Az abortuszkérdést venné napirendre a progresszív oldal – mi lehet a Tisza-kormány reakciója?

Még meg sem alakult az új kormány, de az ország vezetésére készülő Tisza Pártnak máris szembesülnie kellett a szavazótáboruk világnézeti heterogenitásából fakadó problémával, miszerint nem lehet mindenkinek megfelelni. Különösen olyan, az egyébként is polarizált magyar társadalmat mélyen megosztó kérdésekben mint a migráció, a genderideológia és az abortusz kérdése. A kampány alatt Magyar Péter és pártja ügyesen egyensúlyozott, ám kormányra kerülve már nem fogja tudni elkerülni a felelősséget; minden döntésüknek – népszerű(tlen)ségben mérhető – következménye lesz.  

A kormányzati pozíciók osztogatása közben a Tisza liberális hívei körében óriási felháborodást keltett, hogy Rubovszky Rita személyében egy vallásos, keresztény jelölt neve is felvetődött mint potenciális jelölt az oktatási miniszteri tisztségre. Progresszív-liberális influenszerek (Pankotai Lilitől Molnár Áronig) és Soros-támogatott drogügyi aktivisták mellett a magyar atesiták is felszólították (!) a leendő miniszterelnököt, hogy ne a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatóját kérje fel oktatási miniszternek. 

Magyar Péter pedig engedett, és egy tanári végzettséggel nem rendelkező liberális oktatási szakértőt kért fel miniszternek – érdekes módon a Tisza Pártot támogató, magukat jobboldalinak valló szavazók nem nagyon tiltakoztak ez ellen. Ez az irány eddig nem sok jót ígér az országért aggódó konzervatív állampolgároknak, és 

 Ilyen a telex.hu egy hete megjelent cikke, amely az abortusz kérdését járja körül. 

„Az utóbbi másfél évtizedben egyfajta lopakodó szigorítás jellemezte a nők reprodukciós jogainak és a hazai terhességmegszakításnak a helyzetét. Az Orbán-kormány ugyan nem tiltotta be az abortuszt, de több olyan lépést is tettek, amivel megnehezítették azoknak a dolgát, akik terhességmegszakítás mellett döntenének: ellehetetlenítették a gyógyszeres abortuszt, a pszichológiai hadviselés pedig a 2022-es szívhangtörvényben csúcsosodott ki” – írja a lap. 

Nézzük, mennyi igaz ebből az úgynevezett „lopakodó szigorításból”, amely a szívhangtörvényben „csúcsosodott ki”! Az említett 15 évben a kérdésben három lényeges dolog történt (illetve nem történt).

• A szocialista kormányokhoz hasonlóan – az Orbán-kormányok sem változtatták meg az 1992-ben elfogadott a magzati élet védelméről szóló törvényt, amely két kötelező családvédelmi konzultációt szab feltételként. 
• Az abortusztabletta 2012-ben nem kapott általános forgalomba hozatali engedélyt. (Az ezt alkalmazó klinikák egyedi importengedélyekkel szerezhették be, de annak ellenére, hogy törvény nem tiltja, maguk szüntették be az alkalmazását.)
• A Mi Hazánk Mozgalom politikusa, Dúró Dóra kezdeményezésére az országgyűlés elfogadta a telexes szerző által csak „pszichológiai hadviselésnek” nevezett „szívhangrendeletet”, amely írja elő, hogy a szülész-nőgyógyászok kötelesek bemutatni az érintett nőknek a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt – azaz a baba szívhangját. 

Ez volna tehát a lopakodó szigorítás. Mindezt csak azért részletezzük, hogy érthető legyen, mi zavarja a progresszív oldal képviselőit (mármint a keresztény állásponton és a magzatok élete védelmében szervezett bármilyen eseményen kívül), és mit szeretnének elérni. A cikk programadó szándékát a címe is jelzi, „Magyar Péter szerint az abortusz kérdése rendezett. Tényleg az?” és az írásban az abortuszpártiak konkrét elvárásai is megjelennek. 

 – mondja a Patent Egyesület vezetője a cikkben. A telex cikke egyébként azzal érvel a szívhangrendelet ellen, hogy „Takács Péter – most már leköszönő – egészségügyi államtitkár állításával” ellentétben még évekkel később sem csökkent érdemben az abortuszok száma. Mindezt úgy teszik, hogy egyrészt nem fejtik ki, mit jelent az „érdemben” kifejezés, másrészt hivatkozott korábbi „tényellenőrző” cikkükben épp azt fogalmazták meg, hogy bármilyen irányban is módosult az abortuszok száma, nem lehet direkt összefüggésbe hozni a szívhangrendelettel. (A két érvelés egyszerre nem működik, de, hogy melyiket gondolják komolyan, a telex szerkesztőségének kell eldöntenie.)

Az abortuszok száma az elmúlt években nagyjából 20 ezer körül mozgott. A terhességmegszakítás melletti vagy elleni döntés nagyon komplex kérdés, amelyet nagyon sok tényező motiválhat, így valóban nem lehet egyértelműen mérni a rendelet befolyását. 

Nem egyértelmű, hogy a Patent egyesület vezetője milyen „új rendszert” emleget, de közölte, hogy „ a kormányalakítás után minél hamarabb szeretnék elindítani a párbeszédet az illetékesekkel – egyelőre reményteliek azzal kapcsolatban, hogy a döntéshozókkal együtt végezhessék az érdekérvényesítő munkát.” A lényeg tehát, hogy a progresszívek ismét felszólították az új kormányt. Kérdés, hogy mit reagál a Tisza Párt és Magyar Péter. 

(A szombaton kinevezett miniszterelnök egyébként a választást követően tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján nevezte rendezettnek a kérdést.) 

Mennyire szigorú az abortusz törvényi keretrendszere Magyarországon?

Magyarországon az abortusz kérdését a magzati élet védelméről szóló 1992 évi LXXIX. törvény szabályozza. A progresszívek által „abortusztörvényként” emlegetett jogszabály preambuluma úgy fogalmaz, 

„Az Országgyűlés annak tudatában, hogy

– a fogantatással induló magzati élet tiszteletet és védelmet érdemel;

– a magzati élet védelme a gyermeket váró nőkről történő fokozott gondoskodással valósítható meg, ugyanakkor a magzat egészséges fejlődését biztosító feltételek megteremtése elsődlegesen a szülők felelőssége;

– a terhességmegszakítás nem a családtervezés és a születésszabályozás eszköze;

– a családtervezés a szülők joga és felelőssége, 

a következő törvényt alkotja:

1. § A női és férfi ivarsejt egyesüléséből létrejött, az anyaméhben kifejlődő magzatot és a gyermeket váró nőt támogatás és védelem illeti meg.”

A magzati élet védelmét szabályozó törvényeket jellemzően az alapján lehet összehasonlítani, hogy a terhesség megszakítását lehetővé teszik-e, milyen esetekben és a magzat fejlődésének hányadik hetéig engedélyezik. Ebben az összehasonlításban 

Alapesetben Magyarországon a terhesség 12 hetéig engedélyezett az abortusz. 

Ennél például Franciaországban (14 hét), Spanyolországban (14 hét), Svédországban (18 hét), és Hollandiaban (24 hét) liberálisabb a szabályozás van érvényben, de Lengyelországban például Donald Tusk kormányának vitathatóan jogállami törekvései ellenére jóval szigorúbb törvény szabályozza a kérdést, Máltán pedig hosszú ideig gyakorlatiag betiltották a terhességmegszakítást. Időkorlát tekintetében tehát az európai átlaghoz közelít a magyar törvény, amely egyébként kivételes esetekben a 18. sőt extrém esetben a 20. vagy a 24. hétig is lehetővé teszi a tehességmegszakítást. 

A magyar törvény szerint a terhesség „csak veszélyeztetettség, illetőleg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén, az e törvényben meghatározott feltételekkel szakítható meg. Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz.”. Ezt tág értelmezést tesz lehetővé, de nem teljesen liberális szabályozás. Tény ugyanakkor, hogy Magyarországon a kötelező folyamat bonyolutabb mint a nyugat-európai országok legtöbbjében, hiszen kötelező két családvédelmi konzultáció, (ezek közt minimum 3 napnak kell eltelnie), és a szívhang meghallgatása. 

Mit tesz a Tisza-kormány az abortusz ügyében? 

A magyar társadalom attitűdje az abortusz kérdésében az Ipsos 2023-mas kutatása szerint egyáltalán nem konzervatív. A felmérés adatai alapján a magyarok 70 százaléka a legtöbb esetben támogatja az abortusz lehetőségét, ám 75 százalék csak a terhesség 6. hetéig engedélyezné.

A Tisza Párt hozzáállása eddig nem ismert, hiszen az egyetlen abortuszügyben született döntésük egy az abortusz liberalizálását célzó EP-szavazás volt, amelyen a tiszás képviselők tartózkodtak. Magyar Péter egy tavalyi interjúban is kijelentette, hogy az abortusz kérdése „rendezett” Magyarországon, és nem tud róla, hogy bárki módosítani szeretné a törvényeket. „Szerintem vannak olyan társadalmi kérdések, mint az eutanázia vagy az abortusz, amiket a társadalomnak kell megvitatnia. Nem egy nemzeti konzultáción, ahol még egy kismajom is tudja a kérdésekre a választ, hanem valódi beszélgetések után.” – fogalmazott. 

Hogy ezek a „beszélgetések” milyen körben zajlanak majd, nem tudni, de a társadalmi hozzáállás, a progresszív oldal hangos követelései a liberalizálást vetítik előre, pláne, hogyha, az „influenszer-kampány” módszereit a kormányzásban is érvényesíteni készül a Tisza Párt. Némi kockázatot azonban hordoz számukra a szabályok lazítása, hiszen a szavazáson őket támoagatók között az életvédő szemléletűek is jelen vannak – még. Kérdés, hogy egy törvénymódosítás miatt elveszítenék-e őket.