Rendkívüli!

Zelenszkij gyászos kilátásai ellenére bekeményített a budapesti békecsúcs előtt

Hatalmas károkat okoz, mégis érvényben marad: jön az elmúlt évek legkorábbi óraátállítása

2025. október 20. 11:19

Minden alkalommal hosszú időbe telik az alkalmazkodás, egyelőre még sincs rá megoldás. Október 26-án jön az elmúlt esztendők legkorábbi óraátállítása.

2025. október 20. 11:19
null

Egészen szürreális, de továbbra sincs egyetértés az európai tagállamok között, így hiába tett 2018-ban javaslatot az Európai Bizottság arra, hogy szüntessék meg az évente kétszer történő óraátállítást az EU-ban, megegyezés még mindig nem született. A megoldást az nehezíti, hogy nem tudnak konszenzusra jutni a tagállamok: a téli vagy a nyári időszámítás kerüljön alkalmazásra – az idő meg csak pereg, így október végén jön egy újabb óraátállítás.

óraátállítás
Az óraátállítás megosztja az európai tagállamokat
Fotó: Pixabay

Ezt is ajánljuk a témában

A magyarországi óraátállítás

  • 2024-ben október 27-re,
  • 2023-ban október 29-re,
  • míg 2022-ben október 30-ra esett,

idén azonban hamarabb veszi kezdetét, a napkelte és a napnyugta is egy-egy órával korábbra kerül át.

Óraátállítás 2025 őszén: mikor, merre tekerjük?

Az újabb óraátállítás időpontja tehát az elmúlt évekhez képest az eddigi legkorábbi lesz, Magyarországon 2025. október 26-án, vasárnap hajnalban 3 órakor 2 órára kell visszaállítani az órákat, ezzel kezdetét veszi a téli időszámítás.

Ez az időpont az iskolák őszi szünetére esik, amely legalább a gyerekek átállását megkönnyíti, sokaknak azonban rendkívüli megpróbáltatásokat okoz. Szakértők rendszeresen figyelmeztetik az arra érzékenyeket, hogy az óraátállítás megboríthatja a bioritmust, alvászavarokhoz, fáradtsághoz, ingerültséghez, étvágytalansághoz, depresszív hangulathoz, emésztési problémákhoz, a szívfrekvencia ingadozásához és más negatív tünetekhez vezethet. Egyesek szervezetének napok, de akár hetek is kellhetnek ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a régi-új rendhez.

„A szervezetünk napi működése a belső óránk szabályos menetrendjéhez, a sötétség és a világosság váltakozásához kapcsolódó ún. cirkadián ritmushoz igazodik. Ha ez a ritmus bármilyen okból – például éjjeli munkavégzés, alvászavar, rendszeres éjszakázás – felborul, az hatással van a szervezetünk működésére.

Az óraátállítás miatt ez a ritmus egy órával eltolódik, az egy órányi alváshiány miatt pedig ébredéskor az alvást segítő melatonin hormon szintje még olyan magas, mint ahogy az alváskor lenni szokott.

Ezzel szemben azonban a cukorszintet szabályozó glükokortikoid szintje, valamint az ébrenléti aktivitást és éberséget elősegítő orexin nevű ingerületátvivő anyag alacsony, ezért szétszórtnak, dekoncentráltnak érezhetjük magunkat” – fogalmazta meg a problémát Dr. Várdi Katalin, szomnológus szakorvos.

Miért van szükség az óraátállításra?

A nyári időszámításról az Európai Unió az 1980-as években közölt irányelvet, hogy összehangolja a tagállami gyakorlatokat a közös piac zökkenőmentes működése érdekében. Korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszer azt jelezte, hogy Magyarország a nyári időszámítás megtartását támogatná.

A jelenlegi, 2001-es irányelv szerint minden országban március és október utolsó vasárnapján kerül rá sor az órák átállítására.

Az Európai Unió egyébként három időzónán keresztül húzódik, Írország és Portugália a nyugat-európai időzónát használja, a legtöbb tagállam, köztük Magyarország és másik 16 ország a közép-európai, míg Bulgária, Ciprus, a balti országok és Románia a kelet-európai időzónában van.

Az óraátállítás eredeti célja az energiatakarékosság volt, és még az első világháború idején döntöttek ennek a rendszernek a bevezetéséről. Manapság viszont már nem állnak fent az óraátállítás eredeti céljai – hiszen az energiahasználati szokások is sokat változtak, sőt az óraátállításnak rendkívüli mértékű negatív hatásai is vannak. Az Unión belül a jelenlegi vitát az okozza, hogy a tagállamok nem tudnak megállapodni a téli vagy a nyári időszámítás érvényben tartásáról.

Fotó: Pixabay

 

Összesen 38 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Obsitos Technikus
2025. október 20. 14:06
Az 1888. évi meridián konferenciát aláíró országok döntése alapján minden szuverén állam maga dönti el, hogy melyik időzónába akar tartozni, illetbe, hogy akar-e valamelyikbe, vagy egy számára tetszés szerinti lokális időt választ. Így aztán - mivel a meridián konferencia döntését az ENSZ magáévá tette, valamint az ENSZ döntéseit az EU alapokmánya - tagállami hatáskör, hogy melyik időzóna legyen az országban.
Válasz erre
0
0
madre79
2025. október 20. 14:04
Teszek az EU-ra! Azelőtt nem volt EU, nem volt óra állítgatás, és nem volt ez a szemét kurva sem! Nem az EU határozza meg az időzónákat!
Válasz erre
0
0
a straight cold player
2025. október 20. 14:03
Ez az ostoba kissé ezoterikus hülyeség hányszor fog még a cirkoakármilyen egyensúlyról előkerülni?! A feleségem agyon is csapna ha szombat reggel fél hétkor azzal kelteném fel, hogy nehogy tovább aludj egy órával mint hét közben mert felborul a cirkumstancos akármid! De még olyat sem hallottam, hogy valaki elutazott nyáron Görögországba és az lett volna a baja hogy ott egy órával el van tolódva az idő!
Válasz erre
0
1
kimirszen
2025. október 20. 13:36
Aztán milyen károkat okoz az óraátállítás?
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!