Robbanás történt a csernobili atomerőműben (VIDEÓ)

Harci drón csapódott be a csernobili atomerő szarkofágjába.

Sugárzó romok, elhagyott városok és gyógyíthatatlan sebek: lassan négy évtizede is velünk él a katasztrófa emléke.
Április 26-án a világ ismét megáll egy pillanatra, hogy emlékezzen a csernobili katasztrófára, amely 1986-ban örökre megváltoztatta az emberiség történelmét.
Egyetlen robbanás az atomerőmű 4-es reaktorában radioaktív felhővel borította be a Szovjetunió jelentős részét, és több mint 8,4 millió embert tett ki halálos sugárzásnak Fehéroroszországban, Ukrajnában és Oroszországban.
Bár évtizedek teltek el, a baleset hosszú árnyéka ma is rávetül az emberi egészségre és a környezetre.
Ezt is ajánljuk a témában
Harci drón csapódott be a csernobili atomerő szarkofágjába.
Az ENSZ 2016-ban hivatalosan is április 26-át jelölte ki a csernobili katasztrófa nemzetközi emléknapjának, elismerve, hogy a sugárzás pusztító hatásai még mindig érezhetők.
Azóta több száz nemzetközi projekt indult a helyreállítás érdekében:
2019-re befejezték az új, gigantikus védőburkolatot a sérült reaktor fölé, amelyhez több mint 2,2 milliárd eurót gyűjtöttek össze világszerte.
A tragédia emlékét a világ továbbra is életben tartja, hiszen a sugárzás következtében kialakult több ezer pajzsmirigyrákos eset, az elnéptelenedett városok és az elzárt zóna némán tanúskodik a múlt hibáiról.
Az elmúlt évek eseményei, például az orosz katonai műveletek során okozott sugárzás-emelkedés és a 2025 februárjában történt dróntámadás, emlékeztetnek: Csernobil sebei még nem gyógyultak be.
A világ egyik legsúlyosabb technológiai tragédiája ma is velünk él – egy örök mementóként a felelőtlenség és a tudományos kockázatvállalás következményeiről.
Nyitókép: Helmut Fohringer / AFP
Egy korabeli felvételt itt nézhet meg a helyszínről: