A kormányzat nem ellensége az okoseszközök pedagógiai célú használatának, nagyon nagy mozgásteret kaptak az intézmények, hiszen nincs két egyforma iskola – árulta el Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Iris van den Broek / ANP MAG / ANP via AFP
Szeptember 2-án becsengettek, és egy sor új szabály és változás lépett életbe az oktatási intézményekben. Ezek közül a legnagyobb figyelmet annak a rendeletnek a végrehajtása kapja, amely korlátozza a mobiltelefonok és az okoseszközök használatát az iskolákban az idei tanévtől.
Ennek értelmében az általános iskolás és gimnáziumi diákoknak a nap elején, a tanítási órák megkezdése előtt le kell adniuk a telekommunikációs – különösen a mobiltelefonokat –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközöket, valamint az internetelérésre alkalmas okoseszközöket, melyeket a nap végén kapnak majd vissza.
Ezt is ajánljuk a témában
A professor emerita a rendelet kapcsán hangsúlyozta, fontos szem előtt tartani azt a szabályt, hogy „ne vegyél el senkitől semmit, ha nem pótlod valamivel. Játékot játékkal például”.
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárt az InfoRádió Aréna című műsorában többek között arról kérdezték, hogy hogyan lehet az idei tanévtől mobiltelefont és okoseszközöket használni az iskolákban. Miként fogják ellenőrizni, hogy ezt a szigorú szabályt az intézmények hogy tartják be.
A Belügyminisztérium államtitkára erre azt felelte, hogy az, hogy „ez a szabály mennyire szigorú, az megítélés kérdése. A végrehajtás területén nagyon nagy mozgásteret kaptak az intézmények, hiszen nincs két egyforma iskola”. Intézményenként eltérő a tanulók létszáma, a folyosók nagysága, illetve a tárolók kapacitása – sorolta Maruzsa.
A köznevelési államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a pedagógusok ugyancsak nagy mozgásteret kaptak.
A saját tanóráján az okoseszközök használatát minden pedagógus teljeskörűen és teljes szabadsággal engedélyezheti”.
Ezután Maruzsa leszögezte, hogy a kormányzat nem ellensége az okoseszközök pedagógiai célú használatának. „Elég csak arra gondolni, hogy kiosztottunk csaknem félmillió notebookot a gyerekek körében, mert hiszünk és bízunk a digitalizációban, és annak az okos használatában.”
„Ami a problémát okozza az az, hogyha ezt túlzásba viszik, és a szünetekben és a tanórákon nem oktatási célra használják ezeket. Az OECD felmérése szerint a magyar tanulók 31 százaléka nyilatkozta azt, hogy soha nem kapcsolja ki még tanórán sem a mobiltelefonját. S nyilván jönnek az üzenetek, amelyel elvonják a figyelmet a tanulásról” – hangzott el.
Ezt is ajánljuk a témában
Mikor adjunk okostelefont egy gyermek kezébe? Ki lehet-e tiltani az iskolákból ezeket a készülékeket? Hogyan szabályozzuk a közösségi média használatát a kiskorúak körében. Erről kérdeztük Pöltl Ákost, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutató-szakértőjét, családbiztonsági szakértőt.
A köznevelési államtitkár a beszélgetés során arra is kitért, hogy a törvény és a rendelet most felhatalmazta az intézmények dolgozóit, hogy elvegyék az eszközöket.
Természetesen a nap végén ezeket visszaadják a tanulóknak.
Az eszközökért pedig ugyancsak az intézmények vállalnak anyagi felelősséget –magyarázta Maruzsa Zoltán.
A fent idézett részek a beszélgetés elején hangzanak el:
Fűrész Tünde szerint a szülők részéről is nagyobb tudatosságra lenne szükség az okoseszközök használata terén.
A diákaktivista korábban perre is ment a pécsi egyházi gimnáziummal.
A miniszter szerint a kisgyerekek még nem állnak készen arra, hogy önállóan kezeljenek egy internetkapcsolattal rendelkező eszközt.
Ezek az ingerek elveszik a figyelmet a körülöttük lévő világ észleléséről, amely kifejezetten életveszélyes lehet – mutattak rá.
Két oka is van.
A szülőknek, pedagógusoknak és az iskoláknak együtt kell kiállnia a telefonmentes iskolákért, hogy a következő generáció ne mobilfüggőként nőjön fel.
Kell-e attól tartanunk, hogy a Nyugat-Európában napi szinten tapasztalható erőszakhullám Magyarországra is begyűrűzik? Miként tudunk felkészülni egy késes támadásra? Mi áll ennek az erőszakos cselekedetnek a hátterében? Ezekről kérdeztük többek között Pöltl Ákos családbiztonsági szakértőt, hivatásos testőrt.
A világ legnagyobb zöldenergia-befektetője Kína, amely 2023-ban rekordmértékben növelte a zöldenergia-termelését, továbbá jelentős globális szén-dioxid-csökkentést ért el az exportjaival. Tavaly a zöldenergia az ország energiafelhasználásának már több mint 26 százalékát tette ki, szemben a 2013-as 15,5-tel, miközben a szénfelhasználása 12,1 százalékponttal csökkent.
