Az igazgatók 70 százaléka úgy nyilatkozott, hogy pozitív változást tapasztalt az iskola közösségi életében, a pedagógusoknak pedig 83 százaléka tartotta pozitív hatásúnak a mobiltelefon-használat korlátozását.
A most lezárult tanév elején lépett életbe az a rendelet, amely korlátozta az okoseszközök és okostelefonok használatát az iskolákban. A szabályozás értelmében az általános iskolás és gimnáziumi diákoknak a nap elején, a tanítási órák megkezdése előtt le kell adniuk a telekommunikációs eszközeiket – különösen a mobiltelefonokat –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközöket, és az internetelérésre alkalmas okoseszközöket, melyeket a nap végén kapnak majd vissza.
Ezt is ajánljuk a témában
A kormányzat nem ellensége az okoseszközök pedagógiai célú használatának, nagyon nagy mozgásteret kaptak az intézmények, hiszen nincs két egyforma iskola – árulta el Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár.
Ezt is ajánljuk a témában
„Minden megoldás jobb annál, mintha a gyerekeknél maradna a telefon” – véli a telefonhasználat iskolai korlátozásáról Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutató-szakértője, akit az eddigi tapasztalatokról, a már bevált, jó gyakorlatokról és a várható hatásokról kérdeztünk. Összeállításunk.
Ahogy lapunknak a szeptemberi becsöngetés után Pöltl Ákos, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutató-szakértője a Mandinernek elmondta: már nem lehetett tovább várni ezzel az intézkedéssel, hiszen
a kutatási eredményekből is kitűnik a depressziós fiatalok számának növekedése.
„Nem hagyhatjuk, hogy a gyerekek mentális egészsége tovább romoljon” – szögezte le akkor Pöltl.
A családbiztonsági szakértő megjegyezte, hogy a korlátozás bevezetése előtt is akadtak már olyan iskolák szép számmal, ahol a tanulóknak le kellett adniuk a telefonjaikat arra az időre, amíg az iskolában tartózkodnak.
Lapunk félévkor megkereste a Belügyminisztériumot a tapasztalatokról.
A szaktárca válaszában elöljáróban hangsúlyozta, a rendelkezés bevezetését megelőző hazai és nemzetközi kutatások azt mutatták, hogy
a gyerekek figyelme és koncentrációja csökken, amikor az iskolában a szünetekben vagy a tanórákon nem tanulási céllal használják telefonjaikat.
Bár az iskolák túlnyomó többségében már a központi szabályozás bevezetése előtt is volt valamilyen használati korlátozás, a tapasztalatok indokolttá tették egy olyan általános szabályozás kidolgozását, amely biztosítja a tanulóknak az egyenlő oktatáshoz való hozzáférést, a pedagógusoknak pedig a zavartalan munkavégzés feltételeit.
A minisztérium akkori tapasztalatai szerint a pedagógusok és az iskolaigazgatók döntő többsége is javulást észlelt a tanulók figyelmét tekintve. Ezek az eredmények is azt mutatják, hogy a rendelet nem csak a koncentráció javítását – mint eredeti célkitűzést – segítette elő, hanem
hozzájárul a tanulók szociális és kommunikációs készségeinek fejlődéséhez, valamint közösségi jelenlétük erősítéséhez is.
A tanév végén is megkerestük a szaktárcát, mik a tapasztalatok az okostelefonok korlátozásáról.
Válaszukban azt írták, hogy már 2024 őszén
a megkérdezett és választ adó igazgatók 70 százaléka úgy nyilatkozott, hogy pozitív változást tapasztalt az iskola közösségi életében, a pedagógusoknak pedig 83 százaléka tartotta pozitív hatásúnak a mobiltelefon-használat korlátozását.
A visszajelzések szerint javult az iskolai légkör – a tanulók a szünetekben beszélgetnek, játszanak egymással, részt vesznek a közösség életében –, mérséklődött a digitális térben való zaklatás.
Támogatóbb iskolai környezet alakult ki,
amely várhatóan kihat az oktatási eredményekre is, a nemzetközi elemzések szerint ugyanis a támogató, nem zaklató iskolai környezet legalább tíz százalékkal javítja a tanulás eredményességét – írta a szaktárca.
Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára az InfoRádiónak nyilatkozva ehhez még annyit tett hozzá, az iskolaigazgatók 89 százaléka javasolta az okoseszközök korlátozásának fenntartását, és mindössze 11 százalék – döntően egyébként középiskolában – nyilatkozott úgy, hogy erre nincs szükség.
Ezt is ajánljuk a témában
Drasztikus lépésre szánta el magát az újszászi általános iskola vezetősége.
Ahogy beszámoltunk róla a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Újszászon már korábban betiltották ezeket az eszközöket.
Az iskola igazgatója a Mandinernek nyilatkozva azt mondta, hogy a telefonmentesség az eltelt több mint két hónap alatt sok pozitív változást hozott az igazgatónő szerint: „A gyerekek elkezdtek egymásra figyelni, beszélgetni. Volt egy nyolcadikos kislány, aki mikor bevezettük a telefonmentes iskolát, azt mondta, megfosztjuk őt, őket valamitől. Rövid idő alatt megváltozott a véleménye, nem is olyan régen azt mondta,
amióta nincsenek mobiltelefonok az osztályban, újra beszélgetnek egymással,
nincs klikkesedés, mint korábban, amit az is meghatározott, hogy kinek van és kinek nincs mobiltelefonja.”
Nyitókép: leadott mobiltelefonok egy iskolában (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Az ellenzéki párt tervezett adóemelése súlyosan érintené a pedagógusok és az orvosok jövedelmét is.
A nyári szünet végeztével visszatérnek a jól megszokott hétköznapok, bele kell rázódni a tanév rutinjába. Gyermektraumatológusként ilyenkor évről évre a balesetek számának jelentős emelkedését látom. Mik a leggyakoribb okok, és hogyan óvhatjuk meg kisebb és nagyobb gyermekeinket?
Az áldozatok száma még nem ismert.
Az ázsiai ország lakosságának 99 százaléka mutat aktivitást az online térben, és 98 százaléka rendelkezik okostelefonnal.
Gulyás Gergely értékelése szerint az új tervekre a Tisza és a Demokratikus Koalíció közötti összefogás alapdokumentumaként kell tekinteni.
Bíróság, börtön – ezzel fenyegetsz bennünket? Ennyire futja?
Friedrich Merz szerint szükséges lenne.
