Az okostelefon kitiltása az iskolából nem egyenlő a technológia korlátozásával – családbiztonsági szakértő a Mandinernek

Mióta elterjedtek az okoseszközök, azóta egyértelmű hanyatlás látható a gyermekek és fiatalok mentális egészségében. Ez érezteti a hatását a PISA-tesztekben is. Eközben a tengerentúlon egyre többen fordulnak pszichológushoz a képernyőfüggőség miatt is. Mikor adjunk okostelefont egy gyermek kezébe? Ki lehet-e tiltani az iskolákból ezeket a készülékeket? Hogyan szabályozzuk a közösségi média használatát a kiskorúak körében. Erről kérdeztük Pöltl Ákost, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutató-szakértőjét, családbiztonsági szakértőt.

***

„Alapvetően két narratívát látunk működni napjainkan a gyermekek képernyőhasználatát illetően. Az egyik a liberális narratíva. Az ezt vallók azt mondják, hogy a gyerek van a középpontban, egy individum. Jogai vannak, digitális bennszülött, beleszületett ebbe a világba nem korlátozni kell hanem tudatos használatra tanítani a gyereket. Haladni kell a korral, de ezek a hangok meglehetősen ellentmondásosak. Miközben elismerik, hogy a túlzásba vitt közösségi média és kütyühasználat mentális problémákat okoz a gyerekeknél, – mivel az idegrendszeri fejlődésre hatással van –, emellett azt vallják, hogy már kis korban is fokozatosan be le lehet vezetni a gyermekeket a képernyő világba, tudatosítással és a képernyőidő kiegyensúlyozásával” – ismertette Pöltl Ákos, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutató-szakértője a Mandinerrel.

„De jelen van a konzervatív szemlélet is, amely egy közösség, szűkebb értelemben véve a család részeként tekint a gyermekre. 

 Éppen ezért hangsúlyt fektetnek a személyes beszélgetésekre, a közösen, játékkal, sporttal vagy egyéb, természetben is végezhető szabadidős tevékenységgel eltöltött időre, amelyek hozzájárulnak a gyermek egészséges mentális fejlődéséhez.”

Itt le kell szögezni, hogy 

S ez nem technológiaellenesség. Iskoláskorukban is elveszik az időt a személyes kapcsolatoktól, a közösségi programoktól, a fizikai aktivításoktól pedig ezekre szükség van az agy fejlődéséhez, az idegsejtek közötti megfelelő kapcsolatok, szinapszisok kialakulásához” – magyarázta a családbiztonsági szakértő.

Pöltl Ákos itt kijelentette, hogy az előrejelzések azt mutatják, hogy a konzervatív narratíva fog rövidesen a fókuszba kerülni, mert a liberális elméletek sorra kudarcot vallanak. A túlzott szabadság depresszióhoz és szorongáshoz vezet. Több kutatás is bizonyítja, hogy 2012 óta hanyatlik a gyermekek és a fiatalok mentális egészsége. Azért volt ez az időszak fordulópont, mert ekkor kezdtek elterjedni széles körben az okoseszközök, és egyre inkább teret nyertek a legifjabbak körében a közösségi oldalak, mint a Facebook vagy az Instagram. Sőt, a túlzásba vitt kütyühasználat a PISA-tesztek eredményeiben is megjelent, hiszen romlott a gyerekek szövegértése, problémamegoldóképessége – hívta fel figyelmet.

A kutató-szakértő szerint a „gyerek tudatosításáról és tudatos internethasználatáról beszélni egy nagyon jó és jövedelmező marketingduma. Egy gyerek nem képes tudatos döntésekre, hiszen az agya 25 éves koráig még fejlődésben van, ami azt jelenti nem rendelkezik egy felnőtt kifejlett agyának védelmi mechanizmusaival, racionális döntési képességével és önkontrollal sem. A közösségi médiát felnőttek számára fejlesztették  ki, egy gyereknek veszélyes üzem, számos komoly veszélyt hordoz, amiket nem tud még felmérni, nem képes magát megfelelően megvédeni. Épp ezért lenne fontos, hogy 

meggátolva azt, hogy az algoritmusok figyelemelvonással és káros tartalmakkal rossz irányba tereljék a kiskamaszokat, fiatalokat” – fogalmazta meg véleményét Pöltl.

Amerikában egyre több „áldozatot” szed a képernyőfüggőség

A szakértő ezután kitért arra, hogy még a „videójátékfüggőséget” sem sorolták hivatalosan a dependenciák közé az Amerikai Pszichiátriai Társaság által kiadott Mentális zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyvében a DSM-5-ben. „A 2013-ban megjelent DSM-5-ben a videójáték függőséget (Internet Gaming Disorder) további tanulmányozásra és vizsgálatra javasolták azzal, hogy a probléma jól látszik és egyre nagyobb méreteket ölt. Várhatóan a DSM-6-ban már a függőségek között találjuk majd meg. Ebből kiindulva és a rengeteg friss kutatás eredményeit elnézve hasonló sors várhat a személyes képernyőkre és közösségi médiára is, hiszen egyre több bizonyíték van rá, hogy viselkedési függőséget okoznak. 

A gyerekeket egyre kevésbé érdekli az őket körülvevő világ, a képernyő és közösségi média stimuláló hatásának képtelenek ellenállni” – tette hozzá Pöltl.

Pöltl Ákos arról is beszélt, hogy a képernyő túlhasználat három területen jól azonosítható. Ezek egyike a már említett videójáték. A szakértő itt megjegyezte, hogy 

 vagyis az erőszak irányába érzéketlenné tegyék őket, ezáltal képesek legyenek a fegyvereket a megfelelő időben elsütni. Ezekben a szituációkban életbe lép „a flight or fight-mechanizmus” is, azaz üss vagy fuss, amikor még a gép előtt is a túlélésért megy a harc. Csak itt az energiát nem lehet úgy levezetni, mint egy normál fizikai környezetben.

 „A téma egyik legnagyobb szakértője, Dave Grossman, aki a halálos erő pszichológiáját kutatja, ezeket a játékokat gyilkosság szimulátoroknak nevezi. Grossman úgy véli, hogy ezek a játékok is közrejátszanak abban, hogy az Egyesült Államokban annyi iskolai lövöldözés van. De sajnos már idehaza is látszik, hogy egyre érzéketlenebbek a gyerekek. Míg évekkel, évtizedekkel ezelőtt egy iskolai verekedés akkor ért véget, ha valaki földre került, vagy megjelent az »első vér«, ma már akkor indul be csak igazán. Egyre többet hallani, hogy még akkor is rugdostak az agresszorok valakit, ha már magatehetetlenül hevert a földön” – hozott egy megrendítő példát a hivatásos testőri képesítéssel is rendelkező szakember.

Beszélni kell a pornófüggőségről is

Ezt követően a közösségi médiát vette górcső alá. „A social media oldalak leginkább a kamaszlányokra jelentenek veszélyt. Hiszen ezekben az években igyekeznek megtalálni a helyüket a világban, a társadalomban, a szűkebb közösségeikben. A közösségi média megjelenésével ezeket a szűk közösségeket felváltotta az online térben elérhető több ezer »ismerős«, követő. 

bármit tesznek alsóbb rendűnek érezhetik magukat.”

„A harmadik terület pedig, amiről kevesen szeretnek beszéni, az a pornófüggőség. Pár gombnyomás a telefonon, és már egy nyolcéves gyerek is a Pornhub oldalon találhatja magát több ezer gigányi extrém pornográf tartalom között, amelyek sokszor köszönőviszonyban sincsenek a természetes szexualitással. A gyerek pedig a látottakról azt gondolhatja, hogy ez a valóság, ez a normális. Ezt tanulja meg, ez t veszi természetesnek. Míg egy normál szexuális együttlét nagyjából száz százalékkal emeli meg a dopaminszintet, vagyis az örömhormon termelésünket, addig az extrém helyzeteket is ábrázoló pornó ennek a többszörösére, ami még nagyobb örömet okoz. Azaz a normál együttlét unalmassá válik a fiatalok számára, ezáltal romlik a párkapcsolatok minősége” – sorolta.

Témánál maradva két meglepő eredményt is ismertetett. Mint nemrég kiderült egy felmérés során, a 14-18 év közötti fiatalok 58 százaléka idézi fel a pornófilmekben látottakat a partnerükkel való közösülés során, 51 százalékuk pedig arról számolt be, hogy már találkozott olyan tartalmakkal, amelyekben extrém jelenetek is helyet kaptak, mint fojtogatás, erőszakolás vagy fizikai bántalmazás.

„Ha 

 úgy, hogy elvesszük vagy szigorúan leszabályozzuk a képernyők előtt töltött idejét. Ez a szülő számára is melós lehet, hiszen több energiát igényel, több időt kell a gyermekkel tölteni, jó példát kell mutatni szülői képernyőhasználatban is, de ez meghozza az eredményét. Ezért is kevésbé népszerű a konzervatív narratíva, hiszen ez a nehezebb út” – húzta alá.

Ki kell tiltani a személyes képernyőt az oktatásból

Pöltl Ákos azt is kijelentette, hogy az is probléma, hogy a mai gyerekek nem unatkoznak, folyamatosan szórakoztatva vannak. 

A kreativitásból pedig a problémamegoldó képesség fejlődik ki, ami a sikeres életvezetés egyik kulcs képessége.” 

„Az erőszakos tartalmak károsak ugyan, de kutatásokból látjuk, hogy a telefon használatának a gyakorisága és használatának hossza alapozza meg a függőség, túlhasználat kialakulását. Mindeközben pedig bizonyos agyi funkciók vagy késve fejlődnek ki, vagy használat hiányában az agyunk egyszerűen megszünteti az ilyen idegkapcsolatokat, lemetszi. A big tech cégek eközben a védekezésre képtelen fiatalok okostelefonok és közösségi média segítségével toörténő figyelmének elvonásával dollártrilliárdos bevételre tesznek szert” – mutatott rá. 

Ennek a folyamatnak pedig egyre ijesztőbb megnyilvánulási formái is vannak. „Kerestek meg már amiatt szülők, hogy a visszahúzódó, nehezen kommunikáló gyermekük nem nyit a kortársai felé, és csak a Snapchat autobotjával beszélget, az avatár a legjobb barátja. Sőt, 

 mivel tömi gyermekünk fejét, miközben a szobájukban ülnek látszólagos biztonságban a telefonjuk vagy laptopjuk társaságában” – hangsúlyozta a családbiztonsági szakértő. 

Arra a kérdésre, hogy mi módon lehet felvenni ezekkel a negatív tendenciákkal a küzdelmet, Pöltl Ákos egyértelműen leszögezte, hogy a személyes képernyőt ki kell tiltani az oktatási intézményekből. „Jelenleg ez történik Európában. Ezt két módon lehet megtenni: törvényi szinten szabályozást kell erre hozni. Ezzel együtt az iskoláknak pedig képzést kell arra kidolgozni, hogy miként lehet a személyes képernyők – egy felhasználó egy képernyő – nélkül, de a technológia megfelelő használatával segíteni az oktatást. Az pedig hatalmas félreértés, hogy az okostelefonok kitiltásával a technológiát tiltanánk ki az iskolákból. 

a szórakozás és a tanulás egy eszközön található a gyerek mindig a neki kedvezőbbet, vagyis a szórakozást fogja választani, amikor csak teheti” – hangoztatta a szakértő. 

Pöltl Ákos a jövőbe tekintve azt is elmondta, hogy az MCC Ifjúságkutató Intézete a Tanuláskutató Intézettel együtt azon fog dolgozni 2024-ben, hogy csökkentse a túlzásba vitt képernyőhasználatot a fiatalok körében, és képzésekkel, tréningekkel segítse a szülőket, pedagógusokat a megfelelő tudás és ismeretek megszerzésére, ezzel is hozzájárulva a fiatalok mentális egészségének megőrzéséhez, javításához.

Nyitókép illusztráció. Fotó: IRIS VAN DEN BROEK / ANP MAG / ANP VIA AFP. Belső kép: Pöltl Ákos – családbiztonsági szakértő Facebook-oldala