilatkozatban Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia arra vállaltak kötelezettséget, hogy nem vetnek be atomfegyvert Ukrajna ellen, amely önként lemondott nukleáris arzenáljáról. „Oroszország semmilyen más kötelezettséget nem vállalt" – tette hozzá a külügyminiszter.
Oroszország tavaly márciusban egyoldalúan elcsatolta a Krím-félszigetet Ukrajnától. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 televízióban vasárnap vetített interjúrészletben nyíltan beszélt arról, hogyan adott parancsot a félsziget elszakítására.
Szergej Lavrov azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy az ukrajnai válság rendezését „jelenleg Moszkvában és Madridban is egyformán látják”. Eszerint elsősorban a minszki megállapodások nyomán február 12-én született végrehajtási intézkedéscsomag mind a 13 pontját kell teljesíteni. Az orosz külügyminiszter azzal vádolta Kijevet, hogy akadályozza a fehérorosz fővárosban aláírt egyezség végrehajtását. Megjegyezte, hogy „talán az olyannyira kedvelt szankciókkal kellene rávenni a kijevi hatalmat arra, hogy teljesítse a megállapodásokat".
Lavrov leszögezte, nem fogják arra kérni az Európai Uniót, hogy oldja fel az Oroszországgal szemben alkalmazott büntetőintézkedéseket. A spanyol diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy nem látja megalapozottnak az újabb szankciókat Oroszország ellen, mivel megvalósulnak a minszki megállapodások. Hozzátette, hogy a büntetőintézkedések senkinek sem kedveznek.
José Manuel García Margallo kijelentette, hogy Ukrajnát nem lehet Oroszország nélkül újjáépíteni. Azt is közölte, arra kell törekedni, hogy Ukrajnának az Európai Unióval való egyesülése esetén figyelembe vegyék Oroszország érdekeit. „A (társulási) megállapodást össze lehet egyeztetni az Oroszországgal való együttműködéssel” – mondta.
A spanyol külügyminiszter úgy vélte, hogy az Európai Unió és Oroszország közötti vitás kérdéseket – beleértve „a krími problematikát" – a nemzetközi jog keretein belül kell rendezni. Helyre kell állítani a stratégiai partneri kapcsolatokat, „szövetségeseknek kell maradnunk és nem ellenségeknek” – tette hozzá.
José Manuel García Margallo a Krím félsziget Oroszországhoz csatolására vonatkozó kérdésre kifejtette, hogy „az üggyel valóban foglalkozhatna a hágai nemzetközi bíróság, de ez nagyon bonyolult jogi kérdés, és Spanyolországnak nem dolga, hogy beavatkozzon az ilyen vitákba”.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
„Most, hogy már az EU saját pénze forog kockán, a diplomácia is elkezd elmozdulni.”
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
Egyre közeledik a megállapodás az amerikai és az orosz elnök részéről a háború lezárására. Ugyanakkor az EU-nak nem osztottak lapot.
Az amerikai elnök ezúttal az európaiak törekvéseit is méltatta.
Az EU külügyi főképviselője azt is megszabná, mennyi pénzt fordíthat Moszkva a haderejére.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
