Szeptemberben becsöngettek, és kezdetét vette egy új iskolai év. Mennyire volt gördülékeny a tanévkezdés? Milyen kihívások várnak a diákokra és a tanárokra? Kell-e aggódni a gyermekek teljesítménye miatt? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Mennyire volt gördülékeny a tanévkezdés? Milyen kihívások várnak a diákokra és a tanárokra? Kell-e aggódni a gyermekek teljesítménye miatt? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Hogy értékeli a 2025/2026-os tanév indulását?
Az elmúlt évekhez képest soha nem volt még ennyire kiszámítható és biztonságos egy tanév kezdete, mint most. Az oktatást jelenleg jellemző stabilitás több tényezőből fakad:
Fontos azonban látni, hogy az oktatás olyan terület, amely soha nem lesz „kész”. Az oktatással kapcsolatos feladatoknak nincs végük: folyamatosan új szabályozások születnek, és mindig alkalmazkodni kell a változó környezeti tényezőkhöz. Ahogy a világ változik, úgy kell reagálni is.
Öt évvel ezelőtt például még nem merült fel a mobiltelefon-használat szabályozásának kérdése, vagy az, hogy miként jelenik meg a mesterséges intelligencia az iskolában. Az oktatásnak ugyanakkor arra is reagálnia kellett, hogy romlott a gyerekek fittsége, ezért vezettük be a mindennapos testnevelést. Azóta már láthatóak az eredmények, de a Covid előtti szintet még nem sikerült teljesen visszanyerni.
Milyen kihívásokat tartogat az idei tanév?
Minden tanévnek megvannak a maga kihívásai. Tavaly ilyen volt például a teljesítményértékelés bevezetése, az oviKRÉTA elindítása, vagy a mobiltelefon-használat korlátozását szabályozó rendelkezések. Ezek mind újdonságot jelentettek, akár a kultúrájukban, akár a feladataikban.
Most úgy látom, hogy ebben az évben inkább lehetőségünk lesz az eddig elért eredmények megerősítésére és a már megkezdett feladatok folytatására. Ezt azért tudjuk megtenni, mert a Kormány 2024-ben új foglalkoztatási struktúrát vezetett be a pedagógus-életpályával. Ez egyedülálló perspektívát biztosít:
kivált a közalkalmazotti rendszerből, és kifejezetten a pedagógusok mindennapi munkájához illeszkedik.
2024 januárjában elindult a történelmi mértékű béremelés, amely átlagosan 32,2 százalékos növekedést jelentett. Ezt 2025-ben újabb, átlagosan 21,2 százalékos emelés követte, napokon belül pedig érkezik a következő lépcső, majd 2026 januárjában a soron következő. Ez nyilvánvalóan biztonságot ad a kollégáknak, kiszámíthatóbbá teszi a pályát.
Mindez a pedagógusképzésre jelentkezők számában is tükröződik.
Soha nem tapasztaltunk még olyan adatokat, mint 2024-ben és 2025-ben:
idén 16 909 hallgató kezdte meg tanulmányait pedagógusképzésben,
és a rendszerben 5500-zal több tanár dolgozik, mint 2023 szeptemberében.
Ezt is ajánljuk a témában
Az igazgatók 70 százaléka úgy nyilatkozott, hogy pozitív változást tapasztalt az iskola közösségi életében, a pedagógusoknak pedig 83 százaléka tartotta pozitív hatásúnak a mobiltelefon-használat korlátozását.
Ez a reáltárgyakra is igaz? A HUNOR Magyar Űrhajós Program népszerűsége és Kapu Tibor kutatóűrhajós nemzetegyesítő küldetése ebben is tetten érhető?
Fontos cél, hogy ezen a területen is növekedni tudjunk – és eddig sikerrel jártunk: van olyan reálterület, ahol kétszeres vagy akár többszörös a pedagógusképzésre jelentkezők száma. Úgy gondolom,
az űrkutatás iránti fokozódó érdeklődés miatt ez a szám a jövőben tovább emelkedhet.
A köznevelésben azt tapasztaljuk, hogy sok gyerek keze lendül a magasba, amikor elhangzik a kérdés: ki szeretne űrhajós lenni? Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is napról napra nyomon követte az űrmissziót. Ez óriási lehetőség az országnak, hiszen számos természettudományos területet érint.
Ami biztos:
Kapu Tibor rendkívül bátor tettet hajtott végre. Kiállt a nemzetért, 15 millió magyart képviselt, és valóban új lendületet hozott.
Biztosak vagyunk benne, hogy ennek hosszú távú hatása lesz az oktatásra és a munka világára is.
Ezt is ajánljuk a témában
Kapu Tibor a Magyar Űrhajós Program – HUNOR – kijelölt kutatóűrhajósának neve egybeforrt azzal a régóta dédelgetett magyar álommal, hogy ismét hazai űrhajós léphessen a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.
Már egy éve érvényben van az iskolai okoseszköz-használat korlátozása. Milyen eredményeket hozott ez a rendelet?
Az okoseszközök sok esetben már függőséget okoztak a gyerekeknél, és a hazai, valamint a nemzetközi mérések is romló tendenciát mutattak a figyelem és a koncentráció terén. A tanároktól is egyre több visszajelzés érkezett arról, hogy nehézséget jelent a diákok figyelmének felkeltése és megtartása.
Mindezek együtt indokolták a korlátozó lépések bevezetését. Fontos megjegyezni, hogy hasonló intézkedések nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is érvényben vannak. Sőt,
vannak uniós tagállamok, amelyek már azt fontolgatják, hogy bizonyos kor alatt betiltsák a közösségi média használatát a gyermekek védelmében.
A korlátozásnak több fontos következménye is lett. Az egyik legszembetűnőbb, hogy a gyerekek újra elkezdtek egymással beszélgetni és játszani. Éppen ezért kértük az év elején az igazgatókat, hogy az intézkedést a jövőben is tartsák fenn. Természetesen nagyon fontos a figyelem, a koncentráció és a fegyelem, de számomra még ennél is előrébb van az emberi kapcsolódás.
Úgy gondolom, a köznevelésben kiemelt jelentőségű, hogy emberként hogyan vagyunk jelen. Ha ennek a rendeletnek köszönhetően a kiskorúak több órán keresztül egy védett burokban lehetnek, az óriási érték. Igaz, ez most még csak feltételezés, de biztos vagyok benne, hogy a jövőben számos kutatás fogja alátámasztani ennek a hatását.
Az ellenzéki sajtóban megjelentek olyan hírek, miszerint a rendelet elzárja a gyermekeket a digitalizációtól.
Szeretném egyértelműen cáfolni ezeket az értesüléseket. A rendelet nem zárja el a gyerekeket a digitalizációtól. Éppen ellenkezőleg:
eddig 579 ezer notebookot adtunk át, a köznevelési portálon több mint 42 ezer okosfeladat érhető el,
és az okostelefonok tanulási célra továbbra is használhatók az oktatási intézményekben.
Az okoseszközök iskolai használatát korlátozó rendelet egyik előfutára volt Gödön a Búzaszem Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Ott a nemzeti nevelés is kiemelt figyelmet kap. Tervezik-e ennek országos szintre emelését?
Gödön az iskola vezetése és a pedagógusok egyezséget kötöttek a szülőkkel, hogy a 8. évfolyam második félévéig nem használnak okostelefont. Jómagam is többször jártam ott, és láttam, mennyit jelent az identitásformáló nevelés, a magyar kultúra hangsúlyos jelenléte.
Egy évvel ezelőtt meghívtam húsz sikeres gimnázium igazgatóját, és megkérdeztem tőlük, mi a titkuk. Mindannyian ugyanazt mondták: tudatosan építik a gyerekek és az intézmény lokális és nemzeti identitását.
Az erős közösségi összetartozás, a közös célok és értékek kiemelkedő eredményekhez vezetnek.
Úgy gondolom, a magyar köznevelésnek fontos értékképviselete van: világnézetben és tartalomban is határozottan álljuk a helyünket Európában. Talán ennek is köszönhető, hogy évről évre rekordokat döntenek az egyetemi jelentkezések, a köznevelésben tanuló fiatalok sorra nyerik a tudományos versenyeket és olimpiákat, és sorra nyílnak előttük a világ nagy egyetemeinek kapui. Európa- és világszerte keresettek a magyar szakemberek – és immár Nobel-díjast, valamint kutatóűrhajóst is adtunk a világnak.
A jó tanár ismérve, hogy szenvedéllyel szereti azt a területet, amit tanít. Szenvedéllyel lehet szeretni a fizikát, a történelmet, a néptáncot – bármit. Azért lesz valaki pedagógus, mert szeretné átadni szakterülete tudását a diákjainak, és képes magával ragadni őket. Ez az ideális folyamat.
Számomra egy tanárban az a legértékesebb, ha szívvel-lélekkel áll ki a tanulói elé. Ha a személyiségével és belső hitével képes megnyitni a gyerekeket. Ma már nem működik az a szemlélet, hogy valaki egyszerűen kiáll a katedrára, és ledarálja az anyagot.
Ennek ellenére a PDSZ és az ellenzéki sajtó arról ír, hogy összeomlóban van a magyar oktatás.
Ezzel a társadalom számos tagját képesek megtéveszteni. De valóban összeomlóban van az oktatás, ha mindazokat az eredményeket fel tudjuk mutatni, amelyeket az elmúlt években elértünk? Éppen ellenkezőleg: szeretném bemutatni a magyar oktatás valóságát. Azokat a fejlesztéseket és döntéseket, amelyek megvalósultak, és amelyek egyértelműen előreviszik ezt a területet.
Ez ugyanis nemcsak az oktatás ügye, hanem országunk és nemzetünk jövője. Ha ebből elveszünk, akkor a jövőképünket tesszük kockára.
Ami a PDSZ-t és a PSZ-t illeti: számukra gyakorlatilag nincs olyan intézkedés, amely ellen ne szólalnának fel. Éppen ezért nem tartom őket hitelesnek. Sok esetben inkább úgy tűnik, mintha egy múltbeli állapotot szeretnének visszahozni, amihez foggal-körömmel ragaszkodnak.
Legutóbb a teljesítményértékelés rendszerét kritizálták.
Így volt ez korábban az életpályamodellnél, a mobiltelefonok iskolai korlátozásánál vagy a mindennapos testnevelésnél is – minden előremutató intézkedést elleneztek. A tüntetések óta különösen elszomorít, hogy a pedagógusokat céljaik elérésére használták fel. Ez elfogadhatatlan, bárki teszi is: szakszervezet, politikus vagy párt.
A pedagóguspálya rendkívül nehéz hivatás, ezért ezeket a szakembereket nem hergelni, hanem támogatni kellene.
Nehéz mit kezdeni azzal a kijelentéssel, hogy káosz jellemzi az oktatást, amikor valójában soha nem indult még ilyen biztonságosan tanév, mint 2025-ben.
A teljesítményértékeléssel kapcsolatban fontos hangsúlyozni: az igazgatók évek óta kérték, hogy legyen lehetőségük differenciálni, és anyagilag is elismerni a kiemelkedő munkát. Most végre megkapták ezt az eszközt.
A mesterséges intelligencia tudatos használatára nevelés hogyan épülhet be az oktatási rendszerbe?
Jól haladunk ezen a téren, de van lemaradásunk is. Tapasztalataim szerint
a meglévő digitális fejlesztések sincsenek még kellően kihasználva, miközben már a következő szintről, a mesterséges intelligenciáról kell beszélnünk.Pedig a mindennapi oktatás részévé válhatna például a KRÉTA mesterséges intelligencia alapú idegennyelv-oktatási modulja vagy a digitális feladatok széles kínálata.
Amíg ezek nem épülnek be a gyakorlatba, nehezebb a mesterséges intelligencia oktatási felhasználásáról gondolkodni. Ettől függetlenül szükséges, és meg is tesszük: már megjelent a tankönyvekben, több fejlesztés folyamatban van, és vannak pedagógusaink, akik aktívan alkalmazzák munkájuk során.
A szélesebb körű elterjedéshez meg kell találni azt az utat, amelyen a tanulók és a pedagógusok is be tudják építeni a mindennapokba.
Például fontos edukálni a diákokat arra, hogy a mesterséges intelligencia ne írja meg helyettük a házi feladatot, hanem segítséget adjon a tanuláshoz.
Nincs helye a politikának az iskola falain belül
Nemrég jutott tudomásomra, hogy egy iskola alsó tagozatában egy pedagógus arról beszélt a gyerekeknek, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője „igazságos Mátyás királyként” járja az országot, miközben Orbán Viktor miniszterelnökből és Vlagyimir Putyin orosz elnökből viccet csinált a 9–10 évesek körében. Ez elfogadhatatlan egy tanártól. Tudjuk, hogy hasonló jelenségek jelen vannak nemcsak az iskolákban, hanem az egyetemeken és a pedagógusképzésben is. Arra is volt példa, hogy pedagógusok a tüntetésekre vitték magukkal a gyerekeket.
Pedig ezekhez a gyerekeknek semmi közük. Nincs szüksége egy kiskorúnak olyan tanórákra, amelyeket átsző a pártpolitika. Ez egy vörös vonal.
Szeretném ugyanakkor felhívni az említett pedagógus figyelmét a valóságra: a Tisza-adó átlagosan 364 ezer forinttal csökkentené a tanárok fizetését, és ha megvalósulna a brüsszeli migrációs politika, akkor egészen más világ várna a magyar pedagógusokra, óvodákra és iskolákra.
Ezért vettem fel a kapcsolatot Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsmannal, aki megerősítette, hogy ez törvényellenes. Az iskolában nincs helye politizálásnak. A gyerekek döntő többsége példaképként tekint a pedagógusokra – ezzel a bizalommal pedig nem szabad visszaélni.
Nyitókép illusztráció. Fotó: SERGEY BOBOK / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
A Tisza-féle SZJA-javaslat az általános iskolai tanárok pénztárcáját is komolyan sújtaná.
Ezt is ajánljuk a témában
A gödi Búzaszem iskolában évek óta a táskák mélyén lapulnak az okoseszközök. A tanulóknak egészen nyolcadik osztályig még odahaza sincs megengedve a használatuk. Helyette néptánc- és népzeneórákat vesznek, cserkészkednek, a fiúk még a szablyavívás fortélyait is elsajátíthatják.
Akár 30 ezer új lakás is épülhet 2027-ig.
A szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatának ügye egy év alatt országos botránnyá terebélyesedett.
Ha nincs halálos áldozat, ezek a támadások már nem is ütik át az emberek ingerküszöbét – írja egy francia lap.
A Tisza párt százezreket húzna ki az emberek zsebéből.
Váratlan kiürítést hajtottak végre a fonyódi iskolában: a hatóságok régi honvédelmi eszközök miatt léptek közbe.
A BMW szeptember 26-án hivatalosan is megnyitja debreceni üzemét, ahol a német vállalat új, iX3 nevű modelljét gyártják.
A miniszterelnök legújabb bejegyzésében megerősítette: terrorszervezetté nyilvánítják az Antifát.
Azt is elárulta, mi a legjobb dolog a világon.
