Szakértő: A közösségimédia-függőségnek nincs pontos orvosi definíciója, de létezik

2024. január 07. 10:44

A gyerekek körében a közösségi média fogyasztása a koronavírus-járvány előtti szinthez képest ugyanis az egekbe szökött.

2024. január 07. 10:44

A Deutsche Welle nemrég arra kereste a választ, hogy miként tudjuk elkerülni a közösségimédia-függőséget. Az összeállítás legelején ismertették, hogy az emberek minden eddiginél több időt töltenek az online térben. 

A gyerekek körében a közösségi média fogyasztása a koronavírus-járvány előtti szinthez képest ugyanis az egekbe szökött.

A lap arra is kitért, hogy az Egyesült Államokban már arra is van precedens, hogy a technológiai óriáscégek bíróság elé állnak, mert platformjaik addiktológiai – (függőségi – szerk.) –veszélyt jelentenek a kiskorúakra. Egyre több szakértő kongatja a vészharangot: úgy vélik korlátozni kellene a közösségi médiahasználatot a fiatalok körében.

A közösségi média mindenhol jelen van

Felnőttként sem nehéz leragadni időnként a Facebookon, az Instagramon az X-en – korábban Twitter –, vagy a TikTokon. A különböző színes posztok, fényképes vagy videós tartalmak könnyen beszippanthatják a felhasználót és

sokszor mire észbe kapunk, „egy gyors pillantásból” könnyen egy-két óra céltalan görgetés válhat. 

A közösségi média ráadásul mindenhol jelen van. Hozzáférhetünk a telefonunkon, a számítógépünkön, a munkahelyünkön vagy a szabadidőnkben. Használhatjuk csevegésre, posztolhatunk különböző tartalmakat vagy tájékozódhatunk arról, hogy mi történik a nagyvilágban, vagy arról, mik a legfrissebb pletykák a sztárvilágban.

Azonban ezeknek a felületeknek megvannak a maguk árnyoldalai is. Egyre nő azoknak a száma, akik túlzott mértékben használják ezeket a platformokat. 

Németországban a fiatalok több mint 6 százaléka, azaz mintegy 600 ezer lány és fiú a közösségi média és a játékok rabja.

Ez derült ki a DAK német egészségbiztosító és a Hamburg-Eppendorfi Egyetemi Orvosi Központ (UKE) tavasszal közzétett tanulmányából. 

A kutatás szerint több mint kétmillió kiskorú használta a közösségi médiát vagy a streaming platformokat a kutatók álta „problematikusnak” minősített módon. Ennek megfelelően a gyerekek és a fiatal felnőttek képernyő előtt töltött ideje meredeken emelkedett a pandémia előtti szinthez képest: csak a közösségi médiával töltött idő napi két óra 45 percre – ismertette a felmérés részleteit a Deutsche Welle.

A függőségről
A függőségi állapot – tudományos nevén dependencia – lényege, hogy elvész a szer- vagy eszközhasználat (közösségi média, videójátékok stb.) feletti kontroll képessége, a napi életvitelt egyre inkább a szer vagy tárgy megszerzésének és fogyasztásának szándéka motiválja. Ezt az állapotot régebbi, de kifejező szóhasználattal kényszeres fogyasztásnak is nevezik. 

Mióta már nemcsak kémia szerekre (pl. ital, kábítószer, dohányzás) függhetünk rá (hiszen a metaverzum is számos veszélyt hordoz magában) a 21. század a függőségek évszázada. A szakértők szerint ugyanis igen könnyű belegabalyodnunk a világháló nyújtotta olyan „élvezetekbe”, mint a közösségi média, a videójátékok vagy akár pornográf tartalmak túlzott fogyasztása.

Tobias Dienlin, az ausztriai Bécsi Egyetem interaktív kommunikációval foglalkozó adjunktusa arra a kérdésre, hogy a közösségi média egy újabb veszélyforrás-e, azt válaszolta, hogy a különböző platformok szerepe ambivalens. „Rengeteg triviális tartalom van, de némelyikük hasznos is lehet”

A szakértő hozzátette: „a közösségi médiát sokféleképpen lehet használni. Lehet passzívan fogyasztani a tartalmakat, vagy lehet aktívan részt venni a közösségi életben a kommunikáció és a kapcsolatok fenntartása érdekében.”

Amíg ez mértékkel történik, addig minden rendben van. Akkortól válik a közösségi oldalak látogatása problémássá, ha az túlzott méreteket ölt”

 – jegyezte meg Dienlin. 

Majd azzal folytatta, hogy „a közösségi médiafüggőségnek a mai napig nincs pontos orvosi definíciója. De attól, hogy nincs diagnózis, még nem jelenti azt, hogy a jelenség nem létezik” – jelentette ki. A médiaszakértő ezután kifejtette azt is, hogy 

a közösségi médiafogyasztás akkor válik függőséggé, amikor a felhasználók elhanyagolják életük más területeit és társas kapcsolataikat. Csak az foglalkoztatja őket, hogy a közösségi média oldalakat böngésszék. 

Még könnyebb ráfüggeni, ha darabokban az életünk

Dienlin arra is felhívta a figyelmet, hogy a legtöbb közösségi médiaplatform kihasználja, hogy az emberek  szeretik a rövidtávú jutalmak rendszerét.

 A lájkok és az emojik pozitív megerősítést nyújtanak, a kellemetlen tartalmak pedig könnyen letörölhetők”

 – magyarázta a szakértő.

„A végtelen görgetés lehetőségének bevezetése azt eredményezte, hogy a felhasználók soha nem fejezik be a böngészést. Mindig van új tartalom, amit megnézhetnek. Ez persze rendkívül addiktív. (…) Amikor befejezem egy könyv olvasását, akkor becsukom és leteszem. Valamint minden tévéműsor véget ér egyszer. De ez nem igaz az internetre, mert az már-már végtelen” – húzta alá a kutató.

Ráadásul számos közösségi médiaplatform olyan algoritmusokkal működik, amelyek célja, hogy a látott tartalmakat a személyes preferenciáinkhoz igazítsák. Ez még nehezebbé teszi, hogy kontrolláljuk, mennyit fogyasztunk, mert mindig olyan tartalom jön elénk, ami érdekel – írták.

Ezt is ajánljuk a témában

Azok, akik életük más területein eleve nehézségekkel küzdenek, könnyen belecsúszhatnak a médiafüggőségbe. „Azoknak, akiknek már eleve gyenge az impulzuskontrolljuk, vagy akiknek nehézséget okoz a mindennapi életük megszervezése, még nehezebb dolguk van a közösségi médiával” – fogalmazott az egyetemi adjunktus. Dienlin arra is rámutatott, hogy 

a magányos vagy depressziós emberek számára a közösségi médiafogyasztás a valóságtól való menekülést is jelentheti.

„A közösségi oldalak görgetése ezekben az élethelyzetekben segít szabályozni a hangulatunkat és kilépni a kellemetlen helyzetekből – magyarázta a szakértő. „Ha unatkozom vagy túlterheltnek érzem magam, vagy netán szégyent és bűntudatot érzek, akkor a telefonomért nyúlok, és megnyitom a közösségi médiát, és minden eltűnik. Egy pillanat alatt” – idézett a Deutsche Welle egy depresszióval küzdő személyt.

Másrészt

a túlzott közösségi médiafogyasztás a már meglévő pszichológiai állapotokat, például a depressziót vagy az étkezési zavarokat is súlyosbíthatja.

Hiszen az algoritmusok megtanulják, hogy a felhasználó mire keres rá, és ezeket gyakrabban jelenítik meg. Ezek lehetnek káros tartalmak is, amelyek még mélyebbre taszíthatják a betegeket – hangsúlyozták az összeállításban.

Tegyük félre a telefonokat

A lap végül azzal is foglalkozott, hogy miként lehet megelőzni a közösségi média-függőség kialakulását. Ugyancsak Tobias Dienlint idézve ismertették, hogy fontos az éberség mind a saját, mind a gyermekeink közösségi média fogyasztási szokásait illetően. 

Az adjunktus többek között az javasolta, hogy korlátozzuk a közösségi médiával töltött időt, és időnként fizikailag is tegyük félre a telefonokat

Fontos, hogy a felhasználók újra felfedezzék az okostelefonok alternatíváit is. 

Dienlin a szabadidő hasznos eltöltésére a sportot, egy új hobbiban való elmélyülést,  a barátokkal való találkozást vagy az önkéntes munkát javasolta „Hiba lenne azt feltételezni, hogy a közösségi médiahálózatok tehetnek arról, hogy rosszul érezzük magunkat. 

Gyakran a telefonunkhoz való görcsös ragaszkodás egy szélesebb körű problémát jelez”

 – magyarázta. A kutató szerint már ez a felismerés lehet az első lépcsőfok a közösségi médiafüggőségből való kilábaláshoz – írta a Deutsche Welle.

Az Anonim Alkoholisták módszere is segíthet a „leszokásban”

A Guardian nemrég részletesen ismertette azt a 12 lépéses programot, amit az úgynevezett Anonim Internet- és Technológiafüggők is követhetnek. A lépések sokban megegyeznek az Anonim Alkoholisták leszokást segítő programjával, a programot azonban most új irányba terelték a szakemberek: a telefonjainkra és az internetre szabva azt. Mint az az összeállításból kiderült, az Anonim Internet- és Technológiafüggők (ITAA) köreit 2017-ben hívták életre az Egyesült Államokban.

A csoportok száma gyorsan nőtt: mára több ezer tagot számlálnak világszerte, és rendszeresen tartanak online és személyes találkozókat, hét különböző nyelven. Ráadásul mint a lap tájékoztat: az Anonim Alkoholisták 1935-ös alapítása óta a 12 lépést más függőségek és kényszeres viselkedésformák, például a túlevés, a túlköltekezésre és a szerencsejátékokra is adaptálták. Mint írják:

a folyamat segítséget nyújt a kényszeres internet- és okoseszköz használat kezelésében is.

***

Ezt is ajánljuk a témában

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay/ua_Bob_Dmyt_ua

Mandiner éves előfizetés féléves áron!

Összesen 11 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
auditorium
2024. január 07. 12:54
A legnagyobb probléma, h. a közösségi média a valóságból menekülés. Iskolások a járműveken vagy apa kocsijában az okostelefonjaikat nyomogatják, hasonlóan a felnőttek is. Újságot v.könyvet olvasókat nagyon ritkán láthatunk. Itt a Mandineren is sokan órákat töltenek-töltünk a képernyő előtt. MIÉRT ? Egyrészt a médiadiktatúrában engedélyezett hirek csupán VÉLEMÉNYHIREK. Sokan szeretnének a kulisszák mögé is látni és az érem másik oldalát is megismerni. Erre jó a közösségi méda, ahol NEM MINDEN fake news. Inkább elhallgatott hir. A mai világban sok a MAGÁNYOS ember. Kutyát-macskát tartanak vagy a kávéházakban az okostelefonjukat nézik, szinte társalognak vele, remélik, h. kapnak üzenetet. Mi lenne a gyógymód ? Időben megszabni naponta mennyit szánjunk a virtuális világra és mennyit az élő környezetünkre. A hirek olvasásánál legyünk "mindenevők", azaz bal-közép-jobb hireket is hallgassunk, a magányt leküzdeni pedig ÖNKÉNTES segitőként lehet. Az irás is segit.
lutra
2024. január 07. 12:41
Az autót a feltalálásakor azzal támadták, hogy a szembeszél miatt meg fognak fulladni az autóval túl gyorsan közlekedők. Aztán feltalálták a szélvédőt, és nem betiltották az autót. Nem siránkozni kell, hanem megoldást találni. Amit szerencsésebb országokban 10 éve megtaláltak, és talán nálunk is döcögősen elkezdik: a digitális oktatás laptopon történik, okostelefonokra semmi szükség az iskolában, a laptop használatát pedig ellenőrizni kell, pl. az USA-ból mesélték, hogy a tanárnak van külön egy monitorja, amin az összes laptop képernyője látszik, így azonnal kiszúrja, ha a gyerek mással foglalkozik, mint amivel kellene. Nálunk mikor lesz ilyen? Sohanapján kiskedden.
Ergit
2024. január 07. 12:28
Anno a TV nézésével kapcsolatban hívták fel a szülők figyelmét, ne nézzen a gyerek meg mindent, amit a TV-ben adnak, és sok esetben üljön mellette az egyik felnőtt, és ha kell magyarázza el, mit is lát a gyermek. Megfogadták? NEM (tisztelet a kivételnek)!! Most miért lenne másképp????
cutcopy
2024. január 07. 11:52
A függőség mindig attól függ..
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!