„Ne legyünk naivok Kínával szemben!”  – Így táncol egymással Brüsszel és Peking

Június 22-én egy Európai Unió és Kína közötti videokonferencia keretein belül zajlott le a szokásos éves csúcstalálkozó, amelynek eredménye és kifutása, ha nem is alapjaiban írhatja át az Európai Unió és Kína viszonyát, változást hozhat az eddigi hangnemben és magatartásban – főként az európai oldalon.

A virtuális találkozón kínai oldalról Hszi Csin-ping elnök és Li Ko-csiang miniszterelnök, az EU képviseletében pedig a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és a Tanács elnöke, Charles Michel vettek részt. A kétoldalú találkozó hangulata hűvösebbre sikerült a tervezettnél, érdemi előrelépés az EU-Kína kapcsolatokban pedig nem történt.

Mindez betudható az utóbbi időben egyre élesebb kereskedelmi nézeteltéréseknek, bizonyos kínai kibertámadásoknak és Hongkong helyzetének. A megbeszélések után Von der Leyen úgy fogalmazott, hogy Kína „általános rivális” az EU számára, értve ezalatt az eltérő rendszert, az eltérő nézeteket és az ezekből eredő eltérő véleményeket. Az egység azonban közel sem adott az EU vezetői között, hiszen Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nem osztotta VdL véleményét, kiemelve, hogy más nézetei vannak a keleti világhatalmat illetően.

– mondta, rámutatva, hogy a naivitás csapdájába sem szabad beleesni, amire Európa Kínával kapcsolatban hajlamos volt a múltban.  

Kibertámadások és dezinformáció 

Von der Leyen kiemelte, hogy az utóbbi időben több kibertámadás is érte az Európai Uniót, amelyeknek forrása Kína lehet, és hogy „ugyanez vonatkozik a dezinformációra is”. A megbeszélés után a Bizottság elnöke elmondta, hogy egyértelműen jelezték Kína számára: az efféle magatartás nem tolerálható, az EU oldaláról pedig a vádakat adatok támasztják alá. 

Az Európai Bizottság június 10-ei közleményében azt írta, hogy „az Unióban, annak szomszédságában és világszerte a Covid19-hez kapcsolódó célzott befolyásgyakorlási műveletekben és dezinformációs kampányokban érintett külföldi szereplők és egyes harmadik országok, különösen Oroszország és Kína, megkísérlik aláásni a demokratikus párbeszédet és elmélyíteni a társadalmi polarizációt, és ezzel egyidejűleg jobb fényben feltüntetni magukat a Covid19 összefüggésében”. A dezinformációs hadjárattal még lehetséges is lenne megküzdeni, azonban az EU elleni kínai kibertámadások egy új szintet nyitottak a két fél kapcsolatában.

Az EU vezetői számára már áprilisban köztudott volt, hogy a kórházakat és kutatóintézeteket ért támadások valósak, azonban akkor még nem nevezték nevén a támadót. Azt nem tudjuk, áprilisban ismert volt-e, hogy feltételezhetően Kína áll a támadások mögött, azonban mára kibújt a szög zsákból. A kínaiak természetesen tagadnak. 

A dezinformációs hadjáratokat felfedő és felfogó EU-s műveletek a politikai támogatás és anyagi finanszírozás szempontjából sem rendezhetők egységbe, ugyanis bár a Bizottság azzal vádolja Kínát, hogy meghamisította a korona-válság adatait és információit, Brüsszelben politikai csata folyik azon, hogy miként finanszírozzák a dezinformáció elleni munkát, amelynek célja a külföldi beavatkozások leleplezése is. Az Európai Külügyi Szolgálat körülbelül 6 millió euróval rendelkezik, amelyből a dezinformációs elemzéseket finanszírozzák, azonban ez az összeg idén év végére el fog fogyni, pénz további folyósításáról pedig még nem született rendelkezés.
 
Kereskedelmi villongások az egyezség útján 

Bár az Unió és Kína közötti beruházási megállapodás megkötése továbbra is késik, Von der Leyen kiemelte, hogy a 22-ei találkozó sokat segített, de még bőven van tennivaló és „előrelépést kell tennünk”, aminek érdekében a csúcstalálkozó csak egy kiindulópont volt, magával vonva mindkét fél feltételezhető együttműködését és bizalmát. Az Európai Bizottságot több tagország is kérte, hogy a kínai állami támogatások okozta tisztességtelen versennyel szemben aktívabban lépjen fel, ezzel tiszta helyzetet teremtve. Az EU álláspontja szerint elsősorban

az év végéig pedig elengedhetetlen a jelentős előrehaladás az EU-Kína beruházási megállapodás terén. Az álláspont kiemeli, hogy mielőbb alá kell írni a földrajzi árujelzőkre vonatkozó megállapodást, valamint Kína támogatását el kell nyerni az EU részére a Kereskedelmi Világszervezet reformja kapcsán. Bár az első lépést már megtettük, az EU részéről Von der Leyen meglepően hangosan kritizálta Kínát az eredmények elmaradásáért, kiemelve, hogy Kínának nagyobb erőfeszítést kellene tennie piaca megnyitásának érdekében, felszámolva ezzel párhuzamosan az állami tulajdonú vállalatainak tisztességtelen támogatását.

*

Mi az a beruházási megállapodás? A kétoldalú beruházási megállapodások két állam vagy csoportosulás közötti beruházások feltételeit határozzák meg. Céljuk az, hogy a befektetéseket esetlegesen negatívan érintő politikai kockázatokkal szembeni kölcsönös garanciák nyújtásával ösztönözzék a beruházásokat. A 27 országra kiterjedő Unióban az egységes piac korában ezek a megállapodások már idejétmúltak a tagállamok között, illetve egy tagállam és egy harmadik ország között, a megállapodások kötésének csak EU27 és egy másik fél között van értelme. Egy az Unió és Kína között kötött átfogó beruházási megállapodás új piaci lehetőségek teremt a kölcsönösség, a tisztességes verseny és a gazdasági együttműködés minden területén. Emellett Európa és Kína infrastrukturális, kereskedelmi és digitális összekapcsolását is jelenti, illetve az emberek közötti kapcsolatok az összes érintett ország számára előnyös módon történő fejlesztését. „Európa Kína legnagyobb, Kína pedig az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere. Nincs nap, hogy árukereskedelmünk értéke ne haladná meg a 1,5 milliárd eurót. Jól tudjuk azonban, hogy ennél sokkal többre is képesek vagyunk” – nyilatkozta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke 2018-ban az EU-Kína beruházási megállapodásról. 

*

Bár a megállapodásban mindegyik fél érdekelt, apróbb villongások árnyékolják be a közös munka folyamatát. A düsseldorfi bíróság előtt ugyanis egy olyan per volt, amely alapjaiban rengetheti meg a Huawei kínai mamutvállalat globális terjeszkedését. Az adatokat és e-információkat illetően az EU így is az egyik legszigorúbb zárvány nemzetközi színtéren a GDPR-nak köszönhetően, a Huawei pedig éppen ebbe szaladt bele, miután a cég egykori menedzsere beperelte egykori munkáltatóját. Az eset rávilágít a Huawei egyik Achilles-sarkára, az európai adatvédelmi szabályok tiszteletben tartására, egyúttal pedig a bíróság kinyithatja a EU-Kína adattovábbítás és kezelés szelencéjét, amiből jó aligha származna – legalábbis a kezdetekben!

a jövőbeli tárgyalások egyik sarokköve pedig éppen ez a téma lehet. A bíróság márciusban hozott ítélete alapján a Huawei megsértette az európai adatvédelmi törvényt, amikor nem teljesítette az ex menedzser azon kérését, hogy megtekinthesse azokat az adatokat, amelyeket a társaság gyűjtött és birtokolt személyével kapcsolatban. Az eset azért is érdekes, mert új lendületet adhat az 5G kínai kiépítésével kapcsolatos vitáknak, amelyekben számtalan hang figyelmeztetett az európai adatok Kínába szivárgásának veszélyére. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott videomegbeszélés utáni brüsszeli sajtóértekezletre érkezik

Belgium például közel egy hete jelentette be, hogy a kínai technológia iránti bizalmatlanság miatt csökkenti a Huawei eszközök és felszerelések számát az országban. A bejelentés alapján a belga kormány korlátozásokat vezet be a „magas kockázatú” 5G-készülékek gyártóira, ezért várhatóan

A belga biztonsági szolgálatok meg fogják határozni azokat a földrajzi területeket és „érzékeny helyszíneket”, ahol az egyes gyártók által készített készülékek és technológia korlátozásra kerül. A döntés nem említette konkrétan a kínai cégeket, azonban kétségtelen, hogy a Huawei és a kínai 5G technológia irányába tanúsított bizalmatlanság nyomós indokot szolgáltatott. A hivatalos belga kormánykommunikáció szerint csak az Európai Bizottság 5G-biztonsággal foglalkozó „eszközkészletét” követik. A belga intézkedések követik az Egyesült Királyság által diktált „divatot”, hiszen 2020 januárjában ott is olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek a hálózat egyes részeit korlátozzák, bizonyos esetekben pedig tiltják.

Hongkong a célkeresztben 

A csúcstalálkozón természetesen nem lehetett kihagyni Hongkong témáját sem. A kínai nemzetbiztonsági törvény Hongkongra történő kiterjesztése alapjaiban írhatja újra a különleges státusszal rendelkező városállam helyzetét a világkereskedelemben és -politikában. Von der Leyen elmondta, hogy az EU kiáll az emberi jogok mellett,

hiszen azok nem tárgyalhatóak. VdL aggodalmát fejezte ki Hongkong helyzetével kapcsolatban, világossá téve, hogy az EU részéről nem lesz következmények nélküli a törvény érvényességének és hatályának kiterjesztése. „Megbeszélésünk során nagyon világossá tettük, hogy Pekingnek a nemzetbiztonsági törvény Hongkongra történő kiterjesztése nem áll összhangban sem a hongkongi alaptörvénnyel, sem Kína nemzetközi kötelezettségvállalásaival” – mondta az Európai Bizottság elnöke, rámutatva, hogy „a nemzetbiztonsági törvény súlyosan alááshatja a két rendszer és Hongkong nagyfokú autonómiáját”. 

Tüntetők tiltakoznak a pekingi kormányzat nemzetbiztonsági törvénye ellen egy hongkongi bevásárlóközpontban

Kedd reggel érkezett a hír, hogy megszavazta a Hongkongra vonatkozó, széleskörű bírálatokat kiváltó nemzetbiztonsági törvényt a kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottsága, a jogszabály várhatóan július 1-jén lép hatályba. Ezzel a döntéssel pedig az EU is lépéskényszerbe került: Ursula von der Leyen kedden jelentette be, hogy

„Szorosan együttműködünk az európai intézményekkel. A reakciót gondosan kell kidolgozni” – mondta az Európai Bizottság elnöke. Charles Michel, az EiT elnöke eközben kiemelte, hogy Brüsszelnek „szoros koordinációra lesz szüksége a tagállamokkal annak érdekében, hogy kiderüljön, milyen lépéseket lehet tenni a közeljövőben”. 

A németeken Európa szeme 

A Tanács kezdődő német elnökségének végleges programjában a középpontban a jelenlegi válságból való gazdasági kilábalás, a digitalizáció erősítése, a Brexit lezárása, a kínai kapcsolatok rendezése és a szabadkereskedelmi megállapodások megkötése áll – egyszóval Németországon Európa szeme. A kitűzött célok tekintetében igen intenzív fél évre számíthatunk az európai politikában, főleg annak tekintetében, hogy hangsúlyozták: az EU-Kína megállapodást még az év vége előtt szeretnék tető alá hozni.

A német elnökséget meghatározza az ország gazdaságának helyzete is, tekintettel arra, hogy a német gazdaság hatással van az egész uniós gazdaságra. Ha a németek rosszul muzsikálnak, az EU27 sem jár jól.

a tavalyi évhez képest, ezért a szabadkereskedelmi megállapodások rendezése, valamint a meggyengült német cégek külföldi felvásárlók elleni védelme prioritás lesz, ezen prioritások pedig a Kínával kötendő megállapodás szerves részét is képezik.

Kínát támogató tüntetők vonulnak egy nemzeti színű zászlóval Hongkongban 2020. június 30-án

Egyvalami biztos: a közeljövőben turbulens politikai és gazdasági környezetre kell számítani, amelynek során nemcsak a politikai, hanem a gazdasági szereplőknek is

hiszen annak hatásai a legkisebb európai faluba is elérhetnek. E képletből természetesen hiányzik az Egyesült Államok, amellyel következő anyagunkban fogunk foglalkozni – de elmondható, hogy a koronaválság közepén az EU mindkettő világhatalommal szemben két végén égeti gyertyát. Teszi mindezt azért, hogy a következő évtizedekben is a világpolitika és -gazdaság meghatározó szereplője lehessen, ne csak valamely nagyhatalom „hűséges fegyverhordozója”. Bár a Kínával kötendő megállapodás mindkét fél érdeke, annak feltételei és módja korántsem egyszerű falat az európai közösségnek. Ahogyan Borrell fogalmazott, a legfontosabb az, hogy ne legyünk naivok Kínával szemben! 

Címlapkép:  Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy brüsszeli sajtóértekezleten, miután ő és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke videomegbeszélést folytatott Hszi Csin-ping kínai elnökkel 2020. június 22-én. (Képek: MTI Fotóbank)