A miniszterelnökkel Hont András publicista készített több mint egy órás interjút.
„Mindig van és mindig lesz olyan, aki kiugrik a rendszerből” – reagált Orbán Viktor miniszterelnök Hont András publicista kérdésére a legújabb tiszás kémügy kapcsán.
Kiderült, hogy nem hős, hanem balek
– emelte ki a kormányfő Szabó Bencéről, akiről kiderült, a titkosszolgátok kémelhárítási műveletét buktatta le, mindössze egy kémelhárítási ügy részfeladatait végezte el.
„Azért hívják őket titkosszolgálatnak, mert pont az a lényeg és azért vannak kifinomult szabályok, mert ők abban a félhomályos zónában vannak, ahol az államérdekeket már érheti támadás, de még nem érkezett olyan szakaszba, ami vállalható lenne a nyilvánosság előtt. A kémkedés része az államközi érintkezésnek, senki sem dicsekszik vele, de így működnek a kapcsolatok” – részletezte Orbán Viktor.
Semmit sem hozunk nyilvánosságra, ami államérdeket sértene, vagy további hírszerzési, kémelhárítási munkát akadályozna, kivéve, ha van bármilyen nyomás, ami ezt indokolttá teszi
– hangsúlyozta. Ukrajna hosszú idő óta nem csak a politikában, de más területeken is ügynököket telepít. Komoly fekete pénzeket költenek, nem csak itt, az Egyesült Államokban is, amiről most hoztak nyilvánosságra információkat.
Az, hogy két ukrán kém megérkezett a Tisza Pártba nem a Tisza Párt érdekel, hanem az, hogy ukrán kémek érkeztek. Nem az a kérdés, hogy hova kerültek a Tisza Párt applikációjának a kiszivárgott adatai, hanem az, hogy informatikusokat építettek be a Tiszába. Ügynökök mentek befele, nem csak az adatok kifele – mutatott rá Orbán Viktor.
Időnként önellentmondásba keverednek, ez ne zavarjon meg minket – jelezte a miniszterelnök a Tisza Párt hétfőn kiszivárgott energetikai átállási tervéről. El kell fogadni Brüsszel döntését, hogy le kell válni az orosz energiáról, ez a kiegyezés első lépése Brüsszellel. A terv létező, ezt Kapitány István maga ismerte el.
Ezt is ajánljuk a témában
Amennyiben hatalomra kerül, döbbenetes megszorításokra készül a Tisza Párt. Terveiket most is titkolnák, ám nyilvánosságra került Kapitányék „Energiaellátási terve”.
„Engem minden alkalommal azzal támadnak, adjuk fel az orosz energia beszerzését. Az a kérdés, tudsz-e nemet mondani? Azért van védett ár és rezsicsökkentés, mert a kormány felhatalmazásával és a magyar nép támogatásával azt mondom, nem. Van rajtam kívül valaki, aki nemet tud mondani? Szerintem nincs. Már kiléptünk az Európai Néppártból, azért engedhetem meg magamnak az itthoni támogatáson túl, hogy nemet mondjak. Én nem a Néppárthoz, hanem a Patriótákhoz tartozom” – részletezte a kormányfő.
A Tisza helyesnek is tartja, ha Magyarország leválik az olcsó orosz energiáról. A Tiszában volt egy pártszavazás Ukrajna uniós tagságáról. Aki ukrán-párti kormányt akar alapítani, nem csoda, hogy még a saját nemzeti érdekeivel szemben is le akar válni az olcsó orosz energiáról
– mutatott rá. Hont András felvetésére, hogy az ukrán-pártiság nem zárja ki az olcsó energia megtartását, Orbán Viktor elmondta: együtt jár az ukrán-barátság az orosz energia tilalmával, a tények ezt mutatják.
Az ukránok azzal akarták megsegíteni a Tiszát, hogy gazdasági összeomlást idéznek elő, ezért állították le a Barátság kőolajvezetéken a szállítást. Nem is csinálnak ebből titkot, Zelenszkij azért is ad össze-vissza időpontokat az újraindulásról, mert azt gondolja, április 12 után egy ukrán-barát kormány alakul. A miniszterelnök kiemelte:
Ők ezt meg is mondják, csak higgyünk a saját szemünknek. Minden nap megmondják, ezt nem kell már felfedezni. Ők meg is fogalmazzák az érdekeiket.
Orbán Viktor felidézte, hogy a 2010-es kormányváltás után el kellett mennie az oroszokhoz, akiknek a Gyurcsány-Bajnai-kormányok eladták a Mol részvények utolsó 25 százalékát. Magyarország visszavásárolta a Mol-részvényeket, így jött a paksi beruházás, hogyan lehetne orosz hitelből bővíteni az erőművet. „Erőből nem mehettem az oroszokhoz” – tette világossá a miniszterelnök.
Orbán Viktor ezért sem tartja meglepőnek, hogy a Tisza Párt kiszivárgott tervei között szerepel a Mol és az MVM, mint két legnagyobb – állami kézben lévő – energetikai cég privatizációja.
A mi fejünkben egy állami, az ellenfeleink fejében egy piac által szabályozott energetikai rendszer van
– zárta rövidre a kérdést a miniszterelnök.
Hont felvetette, a választások eredményét elfogadja-e a vesztes? Utalt arra, hogy az ellenzék szerint orosz befolyásolás növeli a kormány választási esélyeit. Több százezer embernek ez meggyőződése. Orbán Viktor válaszában rámutatott, az ukránok szerveztek informatikusokat a Tisza Pártba. Ezzel szemben az oroszok jelenlétére nincs semmilyen tény, a másik oldalon világos tények vannak.
A tényekhez ragaszkodni kell, a választási eredményeket 1990 óta mindig mindenki elfogadta
– válaszolt a kérdésre a miniszterelnök, aki szerint ez egy nyugodt ország és a választások után is az lesz. A technológia és a digitális tér újdonság, ami ebben a térben történik, nagyobb hatást fejt ki az emberekre, de azt még nem tudjuk, ez megfordít-e bármit.
3 millió szavazatot kértem a választókhoz, ehhez a tervhez ragaszkodom. Ha van egy koalíciós kormányzást ki nem kényszerítő többség, azt meg kell köszönni a választóknak, e felett minden a Jóisten ajándéka
– emlékeztetett a miniszterelnök. Eddig 71-72 százalékos részvétel volt a legfelajzottabb politikai időszakokban is.
Van egy terv a magyarok kizsebelésére, évek óta látom, tudom, hogy kell ez ellen harcolni. Az ellenfél nem tudna és nem is akarna ez ellen harcolni, sőt, része a tervnek. Három csatornán keresztül akarják kizsebelni a magyarokat.
Az ukránok is képesek mindenre, két blokádot is bevezettek ellenünk. Először a gázt zárták el, most pedig az olajat.
Két szláv nép testvérháborújáról beszélünk, nincs közünk hozzá. Keresztény felfogás szerint segítenünk kell Ukrajnának, de nem lerombolva a hozzád közelebb állók érdekeit – fejtette ki a kormányfő az orosz-ukrán háborúról.
Befogadtuk a menekülteket, mindenkit elszállásoltunk, nyitottunk ukrán anyanyelvű iskolákat annak, aki maradni akart, miközben a Kárpátalján korlátozzák a magyar oktatást. Magyarországnak ezt a segítséget folyamatosan adnia kell, de itt meg kell állnunk, nem tartozunk nekik semmivel, ellentétes az érdekünkkel.
Az Oroszországgal szembeni szankciók ellentétesek a magyar érdekekkel, versenyképességi és energetikai szempontból is. Minden, ami az oroszokkal szembeni gazdasági szankció, az árát a magyarokkal fizetik meg.
Hont András felvetette, Donald Trump, mint a magyar kormányfő jó barátja szintén az orosz érdekszféra visszaszorításán dolgozik. A miniszterelnök válaszában kifejtette: az Egyesült Államok azt teszi, ami a saját érdele. Paradox módon a legnagyobb segítség Oroszországnak az Irán elleni háború.
Ezt a háborút az oroszok megnyerték azzal, hogy az iráni háború kikapcsolta a világ energiaellátásának egy részét és nem egy-két hónapra
– tette világossá Orbán Viktor. Ezért Donald Trump is úgy döntött, a korábban betiltott orosz olajat újra engedélyezi Indiának. Oroszország gyermeki könnyedséggel tudja eladni saját energiahordozóit dupla annyiért, mint az iráni háború előtt.
Az oroszok hátradőlnek és kérnek egy kávét.
Az európaiak azt hiszik, hogy az oroszok majd nem bírják finanszírozni a háborút, miközben Ukrajna nyugati támogatással talpon marad, így egy béketárgyaláson Moszkva nehezebb helyzetbe kerül.
Most az oroszoknak több pénzük lesz a háború folytatására, mint eddig bármikor
– emelte Orbán Viktor. Szijjártó Péter magyar és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kapcsolatáról a miniszterelnök kiemelte,
halálra nevettem magam, amikor meghallottam, hogy az a vád, Szijjártó jelent Lavrovnak.
Kifejtette: az összes résztvevőnél van okostelefon a külügyi tanács ülésein, bárki felveheti az elhangzottakat. Orbán Viktorról azt is elismerte, továbbra sem használ okostelefont.
Hont András kérdésére Orbán Viktor elmondta, többször is marasztalta Angela Merkel volt német kancellárt. Már távozása előtt jelezte, ha nem indul újra, káosz lesz.
Hont kifejtette, neheztelnek rá a kiállása miatt, mivel olyan dolgokban is állást foglal, ami nem a szakterülete, viszont lát jeleket. Felidézte a járványt, utalva az oltásokkal kapcsolatos aggodalmakat: nyomon kellene követni, az oltásokkal mi történt?
A Covid egy olyan összetett jelenség volt, aminek a jövőre nézve sok következménye volt. Orbán Viktor bevallotta: az oltással kapcsolatos morális kérdésekkel végig küzdöttek, ezért sem vezetett be a kormány kötelező oltást.
A mesterséges intelligenciáról a miniszterelnök elmondta, nem az a következő kormány dolga, hogy megfejtse a műköüdését, hanem az, hogy az ezzel foglalkozók eredményeinek ismeretében szolgálatba állítsa a technológiát. Megjegyezte:
Fontossá vált a digitális tér, de nem abban segít, hogy a témáknak adjon súlyt, néhány fontos kérdés köré összpontosuljon a kampány, hanem egy nagyon széles körben óriási zaj legyen.
Rengeteg téma fut párhuzamosan, azaz nem kihegyezte, hanem lelapította a témákat a digitális világ. Ezt a választások után tanulmányozni kell.
A KATA szigorítása nem függ össze azzal, hogy a 2022-es választások után népszerűtlen intézkedésekről is döntött a kormány. Azért kellett szigorítani, mert sokan visszaéltek vele, hosszú vita volt erről – mutatott rá Orbán Viktor. Hont András arra is emlékeztetett, Lázár János visszatért a kományba 2022-ben és leállított egy csomó fejlesztést, majd egy nagyon magas infláció követte az új kormány megalakulását.
A miniszterelnök kifejtette: 7 milliárd euróért veszünk évente energiát. Ez az összeg a szankciós válság miatt 17 milliárdra ugrott egy év alatt. Kiment 10 milliárd euró a magyar gazdaságból, körülbelül 150 kilométer autópálya és 40 új korház.
„A komcsi időkben is volt ilyen, úgy hívták, cserearány-romlás. Ilyen helyzetben valamit csinálni kell. Ha a gazdaság normálisan működik, minden jóléti intézkedés fenntartható” – magyarázta a miniszterelnök. Világossá tette:
A brüsszeli pénzzel, amellyel a Tisza kampányol, ezek fenntartására nem lehet felhasználni.
A minőséget és biztonságot adó előszűrés elment a rendszerből a digitális térben, így a nyilvánosság szerkezete megváltozott, sok álhír kering. Az egész nyugati világ küszködik ezzel a kérdéssel.
Ismét Hont András publicista kérdezi Orbán Viktor miniszterelnököt, a témák között szerepel a Tisza Párt újonnan kiszivárgott energetikai átállási terve és az ukrán kémbotrány is – derül ki a miniszterelnök Facebook-bejegyzéséből. Az interjú az Öt YouTube csatornáján látható. Hont már tavaly áprilisban is készített interjút a kormányfővel, az akkori beszélgetés is nagy visszhangot kapott.
Ezt is ajánljuk a témában
Ukrajna EU-csatlakozása és Magyar Péter mellett a miniszterelnök arról is beszélt, mi történne, ha reggel elütné a villamos.
A publicista egyebek mellett akkor arra is rákérdezett, nem érzi-e úgy a kormányfő, hogy túl sok múlik az ő személyes döntésein. Orbán Viktor erre úgy felelt, „ha elüt reggel a villamos, maga az egész gépezet, ami az országot működteti, nevezzük kormányzati rendszernek, az néhány szomorú könnycsepp elmorzsolása után ugyanúgy működne, mint velem”.
***
Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala
Fel kell állni a súlyos vereségből, de a sebek nyalogatása után érdemes a tettek mezejére lépni.
A lenéző attitűd, ahogy a Fidesz–KDNP szavazóiról nyilatkozott, a régi időket idézi.
Bár hivatalosan még Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, a Külügyek Tanácsában, és az Európai Tanács informális találkozóján is terítékre kerülhetnek olyan kérdések, amelyek az utóbbi hónapokban már tabunak számítottak. Minél hamarabb meg akarják valósítani azokat az intézkedéseket, amelyeket eddig Orbán Viktor akadályozott.
Magyar Péter lehet az első miniszterelnök, aki már jelölti pozícióban alkotmánysértést követett el, mivel példátlan módon politikai offenzívát indított a köztársasági elnök ellen. Azonban Sulyok Tamásnak megvannak az eszközei, hogy megvédje magát az alkotmánysértő támadástól.
Hatalmasat erősödött a forint a választások éjszakája után, de ez csak minimális részben köszönhető a kormányváltásnak. A Tisza párt helyett a háttérben ismét a jegybank intézkedései húzódnak meg, a kezdeti fellángolás pedig szép lassan elszunnyad és visszatérnek az árfolyamok a korábban megszokottakhoz.
Kérdés, hogy a Tisza Párt képes lesz-e megőrizni az elmúlt évtizedek nemzetpolitikai vívmányait, miközben pragmatikusabb viszonyra törekszik Brüsszellel és a szomszédos fővárosokkal.
Honfitársaink ha bejárják az épületet és a tárlatot, a „hazaérkezés” élményét élik át – büszkeséget, kapcsolódást, közös emlékezetet –, s a Citadella a külföldiek által is érthető és átélhető módon mesél rólunk.
A lenéző attitűd, ahogy a Fidesz–KDNP szavazóiról nyilatkozott, a régi időket idézi.
