Budapest csődben: minden szempontból – kegyetlen ítéletet hirdettek a fővárosiak Karácsonyékról

Hónapokon át mérte a főváros életével foglalkozó szervezet, a BP Műhely a város közérzetét. Csütörtök este egy konferencia keretében mutatták be a nagyszabású felmérés eredményeit. A szervezet közvetlenül keresett meg nyolcezer budapesti lakost, hogy pontos képet kapjon arról: min kellene változtatni ahhoz, hogy Budapest élhetőbb legyen.

„Célunk, hogy ne csak adatokat közöljünk, hanem valódi összefüggéseket tárjunk fel, és irányt mutassunk a főváros jövőjével kapcsolatban” – közölték. 

A BP Műhely közvetlenül keresett meg 8000 budapestit, hogy be tudják mutatni, pontosan hol kellene változtatni azon, hogy jobb hely legyen a fővárosunk. Losonci Gergely, a szervezet stratégiai igazgatója bevezetőjében elárulta, hogy kerületenként minimum 300 főt kérdeztek, a felmérés hibahatára pedig 1,1 százalék. 

Kiemelte, hogy a budapestiek úgy érzik, a fővárosnak nincs gazdája, legtöbben a közbiztonsággal, a városvezetéssel a legelégedetlenebbek. Kerületekre lebontva látható, hogy a legkevésbé a soroksáriak elégedettek. 

A problémák között szerepel, hogy a belső budapesti kerületek néptelenednek el, a külkerületek mostanra élhetőbbek és lakhatóbbak lettek. 

Az esemény egy kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, ahol többek között a szakmai műhely szakértői arra kíséreltek meg választ adni, hogyan süllyedhettek ilyen mélyre a közállapotok Budapesten. Wintermantel Zsolt, a BP Műhely vezető szakértője szerint abban a kontextusban igazán mérvadó a budapestiek elégedetlensége, hogy a városnak van egy alap politikai klímája, a főváros nem a kormánypártok fellegvára. 

A korábbi újpesti polgármester elárulta, hogy már 2020 tavaszán Karácsony Gergely elkezdte építeni azt a narratívát, miszerint a főváros ki van véreztetve, ami annak fényében érdekes, hogy a várost akkor még csak alig pár hónapja irányították. 

– emelte ki a szakértő, aki szerint a fővárosban jelentős átstrukturálásra lenne szükség.

Wintermantel Zsolt szerint a budapestiek leginkább az 

• utak és utcák állapotával, 
• a tömegközlekedéssel, 
• a köztisztasággal, 
• a fejlesztések elmaradásával 
• és a hajléktalanság helyzetével elégedetlenek. 

Almássy Kornél, a BP Műhely kutatási és elemzési igazgatója szerint a tél jó bizonyítványt állított ki, egyértelművé vált, mit nem végzett el a Fővárosi Önkormányzat, az utcák és utak állapotával elégedetlenek a fővárosban, szavai szerint 

Arra a kérdésre, mégis mennyit költ a Főváros az utak karbantartására, Almássy Kornél felidézte, hogy a 2019-es önkormányzati választás előtt regnáló, Tarlós István vezette önkormányzatnak világos programja volt, amit elég lett volna csak folytatni. Karácsony Gergelyék ezt még 2020–2021-ben tervezték is, ám az erre szánt összeg a következő évekre köddé vált és „azóta nem történt semmi”.

Almássy Kornél szerint a kátyúhelyzet nem csak pénz kérdése, hanem priorizálási szempont is, el lehet dönteni, mi a fontosabb, a járható útfelület a Kossuth Lajos utcában vagy a randióra a Blahán. 

Súlyos probléma a budapestiek szerint még a közbiztonság helyzete, a legnagyobb elégedetlenség az aluljárók és a nyilvános WC-k helyzeténél van. 

Arra a kérdésre, hogy megoldás lenne-e – az utóbbi időben sokszor felvetett téma – az aluljárók éjszakára történő bezárása, Kőrösi Koppány elárulta, ő személy szerint nem szeretné, ha ez lenne a megoldás, azt szeretné, ha a törvényeket mindenki betartaná, hiszen életvitelszerűen nem lehet az utcán tartózkodni. 

– jelezte.

A BP Műhely alapítója elmondta, amennyiben egy hajléktalan befészkeli magát, megjelenik a szemét és kosz, elhanyagolttá válnak így a budapesti közterek. Szavai szerint az aluljárók közlekedés szempontjából rendkívül hasznosak, hiszen a megelőzésben fontos szerepük van, főleg éjszaka. 

– szögezte le Kőrösi Koppány.

Budapest: hiányoznak az alternatívák

Almássy Kornél a budapesti közlekedési helyzetet firtató kérdésre elárulta, alapvetően jó a tömegközlekedés állapota, bár vannak hiányzó elemek, például nincsen elég alternatíva az autósoknak, ezen a téren komoly a hiányosság és sok a tennivaló. 

Megemlítette, hogy az utóbbi években megszaporodtak a dugók, amelyek mögött elsősorban a felesleges tiltások vannak, több helyről kitiltották az autósokat vagy éppen elvettek előlük sávokat. 

A szakember szerint teljes elégedetlenség, további parkolóhelyek létrehozására van szükség. A legnagyobb probléma, hogy semmilyen fejlesztés nem zajlik ezen a területen, alternatíva pedig nincs. Megvizsgálták, ha egy olajválság miatt benzinkorlátozást vezetnének be: az eredmény megdöbbentő, hiszen a budapesti tömegközlekedés nem bírná el a plusz terhet, már most is a maximumon pörög a rendszer. 

– fogalmazott a BP Műhely elemzési igazgatója. 

Míg Bécs I. kerületében, az abszolút belvárosban van 8300 mélygarázsos parkolóhely, addig ez a szám az V. kerületben mindössze 2300. Az osztrák fővárosban ráadásul arra ösztönzik a helyieket, hogy tárolják ott az autóikat, számukra kedvező a tarifa, míg Budapesten ezek a mélygarázsok üresen konganak. 

Wintermantel Zsolt szerint az autó szabadságjogi kérdés, hiszen ha megtehetem és akarok autót, akkor veszek, nem szabad az emberektől elvenni az ehhez fűződő jogot.

A szakértők egyetértettek abban, hogy az itthoni P+R rendszer is alapos fejlesztésre szorul, a felmérésükből kiderült, hogy a hazai autósok szívesen használnák ezeket, ha lenne elegendő hely számukra. 

Almássy Kornél szerint nagyjából 5800 P+R parkolóhely van jelenleg a főváros környékén, Bécsben ez a szám 13 ezer, míg csak Budapesten az agglomerációt nem beleszámolva 720 ezer autó van. 

Nyitókép: Trenka Attila/Mandiner