Rasmussen: Erősebb NATO-ra van szükség

2014. szeptember 15. 17:20
A NATO főtitkára szerint most már nem kérdéses, hogy a NATO létének továbbra is van értelme, sőt az eddiginél erősebb NATO-ra van szükség. Rasmussen szerint a NATO tagállamai ma a tolerancia és fanatizmus, illetve a demokrácia és az önkényuralmi rendszerek közötti ütközet részesei, miközben súlyos és erőszakos fenyegetésekkel kell szembe nézniük.

Anders Fogh Rasmussen, az atlanti szövetség főtitkára – aki a hónap végén távozik posztjáról – hétfőn Brüsszelben, a Carnegie Europe nevű elemző műhely rendezvényén elmondott beszédében megállapította, hogy Oroszország nem partnert, hanem ellenfelet lát az észak-atlanti szervezetben. A beszédet követő pódiumbeszélgetés során úgy vélte, nem szabad megengedni, hogy Ukrajnában újabb „befagyott konfliktushelyzet” álljon elő.

Az iraki és szíriai területen tevékenykedő úgynevezett Iszlám Államról Rasmussen azt mondta, hogy az nem állam, hanem terrorista szervezet, és olyan fenyegetést jelent, amelyre katonai választ kell adni. „A NATO tagállamai ma a tolerancia és fanatizmus, illetve a demokrácia és az önkényuralmi rendszerek közötti ütközet részesei, miközben súlyos és erőszakos fenyegetésekkel kell szembe nézniük. Oroszország, csakúgy, mint az Iszlám Állam, alá akarja ásni liberális értékeinket” – mondta Rasmussen. A szövetségnek számolnia kell azzal, hogy ezekkel a kihívásokkal még hosszú évekig együtt kell élni. 

Készen kell állnunk a végső megoldásra, a katonai erő alkalmazására, de mindig meg kell őriznünk készségünket és politikai bölcsességünket a tárgyalási megoldásra is” – tette hozzá a leköszönő főtitkár. Hangsúlyozta, hogy bizonyos tekintetben különbséget kell tenni  Oroszország és az Iszlám Állam között. Kétségtelen – vélekedett –, Oroszország minden lehetséges megállapodást felrúgott, ma mégsem jelent közvetlen katonai fenyegetést az észak-atlanti szövetség egészére, Moszkvával ugyanis továbbra is lehet és kell is tárgyalásokat folytatni. Az Iszlám Állam azonban népirtást folytat, és nem egyéb, mint terrorista szervezet, amely közvetlen fenyegetést jelent a vele szomszédos országokra, de iszlám harcosok kiképzésével és a terrorizmus exportjával fenyegeti a Nyugati demokráciákat is – tette hozzá.

Ezzel az entitással nem szabad semmilyen tárgyalásokba sem bocsátkozni, hanem erővel kell fellépni vele szemben” – mondta Rasmussen. Egy ilyen akciónak azonban – fűzte hozzá – nem a NATO égisze alatt, hanem a részvételre hajlandó államok önkéntes szervezésével végrehajtott műveletnek kell lennie.          

Rasmussen a NATO bővítési esélyeiről azt mondta, hogy a szövetség ajtaja továbbra is nyitva áll azon országok előtt, amelyek akarják és képesek teljesíteni a tagsági feltételeket, végrehajtani a szükséges reformokat. Harmadik országoknak – mondta – nem lehet vétójoguk a NATO-bővítéssel szemben. A főtitkár Montenegrót említette - határidő megjelölése nélkül - a legközelebbi lehetséges csatlakozó országként.

Összesen 18 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Úgy tanultuk, hogy 1949-ben a Szovjetunió kérte felvételét az akkor alakuló NATO-ba.
Elutasították.
Ezért alakult meg a Varsói Szerződés 1954-ben.
Jött a hidegháború.
A Szovjetunió felbomlása után Oroszország partnerként tekintett a NATO-ra de a NATO nem engedte.
Magához csalogatta a volt szocialista országokat és az újra függetlenné váló Balti országokat.
Most Ukrajnát akarja.
Ezt nem engedheti meg Oroszország.
Részéről nyilvánvaló, hogy kell az ellenségkép az USA-nak, hogy eleget tegyen a fegyver lobbynak.

Az esetről a neten több hír is említést tesz,
pld. itt:

https://medium.com/war-is-bori..

De, hozzáteszem, egyik hír sem említ hivatalos forrást, sem amerikait, sőt, még oroszt sem, sem katonai, sem kormányzati körökből (legalább is én nem találtam). Az általam beküldött link is valamiféle orosz rádiós csatornára hivatkozik, nem pedig valamilyen hivatalos forrásra.

Hasonló izmozás, erőfitogtatás az oroszok és amerikaiak között már előfordult a hidegháború alatt is, nem is egyszer, többször is, és mindkét oldalról.

Hogy igaz-e az állítás, hogy sikerült az oroszoknak kiiktatni az amerikai hadihajó harcképességét, vagy esetleg nem sikerült, azt csak úgy tudhatjuk meg, ha egy valódi csatára kerül majd sor.

De ettől óvjon meg minket a Jó Isten.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés