Háború és lopás: gőzerővel zajlik Ukrajna gyarmatosítása

A világ közvéleménye Ukrajnára leginkább a 2013-as Majdan téri színes forradalom, az azt követő politikai változások, a Krím orosz annektálása, a két ország konfliktusa, Orosz- ország 2022-es agressziója és az azóta is tartó háború miatt figyel. Van azonban mindezek mögött egy szintén évtizedek óta zajló folyamat, amelynek az említett eseményekhez is köze van, ám mivel kevés szó esik róla, elkerüli a többség figyelmét. Ez az egyik legnagyobb ukrán nemzeti kincs, a termőföld magánkézbe juttatása. 

A gyarmatosítás kezdetei 

A Szovjetunió 1991-es felbomlása előtt a mai Ukrajna területén minden termőföld az állam tulajdona volt. A gazdák állami területen működő szövetkezeti gazdaságokban dolgoztak. Az ukrán kormány az 1990-es években a Nemzetközi Valutaalap és más intézmények irányításával és támogatásával privatizálta az ország termőterületeinek nagy részét. Ennek eredményeként a föld egyre inkább egy új oligarchikus osztály kezében összpontosult. Hogy megállítsa a folyamatot, a kormány 2001-ben a mezőgazdasági területek 96 százalékára vonatkozó kereskedelmi moratóriumot vezetett be. Ez megakadályozta ugyan a termőterületek felvásárlását, de továbbra is bérbe lehetett adni a földet, és rengeteg kisbirtokos élt is a lehetőséggel. Ekkorra azonban már a nagyvállalatok kezében volt az ukrán mezőgazdasági területek óriási része. 

A 2014-es politikai fordulatot és a Nyugat-barát kormány felállítását követően a nyugati pénzügyi intézmények, köztük Ukrajna legnagyobb hitelezője, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az IMF és a Világbank földreformot sürgettek az országban. Ez alatt a termő- földekre vonatkozó moratórium feloldása, a földpiac létrehozása értendő. Az említett szervezetek a nyomásgyakorlástól sem riadtak vissza; elképesztő összegű hitelekkel támogatták az ukrán agráriumot, aminek nagy ára volt. Az ukrán kormány a gazdaság életben tartása céljából újabb és újabb hiteleket vett fel, és 2021-re már 60 milliárd dollárral tartozott csak az IMF-nek. A tartozás része volt két, összesen 21 millió dolláros IMF-hitelprogram, amelyben a földreform is szerepelt. 

A gazdasági válsággal és a koronavírus- járvánnyal szembesülő Ukrajna választhatott – elfogadja a „földreformot”, és újabb hitelt kap, vagy elutasítja, és csődközeli helyzetbe kerül. Bár az ukrán lakosság 64 százaléka ellenezte a földkereskedelmi moratórium fel- oldását, és tüntetéseket is szervezett, a kormány végül 2020-ban elfogadta és 2021-ben életbe léptette az erről szóló törvényt. 

Mindezt a covid-19-járvány miatti kijárási tilalom idején, hogy elejét vegye a nagyobb tiltakozásoknak. Az új földtörvény lehetővé tette, hogy az ukrán állampolgárok legfeljebb 100 hektárnyi földet vásárolhassanak. A következő évben a földpiacon 111 307 tranzakció történt, és 262 679 hektárnyi terület cserélt gazdát. A második szakasz 2024 januárjában kezdődött, 10 ezer hektárra emelve a vásárolható termőterületek méretét, valamint a magánszemélyek mellett jogi személyek számára is lehetővé téve az értékesítést. Külföldi magánszemélyek és vállalatok nem vásárolhatnak, de továbbra is bérelhetnek ukrán termőföldet. 

Kié valójában a föld? 

Az ukrán termőföldek nagy része papíron ukrán állampolgárok és cégek kezében van, és a törvény hivatalosan azt célozza, hogy ez így is maradjon. A szabályozásban azonban számos kiskapu található, és szinte lehetetlen az átláthatatlan céghálókon keresztül folytatott tranzakciók nyomon követése. Ha ez nem lenne elég, ott van még a tény, hogy az ukrán gazdálkodók nagy része sok pénzzel tartozik bankoknak és az említett nemzetközi pénzügyi intézményeknek. Ez pedig súlyos kérdéseket vet fel, hiszen fizetésképtelenség esetén elvileg a vagyonukkal és a földtulajdonukkal felelnének, ez azonban ellentmondásban áll a hatályos törvénnyel, amely nem engedi, hogy külföldi szervezetek földet szerezzenek Ukrajnában. 

A The Oakland Institute 2023-ban közzétett jelentése szerint az ukrán termőföld 28 százaléka, nagyjából 9 millió hektár oligarchák és külföldi szervezetek kezében van. A korábbi adatok szerint az állami tulajdonú mezőgazdasági területek mérete több mint 7 millió hektár volt, ám Volodimir Zelenszkij elnök 2020. októberi közlése szerint ebből az előző évtizedekben 5 milliót „elloptak” – azt azonban, hogy e földeket kik birtokolják, nem hozták nyilvánosságra. 

Ukrajnában ma 4,3 millió hektárnyi termőterületen nagyüzemi mezőgazdálkodás folyik, és 

E vállalatok – jellemzően leányaikon keresztül – rendkívül intenzív monokultúrás, exportorientált termelést folytatnak. A feltételezések szerint az ukrán mezőgazdasági terület többi részén több mint 8 millió ukrán állampolgár gazdálkodik, de ezen adat pontossága kérdéses. 

Íme a legnagyobb földbirtokosok 

Ukrajna legnagyobb földbirtokosa a Bács-Kiskun vármegyénél is nagyobb, 582 062 hektárnyi területet birtokló Kernel Holding. A cég a legnagyobb napraforgóolaj-termelő és -exportőr Ukrajnában. Tulajdonosa, Andrij Verevszkij az ország 16. leggazdagabb embere. 

Az UkrLandFarming 403 370 hektárnyi termőfölddel a második legnagyobb. A céget Oleg Bahmatjuk oligarcha alapította, ő 2016-ban Ukrajna 28. leggazdagabb embere volt, azóta földje és vagyona nagy részét elveszítette a Krím Oroszország általi annektálása miatt. A vállalat gabona-, tojás-, tej- és hústermelésre specializálódott. 

A harmadik helyezett a 360 238 hektáron gazdálkodó MHP, Ukrajna legnagyobb csirketenyésztő és -exportőr cége. A vállalat vezérigazgatója és alapítója, Jurij Kosjuk az ország 10. leggazdagabb embere. 

Ukrajna legnagyobb cukortermelője, az Astarta 264 270 hek- tárral a negyedik helyen található. A cég ipari tejtermeléssel és szójabab-feldolgozással is foglalkozik. Alapítója és vezérigazgatója, Viktor Ivancsik a 95. leggazdagabb ukrán. 

Az ötödik legnagyobb cég, a Nibulon alapítója, Olekszij Vadaturszkij Ukrajna 24. leggazdagabb embere volt, de 2022 júliusában egy orosz rakétacsapás következtében elhunyt. A Nibulon 82 500 hektáron termel gabonát exportcéllal. 

Ukrajna leggazdagabb embere, Rinat Ahmetov cége, a System Capital Management, egy pénzügyi és ipari holding a hatodik legnagyobb ukrán földbirtokos. A vállalatnak mező- gazdasági leánycégei vannak, mint például a HarvEast, amely búzát, napraforgót, hüvelyeseket, kukoricát termel, és szarvasmarhát nevel. A cég 26 ezer hektárt birtokol, de ennél sokkal többje volt, azonban a háború miatt több mint 100 ezer hektár felett elveszítette az irányítást. 

Ukrajna ötödik legnagyobb földbirtokosa 290 749 hektárral egy amerikai székhelyű magántőkealap, az NCH Capital, amely kiemelkedő nyugdíjalapok, egyetemi alapok és alapítványok nevében fektet be. Ukrajnában többek közt az AgroProsperis nevű cégen keresztül működik. Szaúd-Arábia állami tőkealapja, a PIF 228 654 hektáron gazdálkodik Ukrajnában a Saudi Agricultural and Livestock Investmenten és leányvállalatán, a Continental Farmers Groupon keresztül. A 295 624 hektáron termelő TNA Corporate Solutions székhelye szintén az Egyesült Államokban van, tulajdonosa Nicholas Piazza üzletember. Ukrajnában több leányvállalaton, köztük a Pivden Agro Investen, a Podillja-Agroprodukton és a Hetmanskén keresztül működik. A földterületek nagy részét a TNA bérli az UkrLandFarming átutalásaiból. 

Náluk landol a pénz 

A termőföldek tulajdonosainak kiléte fontos, de legalább ennyire lényeges, hogy kinek a zsebébe kerül az ukrán mezőgazdaság profitja. Az Ukrajnában működő legnagyobb agrárcégek jó része részvénytársaság – többet közülük jegyeznek a nyugati tőzsdéken, például Párizsban, Londonban vagy Varsóban –, azaz megnyitották a tőkéjüket a magánbefektetők előtt. A főként gabonatermeléssel foglalkozó óriások, a Kernel, az MHP és az Astarta, valamint az Industrial Milk Company és a franciaországi székhelyű AgroGeneration is így működnek. 

néhány cég azonban még mindig a részvények többségét birtokló eredeti alapítóhoz tartozik. Az UkrLandFarming kivételes eset, hiszen az alapító Oleg Bahmatjuké a cég minden részvénye. A papírok többsége az alapító kezében van a Kernelnél (42,6 százalék), az MHP-nél (59,7 százalék) és az Astartánál (41,2 százalék) is. A legfontosabb befektetőik főként vezető alapok – például a Vanguard Group, a Kopernik Global Investors, a BNP Paribas Asset Management, a Goldman Sachs tulajdonában lévő NN Investment Partners és a Norges Bank Investment Management, amely a norvég szuverén vagyonalapot kezeli. 

A legnagyobb befektető, az NN Investment Partners egy holland székhelyű magánvállalkozás, amely mind a Kernel, mind az Astarta tulajdonosi körében megjelenik. 2022 áprilisában a Goldman Sachs Group megvásárolta, és egyesült a Goldman Sachs Asset Managementtel. A Kopernik Global Investors egy amerikai székhelyű magánbefektető cég 4,97 milliárd dolláros vagyonnal, amely a Kernelben, az MHP-ben és az Astartában egyaránt részvényes. A tőkealap 2020-ban a harmadik legnagyobb magánbefektető volt Ukrajnában. A Heptagon Capital egy londoni székhelyű magánbefektető vállalat, amely 12,36 milliárd dolláros vagyont kezel. Többek közt a Kernelben, az MHP-ben és az Astartában is van tulajdonrésze. A Kopernik Global Investorsszal együtt kezeli a Kopernik Global All-Cap Equity Fundot, amely mezőgazdaságban, pálmaolaj-termelésben, arany- és ezüstbányászatban, urántermelésben és földgázban érdekelt. A Norges Bank Investment Management mind a Kernelben, mind az MHP-ben részesedéssel rendelkezik. Ez az intézet kezeli a norvég kormányzati nyugdíjalapot – más néven olajalapot –, amely Norvégia szuverén vagyonalapja. Több mint 1,4 billió dollár (!) értékű vagyonával a világ tőzsdecégei közül a legnagyobb egyedi tulajdonos, és a világ tőzsdén jegyzett társaságai összes részvényének 1,5 százaléka az övé. 2020-ban a negyedik legnagyobb befektető volt Ukrajnában. A Hamblin Watsa Investment Counsel a Fairfax Financial, egy torontói székhelyű alapkezelő leányvállalata. Az Astarta részvényeinek 31 százalékát birtokolva az alapítója után a cég második legnagyobb részvényese. A Fairfax Financial az FFH Ukraine 70 százalékát, három ukrán biztosítócég holdingját is ellenőrzi, és 10 százalékos részesedéssel bír az ukrán tojástermelő Ovostar Unionban. 

Harminc éve terjeszkedik 

Az egyesült államokbeli NCH Capital nevű magán- tőkealapot 1993-ban alapította két amerikai üzletember, George Rohr és Moris Tabacinic. A Szovjetunió felbomlása idején egy sor befektetési alapot hoztak létre a kelet-európai régió mezőgazdasági területeinek alacsony árú bérlése vagy megvásárlása céljából. Vezető nyugati pénzintézetektől szerezték a befektetéshez szükséges pénzt, amelyet ciprusi és Kajmán-szigeteki offshore cégeken keresztül csatornáztak be a helyi tulajdonosokkal közös vállalkozásokba, hogy átvegyék a földterület felett az irányítást, és összesen 700 ezer hektárnyi földtulajdont szereztek Ukrajná- ban és Oroszországban. 

Az NCH Capital kulcsszerepet játszott az ukrajnai földreform előmozdításában, hiszen alapítója és vezérigazgatója, George Rohr 2015-ben részt vett az ukrán elnök és az Egyesült Államok kereskedelmi miniszterének találkozóján, amelyen „arra késztették” Ukrajnát, hogy megállapodjon az IMF reformtervéről, amely az USA kormányától kapott két, egyenként 1 milliárd dolláros hitel feltétele is volt. 

Az NCH Capital egyik legfontosabb hitelezője és az egyik legjelentősebb befektetője az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank, amely 2013-ban 100 millió dollár értékű részesedést szerzett az NCH egyik termőföldalapjában. Befektetett az Egyesült Államok kormánya is, amely az Overseas Private Investmenten keresztül 10 millió dollárt tett a cégbe. Az NCH Capital emellett számos neves magánalapítványtól, valamint amerikai nyugdíj- alapoktól, köztük a General Electric Pensiontől, a Dow Chemical Company és a Lockheed Martin nyugdíjalapjától, valamint egyetemi alapoktól, többek közt a Michigan Egyetem alapítványától és a Harvard alapjaitól is kapott befektetéseket.

Cikkünk fő forrása a The Oakland Institute nevű, egyesült államokbeli agytröszt 2023 végén megjelent, War and Theft – The takeover Ukraine’s agricultural lands (háború és lopás – Ukrajna mezőgazdasági területeinek elfoglalása) című jelentése. A szöveg magyar nyelvű fordítását nem az Oakland Institute készítette, és nem tekinthető hivatalos változatnak. Az Oakland Institute nem vállal felelősséget a fordítás tartalmáért vagy hibáiért. 

Nyitókép: Zelenszkij arcképe gabonából kirakva. Az ukrán elnök szerint több millió hektárnyi földet loptak el tőlük
Fotó: AFP/Armend Nimani