görbEUborka

Újra nekimenne az EU az amerikai techcégeknek

2020. július 15. 9:20
Az először globális szintű digitális adóból összeurópai, majd nemzeti kezdeményezés lett. Az Egyesült Államok azonban nem nézi jó szemmel az amerikai cégekre kihegyezett adónemet, ezért felborította az asztalt és kereskedelmi háborút indítana Európa ellen. Körképünk a transzatlanti konfliktusról!

A koronavírus járvány csak még nyilvánvalóbbá tette, hogy a közösségi média és az internet világában mekkora hatalmat birtokolnak a globális – nagyrészt amerikai – techcégek.

A technológiai fejlődés versenyében kiválóan muzsikáló, nemzetközi szinten óriási hatalmat birtokló vállalatok, mint a Microsoft vagy az Apple hamar az Európai Unió célkeresztjébe kerültek, egy olyan nemzetközi vitát kiváltva, amely könnyen kereskedelmi háborúhoz vezethet az Egyesült Államok és az EU között. 

A konfliktus röviden a következő:

az EU digitális adót szeretne kivetni a techóriásokra,

ezzel kihasználva egy eddig kiaknázatlan pénzügyi forrást.

Az EU által kivetett – minden bizonnyal nem kis összeget kitevő – digitális adó az uniós költségvetést gazdagítaná (amiből természetesen a tagállami kasszába is csoroghat egy kicsi, nemzeti szabályozás esetén), egyben pedig elegáns pénzszerzési megoldás egy olyan világban, ahol sarcolható entitás már nemigen maradt.

A digitális adó ötlete először nemzetközi szinten (OECD) fogant, azonban a tárgyalások lassulásával és a sorozatos nehézségekkel hamar uniós, majd nemzeti szintre csúszott. A techóriások eddig megúszták az adót, nagyrészt egyszeri bírságokkal vagy befizetésekkel „vásárolták meg” az uniós közösség jóindulatát, a jövőben azonban erre már nem lenne lehetőség. 

A probléma genezise az, hogy a digitális nagyvállalatokat sújtó adó – legyen az nemzeti szintű vagy globális – nagyrészt csak amerikai vállalatokat érint, mivel ők uralják a globális piacot, olykor monopolhelyzetet teremtve. Hogy ez mennyiben köszönhető az USA technológiai fejlettségének és a vállalatok kiválóságának, az irreleváns, de kétségtelen, hogy nagyrészt amerikai alkalmazásokon futtatjuk a közösségi médiát, az e-kereskedelem egy részét, illetve amerikai szoftvereket használunk, legyen szó a munkáról vagy esti filmnézésről egy streaming szolgáltató oldalán.

Épp ezért a bevezetendő digitális adó legjobban az USA vállalatait érinti – igaz a profit is odamegy, szóval nehéz igazságot tenni. Az Egyesült Államok értelemszerűen tombol, és

a Trump-kormányzat mindent megtesz az amerikai vállalatok érdekében.

Robert Lighthizer, az USA kereskedelmi főképviselője (United States Trade Representative) már június elején kijelentette, hogy az Egyesült Államok „felkészült, hogy megtegyen minden megfelelő intézkedést a vállalkozások és a munkavállalók védelme érdekében”. „Amit tesznek [az EU és tagállamai], az alapvetően tisztességtelen az amerikai vállalatokkal; csak azért választják ki őket, mert a legjobbak és mert amerikaiak” – summázta Lighthizer Washington álláspontját. 

Cecilia Malmström, az Európai Bizottság kereskedelemért felelős tagja és Robert Lighthizer amerikai kereskedelmi főképviselő a bizottság brüsszeli székházában 2018-ban. (MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq)

 

A digitális adó egyik fő úttörője Franciaország, de a V4-ek sem maradnak ki, hiszen Csehország az amerikai fenyegetések ellenére szintén kiáll az új adónem mellett.

Lighthizer június eleji kijelentésével együtt

az USA bejelentette, hogy büntetést szab ki azokra az államokra, amelyek bevezetik a digitális adót,

mire Olaszország és Franciaország bejelentette, hogy megduplázza annak mértékét. Bár az Egyesült Államok struccpolitikát folytatva kivonult a digitális adókat érintő tárgyalásokról, Franciaország bejelentette, hogy továbbra is az adó nemzeti szintű bevezetése mellett áll ki.

Az Egyesült Államok erre újabb gazdasági szankciókkal akart felelni, külön figyelmeztetve egyes EU-s tagállamokat a digitális adó bevezetésének következményeire. Június közepére az EU-s tábor is egy zászló alá gyűlt össze, majd Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság tagja kijelentette, hogyha „szükséges, egyként fogunk reagálni” az amerikai válaszcsapásokra. „Az Európai Bizottság szeretne egy globális megoldást megteremteni a 21. századi vállalati adózásban… Amennyiben ez az idei évben lehetetlen, világosan kijelentettük, hogy a jövőben új, uniós szintű szabályozással jelentkezünk” – mondta Gentiloni.

Az USA azonban egyes források szerint nem zárkózott el teljesen a megállapodástól, csak szünetelteti azt. Áttörést a július közepén tartandó OECD megbeszélésen lehetett volna elérni, azonban az USA ettől a lehetőségtől is elzárkózott, belengetve, hogy

2,4 milliárd dollárnyi francia luxustermékre vetne ki szankciót,

ezzel nyílt kereskedelmi háborút indítva. A buliba hamarosan beszállt Németország is, hiszen egy június végi, francia-német pénzügyminiszteri találkozó után a német fél biztosította támogatásáról Franciaországot, kiemelve, hogy eltökélt egy OECD-szintű megállapodásban még akkor is, ha az USA (ideiglenesen?) felállt a tárgyalóasztaltól.

A német-francia találkozó után a Bizottság sem maradt szótlan. Margrethe Vestager, digitális korszakért felelős ügyvezető alelnök elmondta, hogy az EU akkor is be fogja vezetni a saját digitális adóját, amennyiben az USA a nemzetközi megállapodást blokkolja. Elmondása szerint

Brüsszel „nagyon, nagyon szeretne nemzetközi konszenzust”

az ügyben, de a saját ösvényén fog haladni „amennyiben szükséges”.

Az Egyesült Államok július elejére egy kicsit megpuhult, és szó volt arról, hogy visszatérhet a tárgyalóasztalhoz; azonban július 10-én érkezett a hír, hogy Washington szankciókat tervez bejelenteni Franciaországgal szemben, amelyek végrehajtásának ideje még nem ismert. Bár Franciaország jelezte, hogy várna a digitális adó bevezetésével a novemberi elnökválasztásig, felfüggesztve annak tárgyalását, úgy néz ki, a Fehér Házban betelt a pohár. A szankciók nagyrészt luxustermékeket érintenének, a már fent említett 2,4 milliárd dollár értékben; és ezek közé tartozik Franciaország egyik fő exportcikke, a bor is.  

Margrethe Vestager, az Európai Bizottság (akkor még) versenyjogért felelős tagja sajtóértekezletet tart 2017-ben. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)

 

Bár jelenleg a digitális adó vitája van reflektorfényben, a helyzet tökéletesen megmutatta, hogy

az EU mennyire függ az amerikai digitális nagyvállalatoktól és azok termékeitől, szolgáltatásaitól.

Ennek a függőségnek a felszámolása az európai szuverenitás és digitális adatvédelem szempontjából elsődleges cél kell, hogy legyen a közeljövőben; ezt a tényt pedig felismerte a német-francia tengely is, elindítva az Európai Felhő Projektet, másnéven GAIA-X-et.

A GAIA-X jelenleg egy francia-német kezdeményezés, amelyet az Európai Bizottság is támogat, azt remélve, hogy a projekt sikeresen létrehoz egy európai egységes felhő- és adatszolgáltatási ökoszisztémát, az európai adatvédelmi törvények hatálya alatt. A cél egy homogén és felhasználóbarát rendszer kialakítása. A 2021-ben élesben startoló projekten napjainkban 150 különféle európai cég, kutatóintézet, társulás és intézmény dolgozik, létrehozva ezzel egy olyan uniós know-howt, amivel felvehető a verseny az amerikai techóriásokkal szemben, létrehozva a digitális tér európai szegletét.

Mivel Európának jelenleg nincs jelentős felhőplatformja, keresőmotorja vagy operációs rendszere, kénytelen az Egyesült Államok és Kína infrastruktúrájára és platformszolgáltatóira támaszkodni. Előbbiekből kifolyólag a GAIA-X projekt célja világos: az adatátvitel, a digitális magánélet és a „digitális szuverenitás” biztosítása a felhő és az adatközpontú szolgáltatások számára egész Európában. A siker nem garantált, azonban közösségi szinten egyértelműen

megindult az amerikai és kínai hegemónia megtörése,

amely akár új digitális forradalmat indíthat el az európai cégek körében, leküzdve a kontinens lemaradását a digitális térben. Információink szerint a projekt sikere esetén Magyarország is csatlakozhat a GAIA-X-hez, akár a jövőben segítve annak továbbfejlesztését. Az EU kétfrontos háborút vív: egyik félen a digitális adó és abból fakadó kereskedelmi háború; a másik félen az európai technológia fejlesztésének égető szükségessége – és akkor Kínáról még szó sem esett! 

 ***

A görbEUborka a Mandiner európai uniós történésekkel foglalkozó rovata. Pletykák, történeteket, elemzések, botrányok, hírek Brüsszelből, amik felrázhatják a magyar hétköznapokat is! Kattints a rovat összes cikkéért.

Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga
 

Összesen 44 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A Prohardver-csoport írta pár éve, hogy a korábbi bevételei durván a felére estek, ahogy a Google-Facebook elvitte a hazai hirdetési piac nagyját, ezzel együtt töredékannyi ember él meg a hazai elektronikus hirdetésekből. Azt a pénzt kiviszik nemcsak Magyarországról, de Európából is, ráadásul még csak nem is itt adóznak az itteni tevékenységük után, szóval én teljes mértékben támogatom, hogy legalább az innen származó bevételük után itt adózzanak.
A másik dolog az adatbiztonság, egyáltalán nem örülök neki, hogy minden fontos adatunk kérdés nélkül amerikai szerveren landol, sokkal jobb lenne, ha ezeknek a cégeknek lenne európai megfelelője (lehetőleg sok kicsi, nem egy nagy, központosított) - az sem véletlen, hogy a kínaiak és oroszok függetlenek a nagy amerikai techcégektől és banki fizetési rendszerektől.

A helyi adózáshoz nem kell helyi szerver.
Egyébként menjenek bátran, mert a helyi (ez lehet összeurópai is) alternatíva a helyi GDP-t növeli, míg most az amerikai megoldásokra támaszkodás csak csökkenti.

"Azért ha a jenkik megnyitják a frontot az egyetlen megbízható szövetségesük felé"

Csakhogy nem a jenkik nyitogatják a frontot, hanem az EU. Az Eu akar adósarcot, nem a jenkik.

"Fel kell lépni a techóriásokkal szemben, mert aláássák a demokráciát, adatokat lopnak és cenzúráznak."

Szerintem nem kell naivnak lenni, és azt hinni, hogyha a tech óriások helyett kisseb, a hatalomtól és mindenféle állami, és EU-s hatóságtól gatyamadzagon függő kis helyi senkik fogják működtetni mindezt, akkor nem lessz cenzúra és adatlopás. Persze ők majd fognak adót fizetni, melyet majd beépitenek a szolgáltatásaik áraiba. Mindaz, amit a techóriásoktól szolgáltatásként ezidáig az emberek kaptakmajd dupla-tripla áron lesz. Egy eszköz, melyeken keresztül a hatalom az emberek zsebében fog nyúlkálni.

Igazat adok. Végső soron az a pénz, melyet adóként ezek a cégek Brüsszelnek majd befizetnek az emberek zsebéből fog származni.

Pont a fizetőssé tevés gyorsítaná meg az átállást egy ingyenes helyi szolgáltatásra, a menet közbeni áremelést tűrik a legrosszabbul a felhasználók.
A GAIA-X-től én félnék, hogy az meg német-francia kiskapukkal van tele, de még mindig jobb lenne, mint ami most van.
A legjobb egy olcsó (ingyenes) összeurópai háttérszolgáltatás (netkapcsolat, cloud szolgáltatások, tárhely biztosítása, webszerverek) lenne, nyílt forráskóddal, titkosítással, hogy az üzemeltető sem tudhassa, mi folyik át rajta, és ehhez bárki kapcsolódhatna, aki írni akarna egy webes alkalmazást, aztán ezen piaci alkalmazások közül a legjobb terjedne el a legjobban, és válhatna európai kváziszabvánnyá. Szerintem.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés