Mindez jól rezonál Tarr Zoltán azon gondolatával, miszerint valójában nem érdemes erőlködnünk, hiszen Ukrajna „ezerszer jobban csinálja” a mezőgazdaságot.
Hiába törölte le elhíresült botrányvideóját a Tisza Párt, az Ellenpont lementette a felvételt, amelyen Tarr Zoltán sokat idézett mondatai mellett más érdekes kijelentéseket is talált.
Ahogy a portál írja, Tarr Zoltán és Dálnoki Áron a többkulcsos adó propagálásán kívül számos erős gondolattal tette még színesebbé a nyári összejövetelt, ahol Tarr azt mondta, hogy „választást kell nyerni, és utána mindent lehet”.
A Tisza gazdasági szakértője, Dálnoki Áron egy általa hozott példában egyenesen
azt hozza fel hazánk számára követendő gyakorlatnak, hogy a lengyelek ukrán termőföldeken termelt salátát terítenek a régióban.
Ezt is ajánljuk a témában
A Tisza-gyűlés 80 százaléka megszavazta a Tisza-adót, Tarr Zoltán bólogat, de szerinte most nem lehet róla beszélni. „Választást kell nyerni, és utána mindent lehet” – mondta.
Az idézett részben Dálnoki azt mondja: …ha jól tudom, a Tiszának vannak is nagyon jó kapcsolatai lengyel gazdaságpolitikusokkal és pártokkal. Éppen most olvastam, hogy Lengyelországban egy olyan saláta-integrációt fognak létrehozni, ahol lengyel és ukrán mezőgazdasági területeket bevonva letermelik a salátát, majd lengyel logisztikával és lengyel élelmiszer-ipari ezzel meg azzal, nem tudom milyen technikával Észtországtól Magyarországig, Németország keleti felétől Bukarestig terítik a salátát. Ennek az lesz a következménye, hogy a lengyel saláta, akárhogy is fogják hívni, olcsóbb lesz Budapesten, mint mondjuk a dabasi saláta, és ezt Magyarország egyébként meg tudja csinálni.
Ezt is ajánljuk a témában
A kilencvenes évek legmélyén, a Bokros-csomag idején kezdte meg fizetős amerikai tanulmányait Dálnoki Áron, a Tisza Párt gazdasági munkacsoportjának vezetője, akinek azóta vadászati, mezőgazdasági és hitelezői érdekeltségei voltak-vannak. Nemrég szivárgott ki, hogy a Tisza jelentős adóemelést vezetne be. Portrénk Dálnoki Áronról.
A cikk szerint az elsőre talán piacbarátnak tűnő gondolatok mögött azonban egy sokkal veszélyesebb vízió rejlik, ami tökéletesen illeszkedik a távlati képbe – mind az EU, mind a Tisza Párt szintjén, ami az ukrán mezőgazdaság helyzetbehozását jelentené a magyar gazdák hátrányára. Nem beszélve a számtalan veszélyről, amit a javaslat rejteget.
A Tisza Párt ugyanis ezzel azt akarja, hogy a magyarok ne a magyar gazdák által magyar földeken termelt salátát forgalmazzák (és fogyasszák), hanem a bizonytalan minőségű, sok esetben az EU-ban nem engedélyezett vegyszerekkel kezelt ukránt.
Tarr Zoltán egy másik fórumon, Sárospatakon arra is ráerősített, hogy igazából ne erőlködjünk, Ukrajna úgyis „jobban ért hozzá”, vagyis a mezőgazdasághoz. „Ukrajna ezerszer jobban csinálja, felesleges Ukrajnával versenyezni a búzában meg a kukoricában, ellenben nagyon sok minden mást sokkal magasabb szinten tudnánk csinálni” – mondta Tarr.
A nyugati vezetők a béke helyett a nyomásgyakorlásban látják a megoldást, miközben Ukrajna városai ismét sötétbe borulnak az orosz légicsapások után.
„A beszéd hosszúra nyúlt, szétesett, a Tisza vezetője fáradtnak tűnt.”
Még szerencse, hogy a józan többség nem károg, hanem értékeli mindazt, amit értékelni, megbecsülni lehet.
A cellainformációk nem hazudnak.
Igazából a valódi számháború jövő áprilisban lesz.
„Attól az még agresszió marad a legmélyén, a közepén” a cukorszirup és a rózsaszín festék alatt – fogalmazott Németh Róbert.
Belenyúlt a sorsolásba a magyar válogatott.
A nyugati vezetők a béke helyett a nyomásgyakorlásban látják a megoldást, miközben Ukrajna városai ismét sötétbe borulnak az orosz légicsapások után.
