Szergej Lavrov kijelentette, az 1994-es budapesti memorandumban Oroszország mindössze annyit vállalt, hogy nem vet be atomfegyvert Ukrajna ellen, de az általa puccsnak minősített ukrán hatalomváltás elfogadása szerinte abból nem következik. Erről azután beszélt, hogy fogadta spanyol kollégáját, aki úgy véli, Ukrajna újjáépítése nem elképzelhető Oroszország nélkül.
A budapesti memorandum nem kötelezte Oroszországot az ukrajnai erőszakos hatalomátvétel elfogadására – jelentette ki kedden Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután spanyol kollégájával tárgyalt Moszkvában.
Az orosz diplomácia vezetője a José Manuel García Margallóval közös tájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az 1994-es szándéknyilatkozat nem kötelezte Oroszországot „az alkotmányellenes államcsíny, az erőszakos hatalomátvétel és az ukrán radikálisok tetteinek elfogadására, akik aláásták az ukrán állam szuverenitását”.
Lavrov szerint az 1994-es budapesti szándéknyilatkozatban Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia arra vállaltak kötelezettséget, hogy nem vetnek be atomfegyvert Ukrajna ellen, amely önként lemondott nukleáris arzenáljáról. „Oroszország semmilyen más kötelezettséget nem vállalt" – tette hozzá a külügyminiszter.
Oroszország tavaly márciusban egyoldalúan elcsatolta a Krím-félszigetet Ukrajnától. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 televízióban vasárnap vetített interjúrészletben nyíltan beszélt arról, hogyan adott parancsot a félsziget elszakítására.
Szergej Lavrov azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy az ukrajnai válság rendezését „jelenleg Moszkvában és Madridban is egyformán látják”. Eszerint elsősorban a minszki megállapodások nyomán február 12-én született végrehajtási intézkedéscsomag mind a 13 pontját kell teljesíteni. Az orosz külügyminiszter azzal vádolta Kijevet, hogy akadályozza a fehérorosz fővárosban aláírt egyezség végrehajtását. Megjegyezte, hogy „talán az olyannyira kedvelt szankciókkal kellene rávenni a kijevi hatalmat arra, hogy teljesítse a megállapodásokat".
Lavrov leszögezte, nem fogják arra kérni az Európai Uniót, hogy oldja fel az Oroszországgal szemben alkalmazott büntetőintézkedéseket. A spanyol diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy nem látja megalapozottnak az újabb szankciókat Oroszország ellen, mivel megvalósulnak a minszki megállapodások. Hozzátette, hogy a büntetőintézkedések senkinek sem kedveznek.
José Manuel García Margallo kijelentette, hogy Ukrajnát nem lehet Oroszország nélkül újjáépíteni. Azt is közölte, arra kell törekedni, hogy Ukrajnának az Európai Unióval való egyesülése esetén figyelembe vegyék Oroszország érdekeit. „A (társulási) megállapodást össze lehet egyeztetni az Oroszországgal való együttműködéssel” – mondta.
A spanyol külügyminiszter úgy vélte, hogy az Európai Unió és Oroszország közötti vitás kérdéseket – beleértve „a krími problematikát" – a nemzetközi jog keretein belül kell rendezni. Helyre kell állítani a stratégiai partneri kapcsolatokat, „szövetségeseknek kell maradnunk és nem ellenségeknek” – tette hozzá.
José Manuel García Margallo a Krím félsziget Oroszországhoz csatolására vonatkozó kérdésre kifejtette, hogy „az üggyel valóban foglalkozhatna a hágai nemzetközi bíróság, de ez nagyon bonyolult jogi kérdés, és Spanyolországnak nem dolga, hogy beavatkozzon az ilyen vitákba”.
Akkor lesz tárgyalás, ha az Egyesült Államoknak sikerül meggyőznie Oroszországot arról, hogy többet veszít a háború folytatásával, mint amennyit nyerhet. Kohán Mátyás írása.
Szergej Lavrov szerint a vezetők megfelelő előkészítés után találkozhatnak.
„Nem kérdés, hogy ha lesz békecsúcs, akkor az Budapesten kerül megrendezésre” – tette hozzá a külügyminiszter.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Az ukrán hadsereg egy fogolytól tudta meg, milyen ukázt adott ki az orosz elnök.
Szergej Lavrov 1956-ról is nyíltan beszélt.
Ezt a célt szolgálja az USA erőfeszítése a béke érdekében, de nem segíti az az ötlet, hogy az Európában zárolt orosz vagyonokat felhasználják Ukrajna támogatására.
Akkor lesz tárgyalás, ha az Egyesült Államoknak sikerül meggyőznie Oroszországot arról, hogy többet veszít a háború folytatásával, mint amennyit nyerhet. Kohán Mátyás írása.
