Minden alkalommal hosszú időbe telik az alkalmazkodás, egyelőre még sincs rá megoldás. Október 26-án jön az elmúlt esztendők legkorábbi óraátállítása.
Egészen szürreális, de továbbra sincs egyetértés az európai tagállamok között, így hiába tett 2018-ban javaslatot az Európai Bizottság arra, hogy szüntessék meg az évente kétszer történő óraátállítást az EU-ban, megegyezés még mindig nem született. A megoldást az nehezíti, hogy nem tudnak konszenzusra jutni a tagállamok: a téli vagy a nyári időszámítás kerüljön alkalmazásra – az idő meg csak pereg, így október végén jön egy újabb óraátállítás.
Ezt is ajánljuk a témában
Már jó ideje a javaslatok között hever az óraátállítás eltörlése az Európai Unióban, de a tagállamok nem tudnak megegyezni abban, hogy a nyári vagy a téli időszámítást tartsák érvényben.
A magyarországi óraátállítás
idén azonban hamarabb veszi kezdetét, a napkelte és a napnyugta is egy-egy órával korábbra kerül át.
Az újabb óraátállítás időpontja tehát az elmúlt évekhez képest az eddigi legkorábbi lesz, Magyarországon 2025. október 26-án, vasárnap hajnalban 3 órakor 2 órára kell visszaállítani az órákat, ezzel kezdetét veszi a téli időszámítás.
Ez az időpont az iskolák őszi szünetére esik, amely legalább a gyerekek átállását megkönnyíti, sokaknak azonban rendkívüli megpróbáltatásokat okoz. Szakértők rendszeresen figyelmeztetik az arra érzékenyeket, hogy az óraátállítás megboríthatja a bioritmust, alvászavarokhoz, fáradtsághoz, ingerültséghez, étvágytalansághoz, depresszív hangulathoz, emésztési problémákhoz, a szívfrekvencia ingadozásához és más negatív tünetekhez vezethet. Egyesek szervezetének napok, de akár hetek is kellhetnek ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a régi-új rendhez.
„A szervezetünk napi működése a belső óránk szabályos menetrendjéhez, a sötétség és a világosság váltakozásához kapcsolódó ún. cirkadián ritmushoz igazodik. Ha ez a ritmus bármilyen okból – például éjjeli munkavégzés, alvászavar, rendszeres éjszakázás – felborul, az hatással van a szervezetünk működésére.
Az óraátállítás miatt ez a ritmus egy órával eltolódik, az egy órányi alváshiány miatt pedig ébredéskor az alvást segítő melatonin hormon szintje még olyan magas, mint ahogy az alváskor lenni szokott.
Ezzel szemben azonban a cukorszintet szabályozó glükokortikoid szintje, valamint az ébrenléti aktivitást és éberséget elősegítő orexin nevű ingerületátvivő anyag alacsony, ezért szétszórtnak, dekoncentráltnak érezhetjük magunkat” – fogalmazta meg a problémát Dr. Várdi Katalin, szomnológus szakorvos.
A nyári időszámításról az Európai Unió az 1980-as években közölt irányelvet, hogy összehangolja a tagállami gyakorlatokat a közös piac zökkenőmentes működése érdekében. Korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszer azt jelezte, hogy Magyarország a nyári időszámítás megtartását támogatná.
A jelenlegi, 2001-es irányelv szerint minden országban március és október utolsó vasárnapján kerül rá sor az órák átállítására.
Az Európai Unió egyébként három időzónán keresztül húzódik, Írország és Portugália a nyugat-európai időzónát használja, a legtöbb tagállam, köztük Magyarország és másik 16 ország a közép-európai, míg Bulgária, Ciprus, a balti országok és Románia a kelet-európai időzónában van.
Az óraátállítás eredeti célja az energiatakarékosság volt, és még az első világháború idején döntöttek ennek a rendszernek a bevezetéséről. Manapság viszont már nem állnak fent az óraátállítás eredeti céljai – hiszen az energiahasználati szokások is sokat változtak, sőt az óraátállításnak rendkívüli mértékű negatív hatásai is vannak. Az Unión belül a jelenlegi vitát az okozza, hogy a tagállamok nem tudnak megállapodni a téli vagy a nyári időszámítás érvényben tartásáról.
Fotó: Pixabay
A tömegközlekedést használóknak érdemes lesz odafigyelniük.
Amikor pénteken és vasárnap átállítjuk az ébresztőt az alvásminőség-rontó mobilon, az bezzeg fel se tűnik. Francesca Rivafinoli írása.
Hogyan bízzunk erre a buta nénire fontos dolgokat, ha egyfolytában hülyeségeket beszél?
Nagy volt a kérdés: a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben?
Magyarországnakis figyelembe kell vennie a szomszédos országok választásait is, hogy elkerüljük a zavarokat.
Senki sincs biztonságban.
A Magyar Péter nevű beteg most éppen arról hazudozik, hogy a Trump-féle pénzügyi védőpajzs pont olyan, mint Gyurcsányék IMF hitele.
Orbán Viktor és Robert Fico régóta következetes álláspontot képvisel.
