Egy fontos jogot megtagadnának Ukrajnától, hátha így Magyarország nagyobb kedvvel engedi be őket az EU-ba. De Brüsszel nem tett le arról, hogy megszüntesse Magyarország vétójogát.
Teljes szavazati jog biztosítása nélkül venne fel Brüsszel új tagállamokat, és ezeknek az országoknak csak akkor biztosítanának teljes körű jogokat, ha már megreformálták az uniós intézmények működését, és nehezebb lesz az egyes tagállamok számára megvétózni a közös döntéseket – írta meg a Politico európai diplomatákra és egy uniós tisztviselőre hivatkozva.
A tagsági szabályok módosítására irányuló javaslat nem titkolt célja, hogy
meggyőzzék Orbán Viktort és a hozzá hasonlóan gondolkodó uniós vezetőket Ukrajna uniós csatlakozásának elfogadásáról.
A javaslat egyelőre korai szakaszban van, és azt valamennyi jelenlegi tagállamnak jóvá kell még hagynia.
Ezt is ajánljuk a témában
A jelenlegi geopolitikai és gazdasági helyzetben Ukrajna uniós integrációja nemcsak illúzió, hanem kifejezetten veszélyt is jelenthet az EU stabilitására – figyelmeztet elemzésében Morten Heiberg és Rasmus Mariager dán professzor.
A kezdeményezés hátterében az EU-bővítést támogató kormányok – például Ausztria és Svédország – állnak, és ezzel szeretnének új lendületet adni az ukrán csatlakozásnak, amelyet eddig több tagállam is igyekezett hátráltatni, attól tartva, hogy saját nemzetbiztonsági érdekeiket veszélyeztetheti.
„A jövőbeli tagoknak vállalniuk kellene, hogy lemondanak vétójogukról mindaddig, amíg az alapvető intézményi reformok – például a minősített többségi szavazás bevezetése a legtöbb szakpolitikai területen – meg nem valósulnak” – nyilatkozta a kezdeményezést támogató Anton Hofreiter, a német Bundestag Európa-ügyi Bizottságának elnöke, és hozzátette:
A bővítést nem szabad az egyes EU-tagállamok vétói miatt lelassítani.”
Ez azt jelentené, hogy azok az országok, amelyek már elindultak a csatlakozás felé vezető úton – mint például Ukrajna, Moldova vagy Montenegró – hamarabb élvezhetnék az uniós tagság számos előnyét, ám vétójog nélkül. A javaslatról az uniós országok és az Európai Bizottság informálisan tárgyalnak, abban a reményben, hogy az új, csatlakozni kívánó országokat rugalmasabb feltételek mellett fel tudnák venni az EU-ba, és nem lenne szükség az unió alapszerződéseinek átfogó módosítására sem, amit sok tagállam nyíltan elutasított már a kezdetektől.
A nyugat-balkáni országok – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia – vezetői szerdán Londonban találkoznak uniós vezetőkkel, abban a reményben, hogy sikerül további előrelépéseket tenniük az európai integrációs folyamatban.
A lap információi szerint egy uniós diplomata azt javasolta, a Bizottság gyorsíthatná az eljárást azzal, ha a tárgyalásokat formális jóváhagyás nélkül vinné tovább, vagyis nem lenne szükség minden egyes lépésnél mind a huszonhét tagállam jóváhagyására.
Ezáltal Orbán sem kapna vétójogot a tárgyalások minden szakaszában
– emeli ki a lap.
A bővítési csomag részeként a Bizottság várhatóan javaslatot is tesz majd belső uniós reformokra, hogy felkészítse az EU-t az új tagok befogadására.
Nyitókép: Martin Bertrand / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Pozitív jelzéseket lát Brüsszel azzal kapcsolatban, hogy Magyar Péterék támogathatják Ukrajna EU-integrációját.
Cipruson kerülhet napirendre egy új diplomáciai stratégia, amely a kontinens saját szerepét erősítené a békefolyamatban.
Az orosz elnök ismét a NATO keleti bővítésével magyarázta a háború kirobbanását, Zelenszkijjel pedig csak egy tartós békemegállapodás után ülne le tárgyalni.
A lengyel miniszterelnök kulcsszerepet remél.
Brüsszeli diplomaták szerint Zelenszkij azt sem érti, hogyan működne az EU-csatlakozás.
Abszolút teátrális!
„Jobbat érdemel ennél a liverpooli csapatnál, nem mindenki üti meg az ő szintjét.”
Eltökéltnek tűnik az Európai Bizottság elnöke.
