Brüsszel a saját szabályait sem tartja be a magyarországi médiakampánya kapcsán

Néhány héttel ezelőtt az Európai Bizottság médiakampányt indított Magyarországon. A kampány szlogenje: „Kár lenne tagadni: közös utunk Európa”, a Bizottság magyarországi honlapja szerint szeptember 18-án indult rádiós hirdetések sugárzásával. Szeptember 22-től ehhez több hullámban közösségimédia-hirdetések társultak és társulnak, és október 1-től jelentek meg a kampány televíziós és kültéri hirdetései.

Október 10-től ugyanakkor új szabályok vonatkoznak az ilyen típusú tevékenységekre, éppen Brüsszel döntése alapján. A tavaly az Európai Parlamentből kibukott, jövőre a magyar Országgyűlésnek búcsút intő Momentum korábban a saját sikerének tudta be az új uniós médiaszabályozást. A politikai reklámtevékenység átláthatóságáról és célzott folytatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi 2024/900 rendelet értelmében bizonyos szabályokat mostantól a tagállamoknak és Brüsszelnek egyaránt be kell(ene) tartani.

Így a politikai reklámoknak a jövőben tartalmazniuk kell egy átláthatósági közleményre való hivatkozást, ami a gyakorlatban egy QR-kód vagy weboldal-hivatkozás is lehet. Ezeken keresztül pedig informálni kell az érdeklődőket az adott kampány finanszírozására vonatkozó legfontosabb tényekről, egyebek közt a reklámszolgáltatásért fizetett összegekről. Brüsszel közterületi hirdetéseket is bevet ezekben a hetekben a magyarországi propagandájában, az új szabályok szerint ezekre is alkalmazniuk kellene a saját rendeletüket.

Emlékezetes, hogy a nagy internetes platformszolgáltatók, a Google és a Meta (Facebook, Instagram) úgy reagáltak, hogy 2024-ben (Google), illetve 2025 nyarán (Meta) bejelentették: a kockázatok elkerülése érdekében ők inkább nem is próbálják betartani az új rendeletet, hanem egészen egyszerűen lehetetlenné teszik, nem engedélyezik a politikai, a választási, a közéleti vagy a társadalmi témájú hirdetéseket az egész Európai Unió területén. A lapunk által megkérdezett, nevük elhallgatását kérő szakértők egyértelművé tették: a piaci cégek profitlogikának ellentmondó döntése mögött a szabályok gyakorlati betarthatatlansága, illetve a szankcióként kilátásba helyezett súlyos pénzbüntetések állnak.

A rendeletet átnézve a mostani brüsszeli kampány kapcsán felvethető, hogy tényleg szükséges lenne-e ennek kapcsán az új átláthatósági szabályok alkalmazása. A fogalommeghatározások között ugyanis a „politikai reklámtevékenység” vagy „politikai reklámok” leírásánál az szerepel, hogy kivételt képez „(…) az Unió által, javára vagy nevében történő nyilvános kommunikáció, amely célja a nyilvánosság hivatalos tájékoztatása, feltéve, hogy az valószínűsíthetően nem befolyásolja, és nem arra szolgál, hogy befolyásolja egy választás vagy népszavazás kimenetelét, a választói magatartást, vagy egy jogalkotási vagy szabályozási folyamatot”.

A mostani hazai helyzetben ugyanakkor nehéz nem a választói magatartás befolyásolásának minősíteni a kéthónapos bizottsági reklámhadjáratot. Bár jogi értelemben nincs választási kampány, nagyjából fél év van a következő választásig, és az ellenzéki pártok jóformán kritikátlanul állnak Brüsszel tevékenységéhez. Hiszen éppen nemrég szavazták meg sokadik alkalommal a Bizottság elnökének a bizalmat, és a mélyebb uniós integráció hívei. Ráadásul a kampány tartalma „bizonygató” jellegű, „kár lenne tagadni” a felütése, és három érzékeny témát érint.

Nem túlrészletezve ezeket, az egyik brüsszeli kampányüzenet az Európai Bizottság magyarországi képviseletének oldalán az, hogy „Az, hogy Európa-szerte azonos szabályok szerint műveljük a földet, azt jelenti, hogy a magyar búza, alma, tej, hús és zöldség ma már nemcsak a hazai asztalokra, hanem más országok vásárlóihoz is szabadon eljut, és meg is becsülik.” A mondat első fele azonban nyilvánvalóan nem igaz, és abszolút választói magatartást befolyásoló kérdés Magyarországon. Az ukrán gazdákkal ugyanis a magyarországi és uniós gazdák nem azonos szabályok szerint művelik a földet, mégis évek óta beengedik a terményeiket az EU piacára. „Az Unióban szigorúan figyelnek arra, milyen vegyszereket lehet használni a földeken.” – Brüsszel ezen állítása azért cinikus, mert szintén nem igaz az ukrán agráriumra.

„A világ vezető autógyártói, összeszerelő-üzemei számára így gyakran sokkal előnyösebb például Magyarországon megtelepedni, mint EU-n kívüli országokban. Magyarországon olyan környezetet találnak, ahol érdemes tervezni, építkezni, fejlődni. Meghatározó része itt készül az Európa útjait szelő autóknak.” – állítja Brüsszel második kampánytémája kapcsán. Azonban éppen uniós pénzből támadják „civilek” a zöldautóknál nélkülözhetetlen akkumulátorgyárakat. Emellett a Mandiner márciusban számolt be arról a Financial Times nyomán, hogy „Az Európai Bizottság a közvetlenül Kínából érkező termékekhez hasonlóan szubvencióellenes vizsgálatot indít a vállalat magyarországi beruházása ellen, azt vizsgálva, kapott-e a BYD olyan mértékű állami támogatást terve kivitelezéséhez, amely versenyromboló hatásával tisztességtelen előnyhöz juttatta a kínai gigászt.” Az autógyárak témája hazánkban az elmúlt években éppen a Brüsszel pénzelte „civilek” miatt vált választói magatartást befolyásoló kérdéssé.

Végül, a harmadik brüsszeli kampánytéma, a fiatalok kapcsán is elég visszás az Európai Bizottság üzenete, miszerint „Kár lenne tagadni, hogy még sosem volt a fiataloknak ennyi lehetőségük, mint most. Európán belül új kapuk nyílnak meg, hogy a gyerekeink tanulhassanak, utazzanak, fejlődhessenek, sikereket érhessenek el, és szabadon építhessék jövőjüket.” Brüsszel azt is állítja, hogy „Ugyanolyan eséllyel jelentkezhetnek egy neves külföldi egyetemre, mint a hazai felsőoktatási intézményekbe.” Ehhez az álságosan idilli képhez képest az Európai Bizottság átlátszó és változó jogi érvekkel, valójában politikai hátsó szándékok mentén hosszú évek óta gátolja az Erasmus-programban való részvétel lehetőségét az alapítványi fenntartási modellben működő magyar egyetemek hallgatói számára. Ez is választói magatartást befolyásoló kérdés Magyarországon, jó ideje a kormány-ellenzék közötti viták tárgya.

Ursula von der Leyen támogatottsága ugyanis a Nézőpont Intézet kutatása szerint idén idén júniusban hazánkban volt a térségben a második legalacsonyabb: 50 százalék nem kedvelte, és 26 százalék kedvelte a magyar állampolgárok körében.

Fotó: ROMEO BOETZLE / AFP