Kapitány István útja az impexektől vezetett a Shellig. Tavaly tavaszi kiugrása után nem is annyira meglepő, hogy a Tisza-vezér mellett tűnt fel.
Magyar Péter Kapitány Istvánnal, a Shell volt topvezetőjével közös fotót osztott meg a közösségi médiában. A Tisza Párt elnöke a képhez fűzött kísérőszövegében azt írta, gazdasági és energetikai kérdésekről egyeztettek.
Az Ellenpont az egykori Shell-vezér kapcsán megjegyezte, hogy érdekes mód két hónappal Magyar Péter megjelenése után távozott váratlanul az olajcégtől, és már több hónapja nyilatkozatokban sejttette, hogy kész belépni a politikába.
A lap összeállításában ismertette, hogy Kapitány István üzleti vezetői pályafutása a Skálából a Vasedényen át az Interagon keresztül a Shellig tartott, amelyet aztán annak globális alelnökeként hagyott el.
A listából az Ellenpont az Interragot ragadta ki, és felidézték, hogy ez az impexes cég nyerte el a hatvanas években a Royal Dutch Shell petrolkémiai vállalat kizárólagos magyarországi képviseletét. Akkori vezetője Gerő László állambiztonsági SZT-tiszt volt, és olyan növényvédő szereket értékesíthettek Magyarországon, amelyek Nyugaton akkor már rég be voltak tiltva.
Magyar Péter új szövetségese 1987-ben került az Interaghoz – és bár akkor már más szelek fújtak –
a külkereskedelmi vállalatoknál betöltött vezetői funkció mindenképpen jó viszonyt követelt meg az állampárttal.
Ezután 37 évig dolgozott a Shellnél, ahol végül globális alelnöki pozícióig jutott. A vállalatvezető – aki egyben a Menedzserszövetség elnöke – Shelltől való távozása előtt nem sokkal, 2023-ban a Magyar Érdemrend tiszti keresztjét is megkapta.
2024 áprilisi távozása többeket váratlanul ért, és a lap szerint könnyen lehet, hogy
ez már a baloldalra történő pozicionálását készítette elő.
Kapitány Istvánt bár a hazai sajtóban főként csak csúcsmenedzserként emlegették korábban, távozása után több interjúban is elmondta, hogy a politika világa sem állna messze tőle, és kapott is felkérést.
Februárban Kóka János, egykori SZDSZ-es gazdasági és közlekedési miniszter a közös képüket az alábbi felhívással kommentálta: „Érdemes volna összefogniuk Bajnai Gordonnal, Gauder Milánnal, és más globális csúcsvezető honfitársunkkal, hogy sokaknak átadhassák azt a tudást, amellyel ilyen magasságok meghódíthatók. Jó lenne több ilyen tehetséges magyart látni globális döntéshozói pozícióban.”
Egyébként Kóka János is feltűnt már a Tisza környékén: az SZDSZ volt elnökét januárban látták a tiszás Nagy Ervin társaságában utazni egy római repülőjáraton. A lebukást követően mindketten pozitívan nyilatkoztak a másikról.
Kapitány István 2025 májusában a Partizán stúdiójában is vendégeskedett. A beszélgetés során felvetett egy érdekes témát: felidézte, hogy a Shell és a magyar kormány között is lobbizott azért, hogy LNG-t, azaz cseppfolyósított gázt tudjanak eladni az országnak energiadiverzifikáció címén, „segítségképpen”.
Az oknyomozó portál rámutatott, hogy a lobbizás a jelek szerint sikerrel járt, ugyanis szeptemberben a kormány egy évtizedre elegendő LNG-re kötött szerződést, 2026-tól kezdődően. Ugyanakkor az üzletet nem politikai színre lépés követte, hanem egy találkozó Magyar Péterrel.
Megjegyezték, Magyar Péter számára azért lehet fontos a nyugati beszerzési útvonalakat ismerő szakértőkkel való tárgyalás, mert a brüsszeli elvárások szerint Magyarországnak nem pusztán diverzifikálnia kellene az energiahordozók beszerzését,
hanem teljes mértékben le kellene válnia az orosz gázról és olajról.
Előbbi helyett pedig éppen az LNG beszerzését erőlteti a Bizottság, ami kiegészítő elemként – ahogy a magyar kormány megkötötte a szerződést – segítség, de ha az orosz olaj kizárásával kizárólagossá - vagy közel kizárólagossá – válna, az Magyarországnak súlyos károkat okozna.
Ezt is ajánljuk a témában
1845-ben az írek úgy hitték, a krumpli örökre megoldja az éhséget, aztán egy gombabetegség milliókat taszított nyomorba és halálba. Ugyanezért egészen más egy tengerparti országnak azt mondani, hogy ne vegyen orosz olajat, mint egy Magyarországhoz hasonló szárazföldi államnak. A mi esetünkben az egyik létfontosságú csapot kellene elzárni.
Emlékezetes továbbá, hogy Az EU kereskedelmi biztosa, Valdis Dombrovskis, egy 2024-es levélben arra szólította fel Magyarországot és Szlovákiát, hogy „aktívan törekedjenek az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való diverzifikációra” – írták.
Itt hozzáfűzték, hogy bár a diverzifikációt a magyar kormány is hangsúlyozza, a teljes leválás gondolatát határozottan elutasította.
Ugyanakkor Magyar Péter pártja rendre a brüsszeli álláspontot visszhangozza. „A Tisza Párt a magyar szuverenitás védelme érdekében támogatja, hogy megszűnjön Magyarország függősége az orosz energiahordozóktól, beleértve a harmadik országokban feldolgozott orosz olajból készült finomított termékeket”- írta a Tisza EP-frakciója még 2024-ben.
Az LNG kereskedelemmel foglalkozó Shell volt vezetőjével folytatott tárgyalás egybevág ezzel az állásfoglalással – emelték ki.
Nyitókép: Magyar Péter Facebook-oldala
Ezt is ajánljuk a témában
Dietz Gusztáv nemrég Szoboszlai Dominiknak ment neki egy „mi a f*szról beszélsz te, szépöcsém?” kérdéssel, mert nem tetszett neki a labdarúgó kommunikácója.
A Tisza Párt elnöke rácsatlakozott a A Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének bejegyzésére, melyet az OMSZ szégyenletesnek nevezett és visszautasított.
A Tisza Párt alenökének nevéhez köthető belső levélben a Tisza Világ applikáció hibáiért a kormányt teszik felelőssé, és titkosszolgálati akciót emlegetnek.
Kocsis Máté aggasztónak nevezte a Tisza-vezér állapotát.
A most távozó szigetvezető indoklása nagyban összecseng a korábban feloszlott Tisza szigetek megszűnése mögött meghúzódó problémákkal.
A felnőtteknek végül összejött a siker.
Megkezdődött az őszi hitelminősítések korszaka, elsőként a legfontosabb, a Standard & Poor's tette közzé véleményezését Magyarország adósságáról.
A magyar válogatott csapatkapitánya a veszélyeztetettek között van.
