Fokozódik a csata az uniós pénzekért

2020. július 13. 16:13
A magyar kormány megvétózná, ha szóba kerülne a jogállamiság, a hollandok pedig szorosabbra húznák a nadrágszíjat: kemény küzdelem zajlik az Európai Unió új költségvetése körül, amiről pénteken vitatkoznak majd Brüsszelben. Körképünk!

„Mikor a pénz csörög, a tempó szörnyen felpörög” – énekelte Ákos valamikor, és olyan sok helyen, az Európai Unióban sincsen ez másként. Az Unió közös költségvetése (Multiannual Financial Framework – MFF) körüli viták a közösség életének legkeményebb csörtéi közé tartoznak, a 2021-től kezdődő költségvetési ciklusra vonatkozó egyeztetések pedig talán még a szokásosnál is nehezebben haladnak előre. A tagállamok csúcsvezetői július 17-én ülnek majd össze megtárgyalni az Európai Tanács által előkészített javaslatot, és nem valószínű, hogy egyhamar egyezségre jutnak majd. 

Az MFF nem más, mint az Európai Unió több (általában öt-hét) évre szóló büdzséje. Két része van: egyrészt az MFF-rendelet, ami meghatározza, hogy mekkora összeget költhet el az EU ebben az időszakban, másrészt pedig az Unió saját forrásaira vonatkozó határozat. Az Uniónak éves költségvetései is vannak, amiknek az MFF által meghatározott kereteken belül kell maradnia. Túlzás nélkül állítható, hogy csillagászati összegekről beszélünk:

Charles Michel tanácselnök pénteki javaslata 1074 milliárd euróról szól

(ez valamivel kevesebb, mint az eddigi elképzelések), és ehhez jönne meg a 750 milliárd euró értékű helyreállítási alap, a Next Generation EU, amit részben hitelből finanszíroznának. Több probléma is van. 

Sok a tábor, sok a zászló

Az első az, hogy nem mindenki szeretne ennyit bedobni a közösbe. Az Unió költségvetésének egy részét a tagállami befizetések adják, az országok pedig a bruttó nemzeti jövedelmükhöz (GNI) mérten fizetnek be a büdzsébe. A vita, mint mindig, most is akörül forog, hogy a GNI hány százalékát kelljen végső soron befizetniük az országoknak. Aki többet hajlandó befizetni, elméletileg nagyobb befolyásra és megbecsültségre is számíthat, főleg, ha nettó befizetésről van szó – de túl gyorsan természetesen senki sem szeretne nettó befizetővé válni. Magyarország például akár 1,16 százalékos GNI-befizetést is elképzelhetőnek tart, mások viszont ennél kisebb mértékben szeretnének csak hozzájárulni. 

Merkellel és Macronnal ülésezik a fukar négyes (Fotó: Sebastian Kurz/Twitter)

Őket el is keresztelték fukar négyeknek:

Svédország, Dánia, Hollandia és Ausztria kerek perec kijelentette, hogy nem hajlandók egy százalék fölé menni

befizetés tekintetében. Ez a hozzáállás természetesen jóval kisebb uniós büdzsét jelentene, főleg annak fényében, hogy az egyik nagy befizető, az Egyesült Királyság elhagyta az Uniót. Egy főre vonatkoztatva egyébként most a hollandok adnak a legtöbbet a közösbe, így érthető, miért szeretnének a jövőben kevesebbel hozzájárulni az európai projekt építéséhez. A négyes továbbra is nagyon összetartó: Michel pénteki javaslatával kapcsolatban Sebastian Kurz osztrák kancellár úgy nyilatkozott, hogy továbbra is szoros együttműködésben áll majd dán, holland és svéd kollégáival, és együtt is szavaznak majd. Michel mostani javaslata szerint a fukar négyek visszatérítései megmaradnának, vagyis kevésbé lenne veszteséges számukra az egész mulatság.

És vannak a „kohézió barátai” – több kelet- és dél-európai országgal egyetemben hazánk is ebbe a csoportba tartozik. Ez a társaság már a jelenleg aktuális büdzsé tárgyalásainál is aktív volt, és természetesen azt szeretné elérni, hogy legalábbis ne csökkenjenek a kohéziós politikára fordítható összegek a következő költségvetésben. Az EU természetesen nagyon sokat költ a kohézióra – a mostani költségvetés jó egyharmada, 442 milliárd euró megy el erre, csakhogy jó pár olyan tagállam is van, akik szerint ehelyett inkább olyan problémák kezelésére kellene több pénzt kiadni, mint például a klímaváltozás. 

Nagy lobbiereje van annak a csoportnak is, ami azt szeretné, hogy a továbbiakban is sokat lehessen a Közös Agrárpolitikára (KAP) költeni a közösből. Ennek a társaságnak természetesen Franciaország a vezéralakja, de szintén nagy játékos például Lengyelország, ami szintén sokat profitál az agrártámogatások rendszeréből. Az új költségvetés első tervezetei és Michel februári javaslatai is

beindították a fűnyírót a KAP-pénzek háza táján:

a tanácselnök év eleji előterjesztése ötmilliárd euróval kevesebbet irányzott elő a gazdáknak, mint az előző költségvetés. A dühös gazdák válaszul fel is vonultak gépeikkel Brüsszel európai negyedében, így tiltakozva a támogatáscsökkentés ellen. Michelt, úgy tűnik, mindez nem hatotta meg, hiszen a pénteki javaslatban is 373 milliárd euró szerepel elkülönítve KAP-támogatások céljára, ami bizony ötmilliárddal kevesebb, mint az előző büdzsében szereplő összeg. Elképzelhető tehát, hogy rövidesen újra traktormotorok zajától zengenek majd Brüsszel szűk utcái.

A jogállamisági „atombomba” – és a válaszcsapás

És ott vannak azok is, akik jogállamisági kritériumokhoz kötnék az uniós pénzek kifizetését, miközben szúrós szemekkel vizsgálják Budapestet és Varsót. Az ő érvelésük szerint az adófizetők pénzének jobb hely is elképzelhető, mint a magyarhoz vagy a lengyelhez hasonló „autoriter” rezsimek bankszámlái.

Ebbe a csoportba tartozik például Németország is, ami a napokban vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. A kérdésben egyebekben egy vérbeli merkeli kompromisszum körvonalazódik: a kancellár előbb szeretne megegyezni a költségvetés részleteiről, és csak azt követően a jogállamisági kritériumok alkalmazásáról.

„Ahhoz, hogy jogállamisági feltételekhez köthessük a forrásokat, előbb forrásokra van szükségünk”

– vélekedett a kancellár, amire természetesen egyből ugrottak is a jogállamisági kritériumok leghangosabb szószólói. Az osztrák-svéd-dán-holland négyes egyik diplomatája szerint nem választás kérdése, hogy a kritériumokat beépítik-e a tárgyalásokba. Péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor mindenesetre úgy fogalmazott, hogy a németek helyében „inkább csendben lenne” jogállamisági kérdésekben. 

Hajlik-e a kompromisszumra a Mutti? (Fotó: MTI/EPA/Pool/Yves Herman)

A magyar kormányt egyebekben nem nyűgözték le az eddigi, hazánkra nézve nagyon kedvezőtlen költségvetés-tervezetek. A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt ezért akcióba lendült, Kövér László, Simicskó István és Kocsis Máté be is nyújtottak egy határozati javaslatot az Országgyűlésnek, amiben lényegében megfogalmazzák a magyar kormány várható tárgyalási stratégiáját az MFF- és Next Generation EU-tárgyalásokra (amiről a későbbiekben még szó lesz). A határozati javaslat szerint a kormánynak mindaddig nem kellene rábólintania sem az MFF-re, sem a Next Generation EU-ra, amíg a hetes cikkely szerinti eljárás folyamatban van Magyarország ellen. A javaslat szerint

„elfogadhatatlan” az uniós források jogállamiság címszó alatti „politikai és ideológiai feltételekhez kötése”. 

Ha az Országgyűlés elfogadja ezt a határozati javaslatot, az még egyszer megkeverheti a kártyákat az Unióban. A magyar kormány eddig nem szerepelt annyit a költségvetés körüli vitában, mint például az osztrák, a miniszterelnök pedig viszonylag óvatosan fogalmazott a kérdésben; a mostani kiélezett helyzetben pedig elképzelhető, hogy a többi tagállam végül engedni fog Orbánnak, így egyszerre sikerülhet kikerülni a jogállamisági kritériumok bevezetését, és megszabadulni a hetes cikkely billogától.

Az esetleges magyar vétó aligha érkezne egyedül, hiszen a kérdésben jó ideje pellengérre állított lengyel kormány sem rajong túlzottan az új feltételrendszerért, és valószínűleg a Janez Janša-féle szlovén vezetést is rá lehetne venni a vétóra. 

Öröm a háznál: Giuseppe Conte (b) és Pedro Sánchez is nagyot nyerhet a helyreállítási alappal. (Fotó: MTI/EPA/EFE/Chema Moya)

Közös a bánat, közös a bűn, közös az adósság

Orbán Viktor a pénteki rádióinterjúban azt mondta, nem fogja megvétózni a Next Generation EU-t, mert bár nincs elragadtatva a közös hitelfelvételtől, nem szeretné Magyarország ellen fordítani a „nagyokat”, akik lényegében már megegyeztek a kérdésről. De mi is az a Next Generation EU? 

Nem más, mint az Unió 750 milliárd euró összegű közös helyreállítási csomagja, amit a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére találtak ki. A 750 milliárd úgy jön ki, hogy ötszázmilliárdot kapnának a tagállamok vissza nem térítendő támogatás formájában, 250 milliárdot pedig hitelként vehetnek igénybe. A gond azzal van, hogy

ez az összeg nem áll az Unió rendelkezésére,

így hitelt kell felvenni, ami sokaknak nem tetszik. Már csak azért sem, mert a folyósítások lehetséges, hogy csak 2023 környékén indulhatnak meg. 

Az ellenzők soraiban hiába keresnénk viszont Giuseppe Contét vagy Pedro Sanchez spanyol miniszterelnököt, akik közösen lelkendeztek szerdai madridi találkozójukon a csomag felett: nem csoda, országaik a csomag nyertesei között lehetnek, hiszen gazdaságukat nagyon megterhelte a koronavírus. A holland kormányfő, Mark Rutte viszont nem rajong az ötletért: „Az is fontos, hogy egy ilyen alap csak akkor jöhessen létre, ha reformok is kísérik, hogy minden EU-tagállam erős legyen. Ha jön egy újabb csapás, egy ilyen alap semmire sem lesz elég” – mondta Rutte csütörtökön, miután együtt vacsorázott Angela Merkellel. A fukar négyek azt szeretnék elérni, hogy

a tagállamok ne vissza nem térítendő támogatásként kapják meg a nekik kiszámolt összegeket,

hanem kölcsönként, a törlesztésnek pedig már ebben az évtizedben, 2027 környékén álljanak neki. 

A pénzekkel kapcsolatban másoknak is vannak kívánságai: Orbán Viktor például azt szeretné, hogy ne legyenek megkötések a források felhasználására. Mint mondta, itt nincs elsőbbsége senkinek, nincsenek befizetők, akiknek nagyobb lehet a hangjuk. Andrej Babiš cseh miniszterelnök pedig azt mondta, hogy igazságtalan lenne az elmúlt öt év munkanélküliségi adatait alapul venni a pénzek szétosztásakor – ez nem meglepő fordulat annak fényében, hogy Csehország munkanélküliségi mutatói az elmúlt időszakban az Unió legjobbjai közé tartoztak. 

Egy biztos: a pénteki brüsszeli seregszemle előtt mindenki igyekszik annyi szövetségest toborozni maga köré, amennyit csak lehetséges. Sánchez a jövő hét folyamán igyekszik majd meggyőzni Ruttét és a fukar négyek más tagjait is arról, hogy tegyenek engedményeket, miközben Conte hétfőn Merkelnél próbál majd minél jobb feltételeket kialkudni. A nagy csata 17-én következik majd, és közel sem biztos, hogy azonnali eredménnyel zárul.

 

Nyitókép: Orbán Viktor Charles Michel európai tanácselnököt fogadja Budapesten

MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/BENKO VIVIEN CHER

Összesen 198 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A jogállamiság egy kitalált fogalom, aminek nincs meg a konkrét, szabályokban, törvényekben lefektetett alapja. A jogállam nem csak egy, meghatározott formában létezhet. Ez az EU bürokraták nagy találmánya, jogalapként használni politikai ízlés szerint így-úgy meghatározható fogalmakat.

De azt megkérdezném, miért is kell nekünk olyan kölcsönért felelősséget vállalni, amit a felelőtlenül gazdálkodó spanyolok, olaszok kapnának, amiből például a spanyolok az ingyenélést támogató alapjövedelmet finanszíroznák?

Én abban sem vagyok biztos, hogy kik a hitelezők?

Egyre halványabbak tőletek ezek a dumák. Amit ellopnak az nincs, itthon viszont beruházások vannak, amit valakik csak kifizetnek. Szóval a hülye proliknak bemagyarázhatod, de értelmes ember nem veszi be.

És mielőtt netán, mint érintett fennakadnál a proli kifejezésen, itt van egy definíció:

https://www.youtube.com/watch?..

G. Soros nem tudná elérni, hogy az Európai Unió explicit-egzakt módon - politikai, ideológiai toposzok mellőzésével - a jogállamiság feltételeit?
És hozzátenni: amíg ez nincs meg, addig bármilyen hivatkozás úgynevezett európai jogállami normákra nem más, mint: primitív manipuláció.
És G. Soros, az EM-BER-BA-RÁT, nem vehet részt manipulációban.
Vagy mint Talmudos, rá is külön szabályok vonatkoznak?

A fotón annyi jól kivehető, a Charli fiú mereven, veszélyeztetve érzi magát, fülel, tekintget a háta mögé-mellé.
Mint a Sátán, amikor szentelt víz közelébe vetődik...

Azt mondják, a naivitás gyógyítható betegség...

Fura ez nekem, mintha feltörték volna a jelszavát, és a nevében írnának.

Reszletezd legyszives a kriteriumokat.
Methogy ugye vannak objektiv kriteriumok??

Legjobb lenne az EB nem bocsátana ki kötvényt. Mindegy ki és miért vétózza. Addig takarózz, amíg a takaród ér!

Spanyolország sokáig prudens költségvetést vitt, a közös és egységes valuta miatt szálltak el. Olaszország, Görögország, de még Franciaország is. Most a covid miatt kell mindenkinek - szolidárisan - eladósítani a jövő nemzedékét. Amire semmi garancia nincs , hogy meg is fogják tudni tenni. 2040-ben több autót fognak eladni többért? Vagy a Föld megentése miatt mindnki vonattal fog járni? Vagy ezt itt most hogy?

Igen, ennél frappánsabban nem is lehet érzékeltetni a " jogállami kritériumokat" .

Ő nem elmebeteg. Ő egy fizetett befolyásoló- A budapestiek fizetik, hogy itt ossza az észt.

Az ellenzéki hozzászólók intelligencia - és ismeretszintje normálisan gondolkodó embert nem késztet reagálásra.

Ami a történéseket illeti, az ország szuverenitása többször került már távlatosan veszélybe, avagy szűnt meg teljesen, akár másfél évszázadra is, de eddig valahogy felálltunk. A nemzetközi finánctőke öleléséből viszont most semmi esély sem marad a megmaradásra. S az sem vigasztaló, hogy egész Európa elesett.

S minő véletlen a németek, mint kivitelezők, végrehajtók, megbízottak történelmi szerepe......

A megmaradásra csak akkor lesz lehetőségünk, ha azonnal kilépünk, s elkezdjük építeni a Kelet-Közép-Európai gazdasági-politikai együttműködést, a nyugaton lebomló helyére az új , egészséges, nem iszlám Európát.

Válaszok:
Agnieszka | 2020. július 14. 6:59

Ez az amivel nem tudunk mit kezdeni. Nincsen Rába kamion vagy hazai, nívós PC vezérlésű szerszámgépek, műanyagfeldolgozó fröccsgépek és extruderek etc. hogy azokat vegyük/vegyék. A nehéz járműveknél még kevesebb gyártó uralja a piacot ( Komatsu, Caterpillar etc.) A németek szinte mindent gyártanak, ráadásul jó minőségben.

Az megvan, hogy 1955-ben az osztrák államszerződés megszabadította Ausztriát az oroszoktól? Mi pedig ugyanakkor beléptünk a Varsói Szerződésbe, és ez közel negyven éves hátrányt jelentett. Az is megvan, hogy a rendszerváltás első hozadéka a magyar gazdaság szétprivatizálása volt. És az is megvan, hogy EU pénzeket csak ezt követően 14 év múlva kaptunk, és ezekből már nem volt mit felzárkóztatni, újrateremtéshez viszont kevés és arra nem is használható.

A harmadik legszegényebb országról pedig elég fals képed lehet, szót sem érdemel.

Azt mondja ndjak, többen dobják össze a pénzt. Persze lehet, hogy ő lesz a koordinátor, de akkor sem orokkotvenyrol van szó.

Munkájuk, az volt.
Csak bevételük nem volt, mert akkor - Mészáros előtt - a kifizetés éppen nem volt divat.

Végül is Duda győzött, nem sokkal, de annak örüljünk, ami van.

A gazdaságunk számottevő része, sajnos, német beruházás és tulajdon.
Csehországban is így van, egyszer olvastam itt, h. Varsó azért lett nagyon nem demokratikus, mert az ottani német nyomulást a lengyel kormány nem eléggé segíti elő, inkább meglennének maguknak.

Biztosan jó lenne, bár kizárólag testületileg, együtt, minél többen, új életet kezdeni, de nem látom a lehetőséget, persze, ahol az akarat, ott az út.

A bolha, bármennyit köhög, az csak bolhaköhögés, mint a te idézgetéseid.
---EURÓPAI BIZOTTSÁG
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM
2020. évi országjelentés - Magyarország
El tudnám fogadni, ha ez a "bizottság" nem fogadna évente számos alkalommal egy G. Soros nevű nemzetközi bűnözőt, aki felvett névvel él.
---"a Transparency International Berlinben működő központja."
Ez ugyanaz, a nemzetközi bűnöző itt is irányít, ami így irreleváns.
---ugyanaz a TASZ, ugyanaz a nemzetközi bűnöző, Schwarz György, alias G. Soros névvel, ugyanaz az irrelevancia.
Akkor ki is a hülye gyerek?

Magyarország, GDP 2010: 13 500 dollár/fő.
Magyarország, GDP 2019: 17 500 dollár/fő.
A GDP dollárban! 35%-kal emelkedett 9 év alatt.
Az átlagbérek a duplájukra, azaz 65% a kormányzati munka hatékonysága!!! okán.
Azt lehet állítani, nagyon esélyes tényszerűséggel: kb. 65%-át lopták, tették el, síbolták ki az állam zsebéből a felhasználható közpénzeknek a szocialista-szabaddemokrtata kormányok alatt.
És akkor ehhez adjuk hozzá:
1. a 2010-es államcsődöt, ill. annak felszámolását, ami nem 2 Ft
2. a megszámlálhatatlan állami beruházási, helyreállítási, rekonstrukciós projekteket, amiknek legalább a felét a szoc-libek folyamatosan elhalasztották, pénzhiányra hivatkozva... az sem 2 Ft
Röviden: a Fidesz-kormány nem tökéletes.
Azonban hatékonysága, legkevesebb háromszor múlja felül a bal-lib "szakember"-kormányokét.
Pl. a magyar aranykészlet, amelyet Surányi eladott, ma a tízszeresét éri, illetve érné a magyar embereknek, ha Surányi és a surányik kevesebbet szakemberkedtek - loptak - volna.
Amit Orbánék vásároltak, 31 tonnát - a Surányié 60 tonna volt - már ez a 31 tonna 500 millióval nőtt, 1-2 év alatt.
Ebben van a Fidesz kétharmada, a nemzetközi bűnöző Soros/Schwarz Györgyben pedig a nemzetközi bűnözés, magyar partnereivel, a szoci-libsi és mindenféle lealjasult alávalóval.

A bolha, bármennyit köhög, az csak bolhaköhögés, mint a te idézgetéseid.
Ám, ha azt ide idézed, mi a jogállamiság leírása, jogi nyelven, akkor ezt visszavonom.
Addig, csak köhögd tele a bolhaköhögéseddel a légteredet.

Beszéljünk komolyan, köhögés nélkül:
"a támogatás-folyósítás feltételeként való kizárása minden átlagos intelligenciájú személy számára a jogállamiság hazai felszámolásának az elismerésével egyenlő."
Nem javasolnám neked, hogy ne a KRESZ alapján közlekedj, ellenben: úgy, mint " minden átlagos intelligenciájú személy ".

No, akkor fizessen téged a SZEVIÉP, meg a Botka... és ítéljen ellened a Botka szegedi bírósága, ha reklamálni mered a pénzedet...

Nem mondják. Szerintem nyilvánosságra kellene hoznia brüsszelnek. Olyan a világon nincs, hogy az ember ne tudja, kinek adósodik el még az unokája is.

Ráadásul a program neve is irritáló: Jövő nemzedék...hát persze, mert ők fizetik vissza.

Az EB a Szerződés őre hogy bocsáthat ki kötvényt?

Szia! Nem lesz ebből az idén pénz senkinek. Nekünk meg nem is kéne, de ránk akarják lőcsölni az adosrabszolgasagot.

Tehát: létezik a jogállamiság törvényi megfogalmazása.
Szerinted.
Lehet, hogy így van, de ezt rajtad kívül még senki nem látta.
Ezek szerint te egy rendkívül kiváltságos személy vagy.
Megtiszteltetés, hogy szóba állsz velem, köszönöm.

Nem létezik a jogállamiság törvényi megfogalmazása. Csak arra használja Brüsszel, hogy ha valami nem tetszik neki, akkor előrángassa. Ugyanolyan elnyomóként kezelik az EU-t a németek, ahogyan az oroszok/szovjetek a szocialista tábort.
Ők is mindig a munkásosztály hatalmát akarták megszilárdítani. Most a jogállamiság a fegyver, pedig pont Magyarország az, ahol sajtó- vélemény és szólásszabadság létezik. Brüsszel és a social média pedig ezek elpusztítására törekszik. Ebben a kérdésben mi vagyunk a jók, míg szabályos leigázás folyik a birodalom részéről, amiben ti a kollaboránsok szerepét játszátok. Mi a szabadságunkért és végső soron az életünkért küzdünk. Ti pedig a nyalandó hátsóért!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés