Döntővé válnak a stabil digitális képességek a politikai hirdetések tiltása után

Egy tavaly hozott európai uniós jogszabály miatt mind a Googlet és a YouTube-ot működtető Alphabet, mind pedig a Facebookot és az Instagramot üzemeltető META is úgy döntött, betiltja felületein a politikai hirdetéseket. A két anyacég azért döntött így, mert betarthatatlannak tartják a politikai reklámtevékenység átláthatóságát és egyértelmű beazonosítást célzó szóló új rendeletet.

Az Alphabet már szeptember 22-től, míg a META októbertől tiltja felületein a fizetett politikai hirdetéseket, amely nyilván a magyar közéletre és a hazai pártokra is hatással lesz. Főleg most, hogy lassan ráfordulunk a kampány célegyenesére és 

A Google közzé is tette, mik számítanak politikai hirdetésnek az EU-ban.

• Politikai párt, megválasztott köztisztviselő vagy az EU Parlamentjének jelöltje
• egy EU-tagállam politikai pártja, megválasztott köztisztviselője vagy választott közhivatalának jelöltje. Példák: a nemzeti parlamentek képviselői és a közvetlenül választott elnökök
• egy népszavazás kérdése, egy népszavazásra összeállított kampánycsoport, illetve egy országos népszavazásra vagy a függetlenség ügyében tartott állami vagy tartományi népszavazásra való felhívás.

Politikai hirdetést indirekt módon is létre lehet hozni

A lehetséges hatásokról Bokor Tamást, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét kérdeztük, aki elmondta: a META korábban már hozott olyan intézkedést, amely alapján a szponzorált posztoknál a bejegyzést közzétevő neve alatt fel kellett tüntetni, hogy ki vagy milyen szervezet finanszírozta azt. Ezen most még úgy szigorítottak, hogy kifejezetten politikai pártok nem szponzorálhatnak posztokat.

Egyrészt azért hozták ezt a szabályt, hogy ne lehessen azzal vádolni őket, hogy nálunk elköltött pénzekkel kampányokat, választásokat befolyásolnak, ugyanakkor 

Ki lehet ugyanis szervezni más szervezetekhez a tartalmak megjelenítését, hogy ne a politikai párt jelenjen meg finanszírozóként. 

Bokor Tamás úgy látja: „a Harcosok Klubja és a Digitális Polgári Körök létrehozása is az új helyzetre való felkészülést szolgálta a kormánypártok részéről. Ha már politikai pártok direkt módon nem tehetnek közzé szponzorált hirdetéseket, akkor ezt olyan, informálisabb keretbe tudják szervezni, amelynek a segítségével mégiscsak lehet irányítani a social media jelenlétet, az üzenetek megformálását, fizetett hirdetések helyett organikus elérésekkel.”

A kérdés, hogy vajon mennyit nyom a latba egy-egy ilyen politikai üzenet? Az organikus elérést sokkal nehezebb bármely META platformon koordinálni, optimalizálni, mert ehhez ismerni kellene az algoritmus aktuális és pontos működési módját. Ezt lehet valamennyire befolyásolni, de mivel nem nyílt a forráskód, alapvetően nem igazán lehet tartósan hatással lenni rá – magyarázta Bokor Tamás. 

A szponzorált hirdetésénél megadhatom, hogy milyen korosztályú és érdeklődési körű felhasználói csoportokat érjen el a poszt, az organikus elérésnél ez sokkal kiszámíthatatlanabb – tette hozzá a Corvinus docense.

Viszont, ha az elérést sok-sok felhasználó viszonylag összehangolt cselekvésén keresztül igyekszünk befolyásolni, 

egyfajta multiplikációs, azaz sokszorozó hatást elérve – mondat Bokor Tamás.

Korábban a Jobbik használta legjobban a digitális teret

Arra kérdésre, hogy kiket érinthet ez negatívan, azt mondta: akik már nagy online elérési bázissal rendelkeznek, őket nem fogja komolyabban érinteni. A szakember ennek kapcsán ugyanakkor megosztott egy érdekességet is: korábban a Jobbik szavazói voltak nagyon aktívak az online térben, és a párt sikerrel épített fel egy olyan kampányt, amellyel megugrotta a parlamenti bejutási küszöböt. Mindezt úgy, hogy szinte csak online eszközöket használtak, mert ahhoz akkoriban nem kellett akkora anyagi forrás, mint manapság.

Bokor Tamás kiemelte: 

Ez már a jelenben is döntő kérdés, és a jövőben is az marad. 

Lehet a korlátozásnak olyan hatása, hogy a pártok újra a személyes, ha úgy tetszik offline találkozókra helyezik a hangsúlyt, ezt látjuk most a valóságban is a DPK-találkozón. Ez hasonlatos ahhoz, amikor a zenekarok a csökkenő lemezeladások miatt az élő koncertekkel és fesztivál-fellépésekkel próbálják stabilizálni a bevételeiket – mondta a kommunikációs szakember. 

Fotó: Pexels.com