Az igazgatók 70 százaléka úgy nyilatkozott, hogy pozitív változást tapasztalt az iskola közösségi életében, a pedagógusoknak pedig 83 százaléka tartotta pozitív hatásúnak a mobiltelefon-használat korlátozását.
A most lezárult tanév elején lépett életbe az a rendelet, amely korlátozta az okoseszközök és okostelefonok használatát az iskolákban. A szabályozás értelmében az általános iskolás és gimnáziumi diákoknak a nap elején, a tanítási órák megkezdése előtt le kell adniuk a telekommunikációs eszközeiket – különösen a mobiltelefonokat –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközöket, és az internetelérésre alkalmas okoseszközöket, melyeket a nap végén kapnak majd vissza.
Ezt is ajánljuk a témában
A kormányzat nem ellensége az okoseszközök pedagógiai célú használatának, nagyon nagy mozgásteret kaptak az intézmények, hiszen nincs két egyforma iskola – árulta el Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár.
Ezt is ajánljuk a témában
„Minden megoldás jobb annál, mintha a gyerekeknél maradna a telefon” – véli a telefonhasználat iskolai korlátozásáról Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutató-szakértője, akit az eddigi tapasztalatokról, a már bevált, jó gyakorlatokról és a várható hatásokról kérdeztünk. Összeállításunk.
Ahogy lapunknak a szeptemberi becsöngetés után Pöltl Ákos, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutató-szakértője a Mandinernek elmondta: már nem lehetett tovább várni ezzel az intézkedéssel, hiszen
a kutatási eredményekből is kitűnik a depressziós fiatalok számának növekedése.
„Nem hagyhatjuk, hogy a gyerekek mentális egészsége tovább romoljon” – szögezte le akkor Pöltl.
A családbiztonsági szakértő megjegyezte, hogy a korlátozás bevezetése előtt is akadtak már olyan iskolák szép számmal, ahol a tanulóknak le kellett adniuk a telefonjaikat arra az időre, amíg az iskolában tartózkodnak.
Lapunk félévkor megkereste a Belügyminisztériumot a tapasztalatokról.
A szaktárca válaszában elöljáróban hangsúlyozta, a rendelkezés bevezetését megelőző hazai és nemzetközi kutatások azt mutatták, hogy
a gyerekek figyelme és koncentrációja csökken, amikor az iskolában a szünetekben vagy a tanórákon nem tanulási céllal használják telefonjaikat.
Bár az iskolák túlnyomó többségében már a központi szabályozás bevezetése előtt is volt valamilyen használati korlátozás, a tapasztalatok indokolttá tették egy olyan általános szabályozás kidolgozását, amely biztosítja a tanulóknak az egyenlő oktatáshoz való hozzáférést, a pedagógusoknak pedig a zavartalan munkavégzés feltételeit.
A minisztérium akkori tapasztalatai szerint a pedagógusok és az iskolaigazgatók döntő többsége is javulást észlelt a tanulók figyelmét tekintve. Ezek az eredmények is azt mutatják, hogy a rendelet nem csak a koncentráció javítását – mint eredeti célkitűzést – segítette elő, hanem
hozzájárul a tanulók szociális és kommunikációs készségeinek fejlődéséhez, valamint közösségi jelenlétük erősítéséhez is.
A tanév végén is megkerestük a szaktárcát, mik a tapasztalatok az okostelefonok korlátozásáról.
Válaszukban azt írták, hogy már 2024 őszén
a megkérdezett és választ adó igazgatók 70 százaléka úgy nyilatkozott, hogy pozitív változást tapasztalt az iskola közösségi életében, a pedagógusoknak pedig 83 százaléka tartotta pozitív hatásúnak a mobiltelefon-használat korlátozását.
A visszajelzések szerint javult az iskolai légkör – a tanulók a szünetekben beszélgetnek, játszanak egymással, részt vesznek a közösség életében –, mérséklődött a digitális térben való zaklatás.
Támogatóbb iskolai környezet alakult ki,
amely várhatóan kihat az oktatási eredményekre is, a nemzetközi elemzések szerint ugyanis a támogató, nem zaklató iskolai környezet legalább tíz százalékkal javítja a tanulás eredményességét – írta a szaktárca.
Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára az InfoRádiónak nyilatkozva ehhez még annyit tett hozzá, az iskolaigazgatók 89 százaléka javasolta az okoseszközök korlátozásának fenntartását, és mindössze 11 százalék – döntően egyébként középiskolában – nyilatkozott úgy, hogy erre nincs szükség.
Ezt is ajánljuk a témában
Drasztikus lépésre szánta el magát az újszászi általános iskola vezetősége.
Ahogy beszámoltunk róla a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Újszászon már korábban betiltották ezeket az eszközöket.
Az iskola igazgatója a Mandinernek nyilatkozva azt mondta, hogy a telefonmentesség az eltelt több mint két hónap alatt sok pozitív változást hozott az igazgatónő szerint: „A gyerekek elkezdtek egymásra figyelni, beszélgetni. Volt egy nyolcadikos kislány, aki mikor bevezettük a telefonmentes iskolát, azt mondta, megfosztjuk őt, őket valamitől. Rövid idő alatt megváltozott a véleménye, nem is olyan régen azt mondta,
amióta nincsenek mobiltelefonok az osztályban, újra beszélgetnek egymással,
nincs klikkesedés, mint korábban, amit az is meghatározott, hogy kinek van és kinek nincs mobiltelefonja.”
Nyitókép: leadott mobiltelefonok egy iskolában (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)
Öt húszéves tanulót gyanúsítanak a bűncselekménnyel, akik állítólag török, afgán és albán származásúak.
Előtérbe került az a felfogás, hogy az iskola elsődleges feladata a társadalmi jóllét és az egyéni kibontakozás biztosítása, míg a klasszikus tudás átadása a második helyre szorult.
Aggasztó felmérés látott napvilágot.
Az iráni kommunikációs minisztérium pénteki közleményében tudatta, a Teherán és Jeruzsálem közötti konfliktus miatt „ideiglenes korlátozásokat vezettek be az ország internethálózatára”.
A francia elnök megtalálta azt a témát, amivel sokan egyet tudnak érteni.
Az év eddigi legpusztítóbb támadása június 17-én érte Kijevet, amikor is 30 ember vesztette életét, és 172-en megsérültek a kilencórás ostrom alatt.
Több népszavazást is rendeznek az ötkarikás játékokat érintő kérdésben.
A brüsszeli közleményben kiemelték: a megállapodás hosszú távú, kiszámítható és kölcsönös keretet hoz létre.
