A professor emerita a rendelet kapcsán hangsúlyozta, fontos szem előtt tartani azt a szabályt, hogy „ne vegyél el senkitől semmit, ha nem pótlod valamivel. Játékot játékkal például”.
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Facebook-oldalán közölte szombat reggel, hogy megjelent a telefonhasználat iskolai korlátozásáról szóló rendelet. A bejegyzésből kiderült, hogy a jövőben
az általános iskolás és gimnáziumi diákoknak a nap elején, a tanítási órák megkezdése előtt le kell adniuk a telekommunikációs eszközeiket,
– különösen a mobiltelefonokat –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközöket, valamint az internetelérésre alkalmas okoseszközöket, melyeket a nap végén kapnak majd vissza.
Orbán Balázs a posztban hangsúlyozta, hogy az okoseszközök iskolai korlátozása elengedhetetlen, hiszen egyre több hazai és nemzetközi kutatás támasztja alá, hogy
használatuk jelentősen korlátozza a fiatalok koncentrációs képességeit, és hátráltatja iskolai teljesítményüket.
A politikai igazgató hozzátette, hogy Magyarország mellett számos más ország is fontolgatja a mobiltelefonok iskolai használatának szigorúbb szabályozását, míg több európai ország – Franciaország, Hollandia, Olaszország, Szlovákia, Anglia – már határozott lépéseket is tett a mobiltelefonok iskolából való kiszorítására.
Kapcsolódó vélemény
A tanítási órák megkezdése előtt le kell adniuk a mobiltelefonokat.
A témában korábban Pöltl Ákos, az MCC Ifjúságkutató Intézetének családbiztonsági szakértője a Mandinernek kijelentette, szerinte az iskoláknak képzést kell arra kidolgozniuk, hogy miként lehet a személyes képernyők – egy felhasználó egy képernyő – nélkül, de a technológia megfelelő használatával segíteni az oktatást. A szakértő lapunknak hangsúlyozta,
hatalmas félreértésnek tartja, hogy az okostelefonok kitiltásával a technológiát tiltanák ki az iskolákból.
„Az okostelefonok, tabletek és laptopok csak elvonják a figyelmet. Ha a szórakozás és a tanulás egy eszközön található, a gyerek mindig a neki kedvezőbbet, vagyis a szórakozást fogja választani, amikor csak teheti” – hívta fel a figyelmet Pöltl.
Ezt is ajánljuk a témában
Mikor adjunk okostelefont egy gyermek kezébe? Ki lehet-e tiltani az iskolákból ezeket a készülékeket? Hogyan szabályozzuk a közösségi média használatát a kiskorúak körében. Erről kérdeztük Pöltl Ákost, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutató-szakértőjét, családbiztonsági szakértőt.
A legfrissebb fejlemények kapcsán megkerestük Bagdy Emőke klinikai szakpszichológust, a Károli Gáspár Református Egyetem professzorát. „Ebbe a jelenségbe szép lassan az egész világ belecsúszott, minden kultúra, ahol elterjedt a mobiltelefon, különösen mióta a telefonok a zsebünkbe is beleférnek. Mióta ezekbe a pici készülékekbe befoghatóvá vált, azóta a világunk a sarkából is kifordult.
Mert az emberi kapcsolatokban két ember közé állt egy átvivő, úgymond átmeneti eszköz, és elválasztóvá vált, miközben összekötő akar lenni”
– mondta el a professor emerita.
Megjegyezte, hogy „Janus-arcú dologról van szó: egyrészt óriási a jelentősége, mert
biztosítja feltétel nélkül a gyors kontaktust, másrészt kikapcsolja a személyességet.
Az ember specifikuma, hogy SZEMélyisége van, SZEMélyes, a SZEME benne van. A mobiltelefon a SZEMkontaktus fölé nő, belép, és átveszi az élő, eleven szemnek a funkcióját. Ez azért tragikus, mert időközben, mintegy negyedévszázada felfedezték a tükörneuronokat, ezek a jobb agyféltekében az érzelmi életünknek a generátorai, betöltő és újratöltő elemei. Az élő, eleven beszédben, ez a szemkontaktus során reagál, feltöltődik. Ez a szerepük, és így az egymásra nézés beszélgetés közben nincs tudatosítva. Önkéntelen, metakommunikáció. Mindez nincs a köztudatba beemelve. Így elhatalmasodhatott a mobilozás kezdetben játéka, öröme, netán élvezete” – jelentette ki Bagdy Emőke.
Majd azzal folytatta, „hirtelen és észrevétlenül, mint a cunami, elöntött minket az eszköz pozitív használatával kapcsolatos tapasztalat, ez a rászoktatás alattomossága. A rászoktatás nagyon egyszerű, mivel, ami kényelmes könnyű, azt az ember nagyon gyorsan beveszi. Így vagyunk az étellel, itallal, az alkohollal, a különböző szerekkel, amik jó közérzetet idéznek elő. Valójában pedig az érzelmi életünket korlátozza, érzelmileg kiéhezetté tesz. Nem is vesszük észre, rossz a közérzetünk, de azt sem, hogy romboljuk az egymás közötti kapcsolatot.
Ne felejtsük el, hogy az élet maga kapcsolatokban való lét, ahol értjük és ÉREZZÜK is a másikat”
– húzta alá a klinikai szakpszichológus.
Hozzátette, „ma már tudjuk, hogy van gyógyszerfüggés és eszközfüggés. Egy olyan világba sodródtunk, ahol megadták nekünk, hogy a mobilunkról és otthonról dolgozhassunk. Utóbbinak a járvány okozta helyzet nyitott egy nagy teret. Így belecsúsztunk abba, hogy egyetemes lett a függés. Különösen mióta nem kell nagy készülékeket cipelni, ott vannak a zsebünkben,a kezünkben. A német kultúra nem véletlen nevezi handy-nek, »a kezemben van, így kezelem a világot«”.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Anonim Alkoholisták 12 lépéses módszere segítséget jelenthet az internet- és kütyüfüggőségben szenvedőknek is.
A Károli-egyetem professzora ezután reagált a rendeletre, amely a telefonhasználat iskolai korlátozásáról szól. „Gyakorlatilag már kármentésben vagyunk, hiszen miután felmérték, kutatták ennek a folyamatnak a romboló hatásait, most kapkodunk, hogy csináljunk valamit. Tudom, hogy a korlátozás valóban az egyedüli lehetőség. Kívülről, hatalmi szóval korlátozzunk, de csak akkor ha az, akit korlátozni akarunk, még nincs mellettünk a saját döntésével.
Minden függésről az úgymond leszoktatás lényegében lemondatási folyamat.
Abból áll, hogy az illető fejben eldönti, hogy egyetért azzal, hogy őt korlátozzák valamiben, mert ő maga is akarja. Ez a leghatékonyabb, nem lehet máshogy eredményt elérni”.
Ezután hozzáfűzte, hogy mivel az emberek félnek a büntetéstől, ezért kényszerítik is magukat, hogy lemondjanak akár egy szokásról vagy használati tárgyról. „Ez nagyon sok következménnyel jár, mert minden veszteség feszültséget okoz, lehangol, és felkelti a tiltakozás ingerét. Tehát ne várjuk, hogy ennek túlságosan pozitív következményei lesznek. S mivel rázuhant most az iskolákra, a mondhatni fáziskéséssel kiadott rendelkezés, ennek nagyon komoly következményei lesznek. De hosszú távon ezzel felzárkózhatunk: csak az tud igazán belülről engedelmes lenni, akivel meg lehet értetni a tiltást, és mellé is tud állni. Ez az első szabály. Amíg ez nem történik meg, addig csak kényszerű intézkedések következményeit élhetjük meg.
Ha a gyermek, a tanuló maga is megérti és akarja a szabály betartását, bármi is a vesztesége ezért, akkor lesz igazán eredmény”
– hívta fel a figyelmet a klinikai szakpszichológus.
„De még mindig jobb ha elkezdjük, mert akik már kicsiként ebbe belenőnek, tudják, hogy ez a szabály, ez a természetes, ezt szokják meg. A másik nagy pszichológiai szabály pedig az, hogy
ne vegyél el senkitől semmit, ha nem pótlod valamivel. Játékot játékkal például.
Hiszen ott a sóvárgás, aminek van egy, a cselekedeteket irányító hatalma, például a gyerekeknél az, hogy amit tiltanak, azt csak azért is megteszik. Ilyen például a dohányzás is” – ismertette egy példával a szakember.
Bagdy Emőke végül azt a kérdést tette fel, hogy mit adunk helyette. „Mielőtt a szabályozás kijött, az a testület, amely érv szinten helyesen járt el, viszont gyakorlatilag a következményeket ninncs is ideje felmérni, vajon átgondolta-e, hogy mit fognak helyette adni. Mert be kell iktatni a várhatóan előálló feszültség csökkentésére hasonlót. Mint említettem,
játékos és közösségi élményeket, mozgásos gyakorlatokat, továbbá fokozni kell a sportokban való részvételt és meg kell tanítani a gyerekeknek különféle mindfulness módszereket, koncentrációs gyakorlatokat és a relaxációt is.
Fontos, hogy a jobb agyféltekéjükben is időt tudjanak tölteni, ne csak magába merülő módon, mintegy bekötött szemmel, verbális úton legyenek kinn világban” – sorolta.
Ezt is ajánljuk a témában
Erica Komisar amerikai gyermekpszichológussal az új nemzedékek ellenállóképességéről és a szülők felelősségéről beszélgettünk az MCC Feszten, de szóba került a média, a drogok, az iskola, a klímaváltozás, a szexuális felvilágosítás és az okostelefonok kérdése is.
Az elmúlt hetekben többször is bombariadót jelentettek az iskolákból. A történtek nemcsak a legkisebbeket, de sokszor a felnőtteket is szorongással töltötték el. Szakértő segítségével jártunk utána, hogy ezekben a krízishelyzetekben mi a helyes magatartás, illetve miként tudunk felkészülni a hasonló szituációkra.
A Faktum tényellenőrző portál alaposan megcáfolta a 444-et.
Trump több rendeletet is aláírt a genderideológia elleni küzdelem jegyében.
Még január végén ütötte fel a fejét a kiskérődzők pestise Zala vármegyében. Az országos főállatorvos is szigorú intézkedéseket rendelt el. Hogy áll a védekezés? Mit lehet tudni a jelenlegi járványhelyzetről? Ennek jártunk utána.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) az Oktatási Hivatallal (OH) szoros együttműködésben készítette el Magyarország új, minden korábbinál átfogóbb, leginkább az érettségieredményekre és a felsőoktatási felvételik sikerességére, valamint az iskolák tehetséggondozási eredményeire épülő gimnáziumi rangsorát.
Egyre több kutatás megerősíti az iskolák átalakulását a tudásátadásól az ideológiai nevelés irányába.
„Ezeknek az átutalásoknak végre véget kell vetni” – írta a német politikus.
Nagyszabású show kerekedett a történelmi bemutatóból. Az F1-autók idei dizájnját egyszerre mutatták be a csapatok Londonban, a világbajnokot kifütyülte a 25 ezres közönség.
