Kiszivárgott a Tisza Párt valódi energiapolitikája, amely drasztikus drágulást hozhat. Magyar Péterék Zelenszkijékkel összhangban leválnának az orosz energiahordozókról. Mindez hatalmas megterhelést jelentene a magyar családokra nézve.
Még a múlt héten szivárgott ki a Tisza Pártnak tulajdonított energetikai reform-tervezet, amely a szakértők szerint egészen brutális következményekkel járna a magyar emberek megélhetésére nézve – konkrétan többszörösére emelné a rezsiköltségeket, a benzinárak is ezer forint felé kúsznának fel, sőt még a háztartások megtakarításaira is adót vetnének ki. Magyar Péter természetesen – ahogy a Tisza adócsomagja esetében – azonnal tagadta, hogy a kikerült dokumentum a Tisza Párt tervezete lenne. Magyar Péterék tervezete nagyban hasonlít Zelenszkij céljához, miszerint le kell válni az olcsó orosz nyersanyagokról.
Ezt azonban elég nehéz lesz elhitetni az emberekkel, hiszen a a Tisza Párt politikusai szinte szó szerint ugyanazt mondják, ami a dokumentumban található:
Íme a vezető tiszás politikusok nyilatkozatai, amelyekben az energiapolitikai elképzeléseikről vallanak!
Kezdjük is rögtön a főhőssel, Magyar Péterrel, aki országjárásának egyik állomásán úgy fogalmazott: „és tudjátok, a rezsicsökkentés is egy humbug”.
A politikus kijelentette, hogy „idővel le kell válni az orosz energiáról”. Ez a lépés azonban gyakorlatilag megszüntetné a rezsicsökkentést, és alaposan megnövelné a magyar háztartások kiadásait.
A Tisza Párt egyik legismertebb arca, a „Meseország mindenkié” című gyerekek átnevelésére készült LMBTQ-propagandakönyv szerzője, Bódis Kriszta például úgy látja, hogy a rezsicsökkentés „ártalmas, mert azt az illúziót kelti az emberekben, hogy ez nekik jár”. A párt budapesti 2 . választókerületi jelöltje már 2022-ben egy podcast vendégeként úgy fogalmazott (2:23:55-től) a kérdésről:
„Gondold el, micsoda tudatformálás a rezsicsökkentés, arra ráállítani az embereket, hogy neked jogod van kevesebbet fizetni az energiáért. És hogyha te kevesebbet fizetsz, az egyenlő jó dolog, pedig van, amikor, ha többet fizetsz valamiért, az sokkal jobb dolog.
Bódis szerint tehát fizessünk többet, mert az jó lesz nekünk. Kérdés, hogy a magyar emberek mennyire díjazzák, ha megint elkezdi valaki elmagyarázni, hogy mi lesz a jó nekik.
A Tisza párt korábban az Európai Bizottságnál tevékenykedő képviselője Gerzsenyi Gabriella sem akart lemaradni, és a brüsszeli irányvonalat híven képviselve szintén elutasította a rezsicsökkentést. A tiszás ep-képviselő úgy fogalmazott, „Számtalanszor leírtam jómagam is még brüsszeli tisztviselőként, hivatalos jelentésekben, hogy a rezsicsökkentéssel maga alatt vágja a fát az ország, véget kellene neki vetni”. Egy másik alkalommal pedig kijelentette, „Ebben a formában nem támogatható ez a rendszer...már ugye az energiaárakkal nincs köszönőviszonyban, az ahogyan az árakat megállapítják, másrészt pedig úgy gondoljuk, hogy ez a pénz rossz helyre kerül.”.
Az Európai Parlament környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának egyik ülésén pedig azt kérte számon a magyar kormány képviselőjén, miként tervezik a rezsicsökkentés által „kivéreztetett” szolgáltatók feltőkésítését.
A Shell-től a Tisza Pártba küldött Kapitány István is az Orbán-kormányok energiapolitikájával szemben foglalt állást. Bár azon, hogy az életének nagy részében egy multicégért dolgozó „energiaszakértő” a multicégek oldalára áll egy ilyen kérdésben, valószínűleg senki nem lepődött meg. Kapitány egy interjúban kijelentette, hogy a pártjuk által tervezett energiaátállás költségét a választókkal kell megfizettetni.
„A politikusnak bele kell állni abba, hogy igen, szeretnék energiaátmenetet kedves választók, és el is fogunk költeni a költségvetésből ennyit és ennyit”
– közölte. Kapitány emellett kifejtette meggyőződését a védett benzinárakkal, a bankokra és multicégekre kivetett különadókkal és az árréstoppal kapcsolatban is, amelyekből szerinte sokkal kevesebb kellene.
Tarr Zoltán tiszás alelnök és EP-képviselő egy interjúban elmondta, hogy győzelmük esetén 2035-ig köteleznék a Molt az orosz olajimport teljes leállítására. De nem csak a tiszás politikusok utasítják el a rezsicsökkentést, a Tisza Párt holdudvarához tartozó egykori balliberális „szakértők” is vannak szép számmal, akik így gondolkodnak. Élükön a Tisza pársajtójában saját podcastot vezető Kéri Lászlóval, aki szerint a rezsicsökkentés „blöff”.
Egy friss kutatás egyértelművé tette, hogy a Tisza Párt kiszivárgott energiaterve és politikusainak energiapolitikával kapcsolatban tett kijelentései teljesen szembe megy a magyar emberek többségének véleményével. Érthető tehát, hogy Magyar Péter tagadja, hogy mire készülnek, ám saját párttársai igazolják, hogy megint nagyvonalúan közelíti meg a valóságot.
Évi másfél millió forintba és húsz százalék feletti inflációba kerülne minden magyarnak Magyar Péterék terve, a Tisza ugyanis eltörölné a védett benzinárat és a rezsicsökkentést – hangzott el a Mesterterv legfrissebb adásában, amelyben Kereki Gergő, a Mandiner főszerkesztője, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője és G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója elemezték a legfontosabb belpolitika fejleményeket. A műsorban felidézték, hogy a nyilvánosságra került javaslat szerint – amennyiben a Tisza Párt kerülne hatalomra – eltörölnék a védett üzemanyagárat – amit Brüsszel már követel –, megszüntetnék a rezsicsökkentést, bevezetnék az 1–1,5 százalékos energiafüggetlenségi adót a lakossági megtakarításokra, és leállítanák az olcsó orosz energia importját, így egy átlagos autóval rendelkező háztartásnál éves szinten akár 1,1 millió forintos többletköltség keletkezhet csak a rezsi és az üzemanyag költségeket illetően, miközben az új adó további évi 360 ezer forinttal terhelné a megtakarításokat. A Mestertervben rámutattak, hogy az energiapolitika ma már nem pusztán szakpolitikai kérdés, hanem a választók pénztárcáját közvetlenül érintő döntés, amely a kampány kimenetelét is meghatározhatja.
Ezt is ajánljuk a témában
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Szakértői számítások szerint a Tisza terve 25 százalékos inflációt is eredményezhetne, ami a Bokros-csomaghoz mérhető gazdasági sokkot okozna Magyarországon.
A Mesterterv vendégei szerint ez a kérdés túlmutat a kampányon, hiszen az energiaellátás biztonsága, ára és forrása a következő évek egyik legfontosabb politikai törésvonala lesz. Rávilágítottak, hogy a tét az, hogy ki és milyen stratégiával képes kezelni egy egyre kiszámíthatatlanabb globális energiakörnyezetet.
Nem szabad elfelejteni, hogy az egész tiszás energiaprogram központi eleme az orosz energiahordozókról való leválás. Az utóbbi pedig egyértelműen Ukrajna érdeke is. Mint arról korábban többször beszámoltunk, ha teljesül Brüsszel azon célja, hogy Ukrajna mielőbb az Európai Unió részévé váljon, az maga után vonná az energiainfrastruktúrák összekapcsolásának feladatát is. Ez kézenfekvő, ugyanakkor egy ilyen lépés hatalmas költségekkel járna, és súlyos kockázatokat rejt a magyar rezsicsökkentésre nézve is. Érdemes ezért megvizsgálni, hogy az ukrán energiarendszer integrációja milyen terheket róhat a magyar adófizetőkre és a háztartásokra – írta korábban a Magyar Nemzet.
Először is rendbe kellene hozni Ukrajna energiainfrastruktúráját, amely jelentős felújításra szorul, hiszen a háború előtt is leromlott állapotban volt.
Az erőművek, gáz- és olajvezetékek, elektromos hálózatok helyreállításának becsült költségei folyamatosan emelkednek; a Világbank, az ENSZ, az Európai Bizottság és Ukrajna kormányának év eleji jelentése szerint csak az energia- és bányászati ágazat 68 milliárd dollárt (mintegy 25 ezer milliárd forintot) emészthet fel. Az óriási összeget előreláthatóan részben az Európai Unió tagállamai, köztük Magyarország is fedezné.
Ez egyértelműen komoly terhet róna a költségvetésre, és kérdésessé tenné, hogy elegendő forrás marad-e a rezsicsökkentés fenntartásához, az állami kiadások kényszerű növekedése nyomán.
Igaz, Ukrajna gázinfrastruktúrája összekapcsolódik az európai hálózatokkal, de a két fő ágon nincs nyugati irányú szállítás. A villamosenergia-hálózat szinkronizációja megtörtént 2022 márciusában, épp a háború kitörésének idején. Ez Magyarországot is érinti, mint kulcsfontosságú összeköttetést. Azonban ez még messze nem jelenti a teljes integrációt, aminek a java és a neheze csak ezután jönne.
A háborús károk, a biztonsági kockázatok (akár aknaveszély), a speciális anyagok és berendezések beszerzése mind lassítja és drágítja a helyreállítást. Az alapanyagokat jórészt külföldről kell beszerezni, az úthálózat és hidak állapota pedig tovább nehezíti a szállítást. A helyi munkaerő hiánya miatt külföldi szakembereket kellene alkalmazni, ami tovább növelné a költségeket.
Egy ilyen bizonytalan és sérülékeny rendszer európai hálózatba való integrálása komoly ellátásbiztonsági kockázatot jelent. A hálózati ingadozások, esetleges áramkimaradások és az ellátás akadozása Magyarországon is érezhetővé válhat. Az instabilabb ellátás pedig magasabb üzemeltetési költségeket von maga után, ami közvetlenül veszélyezteti a rezsicsökkentés alapját, hiszen annak fenntartása csak stabil és kiszámítható energiaárak mellett lehetséges.
Az ukrán rendszer csatlakoztatása újfajta árnyomást is gyakorolhat az európai energiapiacra. Az ukrán energiaárak ingadozása, vagy a megnövekedett tranzitdíjak is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a beszerzési árak tartósan megemelkedjenek. A rezsicsökkentés éppen az ilyen piaci kilengések ki Márpedig a stabil és megfizethető energiaellátás alapvető nemzeti érdek, vagyis nem kérdés, hogy a kormány ellenzi az olyan lépéseket, amelyek veszélyeztetnék a családok anyagi biztonságát.
Nyitókép: AFP
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Berlin felszólalt, miután JD Vance nyíltan bírálta az Európai Uniót.
A volt LMP-s politikus rámutatott: a Tisza kommunikációja kimerül abban, hogy a rendszer leváltásának ígéretét ismételgeti – valódi program még mindig nincsen.
Mindent privatizálnának, semmi nem maradna az állam kezében.
Gajda Attila korábban fociedzőként, testnevelő tanárként dolgozott.
A németek nyögik a terheket, miközben Magyarországon egy átlagos autóval rendelkező háztartásnál éves szinten akár 1,1 millió forintos többletköltség jelenhet meg csak rezsiben és üzemanyagban.
Mindennél fontosabb a mozgósítás.
Berlin felszólalt, miután JD Vance nyíltan bírálta az Európai Uniót.
Jövő hét szerdán ugrik a majom a vízbe.
