Diplomáciai viszály Japán és Kína között: itt vannak a valódi okok

Kína heves reakciója Japán új miniszterelnökével, Takaichi Sanaéval szemben alig néhány héttel hivatalba lépése után megmutatta, mit jelent Peking vörös vonalát átlépni Tajvan ügyében. 

Miután Takaichi felvetette: Japán akár katonai választ is adhat, ha Kína erővel próbálná ellenőrzése alá vonni a szigetet, Peking azonnal elővette a jól ismert gazdasági nyomásgyakorlási eszköztárat. 

A kínai hatóságok figyelmeztetni kezdték polgáraikat a japán utazások és tanulmányok veszélyeiről, a japán tenger gyümölcsei előtt „bezáruló” kínai piacról beszéltek, és elszabadult a nacionalista propaganda, amely közvetlenül a japán miniszterelnököt célozta.

A CNN szerint a mostani vita – amely két hét elteltével sem csillapodik – nemcsak diplomáciai üzenet arról, mi történhet, ha egy ország Kínával ellentétes álláspontot fogalmaz meg Tajvannal kapcsolatban. 

Japán történelmi szerepe – a kínai megszállás és a Tajvan gyarmatosítása a 20. század elején – tovább növeli Peking bizalmatlanságát, miközben Hszi Csin-ping alatt a kínai nacionalizmus és a hadsereg modernizációja látványosan felerősödött.

A People’s Daily napilap, korábban úgy fogalmazott: Takaichi az első japán vezető, aki nyíltan katonai beavatkozást helyezett kilátásba Tajvan ügyében, és ezzel „veszélyes kísérletet” tesz arra, hogy Japánt „pacifista alkotmányának korlátai alól felszabadítsa” és újra katonai hatalommá formálja. 

A japán kormány az elmúlt években valóban jelentősen növelte védelmi költségvetését, és eltávolodott a második világháború után ráerőltetett pacifizmustól – 

Takaichi – aki korábban is rendre kiváltotta Peking haragját, amikor megkérdőjelezte a japán háborús bűnök egyes elemeit – most nemcsak nyíltan beszél a Tajvannal kapcsolatos katonai lehetőségekről, hanem az Egyesült Államokkal való biztonsági együttműködés gyorsítását is célul tűzte ki.

Bár Tokió egy különmegbízottat küldött Pekingbe, hogy csillapítsa a kedélyeket, Kína egyelőre nem mutat hajlandóságot a visszakozásra. 

Éppen ellenkezőleg: 

Ezek közé tartozik az a fénykép is, amelyen a japán küldött, Masaaki Kanai „meghajolni látszik” kínai partnerével szemben – ezt a kínai közösségi média mint a történelmi „alárendeltség” bizonyítékát emelte piedesztálra. 

Ahogy a kínai állami média fogalmazott: „Kína száz éve változatlanul védi szuverenitását.” A jelenlegi diplomáciai vihar alapján Peking nem is kíván ebből engedni.

Nyitókép: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP