Az orosz–ukrán háború akár egy nukleáris konfliktushoz is elvezethet

„Oroszbarát politikai körökben tartja magát a nézet, hogy Oroszország erősebben kerül ki a háborúból, mint a Nyugat. Ez nem tűnik megalapozottnak. Ennek cáfolatára talán kínai elemzőknek a háború korai szakaszában leírt mondatai szolgálhatnak, melyekben a következő állítások szerepelnek: az ország „Putyin alatti újjászületése, gazdaságának élénkülése – hazugság, az egész egyszerűen nem létezik”, a »hadiipari komplexum mérete és a hadsereg finanszírozása nem áll összhangban az ország állítólagos katonai nagyhatalmi státuszával«, ezért Oroszország »képtelen a napi több száz millió dollárba kerülő magas technológiai szintű háború hátterét biztosítani«, ugyanis »elveszítette stratégiai fölényét és kezdeményező képességét«. Ezek a mondatok meglehetősen aggasztóak. Az oroszok olyan helyzetbe hozták magukat, aminek a vége még a legjobb forgatókönyv szerint is presztízsveszteség lesz.

A világnak ezzel a gyengeséggel azonban valamit kezdenie kell, az elrettentés ugyanis, ahogy már említettem, egyenlő felek között működik csak megfelelően. Oroszország ezzel szemben olyan gyenge állam lesz, amely még mindig a világ legnagyobb nukleáris arzenáljával rendelkezik, és a Szovjetunió felbomlása utáni időkkel ellentétben most olyan vezető áll az élén, aki Nagy Péter-i álmokat dédelget. Milyen alkut képes kötni Putyin egy ilyen háború után? »A katonai akciót az alku alternatívájának tartják, nem az alkudozás folyamatának« – írja Schelling. A katonai akció azonban csak akkor lehet az alkudozás alternatívája, ha a megtámadott fél kapitulál. Ez azonban itt nem következik be. Az agressziónak ez a részben sikertelen formája nagyon megnehezíti az alkudozást, bármit is mondjon Trump.

A következő időszak legnagyobb kérdése, hogy elfogadható-e egy háború után, amit az oroszok képtelenek megnyerni, hogy Ukrajnát az totális engedmények irányába nyomják? Sajnos nehéz lesz bármilyen kompromisszumos megoldást találni. Az EU számára az egyetlen erkölcsileg is elfogadható eredmény csak az oroszok veresége és a régi határok mögé való visszavonulása lenne. Trumpnak persze nem drága egyetlen ukrán engedmény sem. Egy biztos, a béke nem egynapos folyamat, amit sokan szerettek volna látni, és még ha létre is jön, rajtunk marad a nukleáris elrettentés problémája. Ez a szellem már kiszabadult a palackból, és nem látszik rá mód, hogy oda vissza lehessen gyömöszölni. Schelling elvei szerint valószínűleg új nemzetközi nukleáris politikára lenne szükség, de fogalmunk sincs, hogy milyen legyen, és hogy hogyan is lehetne kikényszeríteni.” 

Nyitókép: GAVRIIL GRIGOROV / SPUTNIK / AFP

***

***