Nálunk egyelőre az iskolákra van bízva a tanulók mobilozásának szabályozása a házirendek keretében, de egyre több ország dönt úgy, hogy központilag tiltja meg az iskolai mobilhasználatot.
Az elmúlt napokban Finnországból és Hollandiából érkezett hír a szabályok módosításáról. De például Franciaországban az iskolai órák alatt már régóta tilos a telefonhasználat. A személyes szabadságra oly kényes Nyugaton azonban jócskán akadnak olyanok, akik megkérdőjelezik, hogy a tiltás jó megoldás-e.
Olyan liberális elveket valló országok mint Hollandia vagy Finnország is elérkezettnek látják az időt arra, hogy végre szabályozzák a diákság mobilhasználatát az oktatási intézményekben. Az újonnan hatalomra került finn jobboldali kormány úgy véli, hogy az iskolákban a gyermekek koncentrációjára káros hatással van a mobiltelefon használat. Ez megmutatkozik a különböző képességfelmérő tesztek eredményeiben is, a hajdanán PISA-bajnok Finnország az utóbbi időben egyre rosszabbul teljesít. A kabinet most pénzt, paripát, fegyvert nem kímélve az alapkészségek elsajátításában – olvasás, írás, matematika, szövegértés – akarja újból csúcson látni Finnországot.
A jelenlegi jobboldali koalíció megerősíti a tanárok és az iskolaigazgatók hatáskörét, hogy beavatkozhassanak az iskolai tanórák alatt a tanulást megzavaró tevékenységekbe. A nemzeti oktatási ügynökség jelenleg érvényben lévő szabályozása nem ad jogot az iskoláknak arra, hogy azok megtiltsák a diákoknak, hogy az oktatási épületbe mobilkészüléket hozzanak magukkal. Ez változni fog – ígérik a kormánykörök, amelyek szerint központilag viszik végig a szükséges jogszabály-módosításokat. Ez elsősorban a mobileszközök használatára vonatkozik, mégpedig tiltó jelleggel.
Hasonló, de óvatosabb szabály bevezetését tervezik Hollandiában. A hágai kormánykörökből olyan hírek érkeznek, hogy egy év múlva ott is tilos lesz a mobilok használata az iskolatermekben. Errefelé is azt a következtetést vonták le a mobilozásból, hogy a tanulók kevésbé tudnak koncentrálni az adott feladatokra, ami miatt teljesítményük romlik. Szakértők szerint a mobiltelefon-függőség antiszociális viselkedést okoz, érdektelenné válnak a valós világ dolgaival szemben, és sokkal több konfliktus alakul ki az iskolai és az otthoni környezetben.
Hollandiában októberig zajlik az egyeztetés a tanárok, szülők és diákok között az új jogszabályokról. Ennek eredményeként a mobilokat valószínűleg már januárban el kell távolítani az osztálytermekből – ez a kabinet álláspontja. Az általános szabályozást valószínűleg 2024 júniusában fogadja el a kormány, amely érinti a mobiltelefonok mellett a táblagépeket és az okosórákat is.
Robbert Dijkgraaf oktatási miniszter a parlament alsóházához intézett levelében azt írta, hogy „kulturális átalakulást” remél, amely kedvezően befolyásolja az osztálytermek tanulási légkörét. „2023-ban a mobiltelefon mindennapi életünk elengedhetetlen része – szögezte le a miniszter. – Hozzáférést biztosítanak az információkhoz, összekötik az embereket, és a modern társadalom egyik fontos eszközét jelentik.
Az osztályteremben betöltött szerepük azonban egyre inkább vitatott. Tanulmányok kimutatták, hogy a mobiltelefonok nem oktatási célú használata jelentősen rontja a diákok összpontosító képességét.”
Hasonló következtetésekre jutottak korábban számos más országban is.
Bajorországban és Görögországban 2006 óta törvény tiltja az általános és középiskolai mobilhasználatot.
A törvényhozók e drasztikus megoldással akarták megakadályozni azt az egyre inkább elharapódzó jelenséget, hogy a diákok erőszakos vagy pornográf tartalmakat vigyenek be az oktatási intézményekbe. A korábbi olasz parlament a magánszféra védelmére hivatkozva megszavazta, hogy akár 30 ezer eurónyi pénzbüntetést is kiszabhatnak arra a diákra, aki mobiltelefonjával felvételeket készít az osztályteremben. Emellett az iskola vezetősége súlyos fegyelmi büntetéssel is sújthatja a tanulót.
A 15 éven aluli gyermekek számára az iskola területén Franciaországban tilos a mobilozás.
Ez a szabály ráadásul nem csak a tanórákra, hanem az ebédidőre is vonatkozik. A kormány még 2018-ban azért hozta ezt az intézkedést, mert a fiatalabb nemzedék kezdett egyre inkább mobilfüggővé válni. A szabályozás nemcsak a mobiltelefonokra, hanem a táblagépekre és az okosórákra ugyanúgy vonatkozik. Ha a gyerek magával vitte a telefonját az iskolába, akkor a nap folyamán szekrényben kell tartania, egyáltalán nem veheti a kezébe.
Mi a helyzet a magyar iskolákban?
Hazánkban jelenleg leginkább egy-egy iskola házirendje szabályozza a mobilhasználati feltételeket. A Belügyminisztérium a megkeresésünkre azt a választ adta, hogy nincs is kilátásban egy központi szabályozási terv.
Kínában kicsit drasztikusabbak a szokások mint Európában. Ott jellemzően már hat-nyolc éves korban kapnak szüleiktől mobiltelefont az iskolába épphogy belépett nebulók. Az első és harmadik osztályos kínai diákok 88 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal. A szülők is lelkesen támogatják ezt, hiszen a mobilt biztonságnövelő eszközként fogják fel, amellyel a gyermek bármilyen gondjáról értesülhetnek.
A kínai oktatási minisztérium ugyanakkor 2021-től keményen szabályozza az iskolai mobilhasználatot. Csak a szülők írásos beleegyezésével vihetik be a kínai diákok telefonjaikat az iskolába.
A hatóságok szerint a szabályozásra a gyermekek szeme egészségének megóvása, a koncentrációs képességük javítása érdekében és az internetfüggőség kialakulása ellen van szükség. A kínai törvényhozók ugyanakkor arra biztatják a különböző oktatási intézményeket: találjanak más megoldást arra, hogy napközben továbbra is lehetséges maradjon a diákok és a szüleik közötti kapcsolatfelvétel.
Már 2019-ben bevezettek videójátékokra és közösségi hálókra vonatkozó szabályokat, a 18 éven aluliak hétköznaponként negyven percet, munkaszüneti napokon pedig egy órát tölthetnek ilyen tevékenységgel.
Erre azért volt szükség, mert növekedett a rövidlátással diagnosztizált gyermekek száma az országban, és ezt leginkább a túlzásba vitt videójátékozásnak tulajdonították. Nem mellesleg a videójáték-függőség ártalmas lehet a mentális egészségre is.
Számosan vannak Nyugaton, akik azt a véleményt képviselik, hogy tilos tiltani. Miért nem jó megoldás a telefonok kitiltása az iskolából? – ezzel a témával foglalkozott két brit egyetemi szakpszichológus, Sarah Rose és Jennifer Taylor a The Conversation amerikai portálon. Tanulmányuk szerint sokkal hatékonyabb, ha megtanítjuk a diákokat a digitális eszközök észszerű használatára és a mobiltelefonok felelősségteljes alkalmazására. A tanulók már az általános iskolában is rendelkeznek a szükséges érettséggel ahhoz, hogy hozzájáruljanak az ilyen irányelvek végrehajtásához – vélték a szakértők.
Az egyes tanulmányok közötti ellentmondások azzal magyarázhatók, hogy különböző korcsoportokra összpontosítottak, és nem vették figyelembe a gyermekek érettségét és iskolai motivációját. Ez nem elhanyagolható, mivel az életkor előrehaladtával a gyermekek sokkal érettebben használhatják mobiltelefonjaikat. Fontos figyelembe venni a témában érintettek véleményét: a tanárokét, akik az iskolai irányelvek végrehajtásáért felelősek, a tanulókét, akiket elsődlegesen érint, és a szülőkét, akik valószínűleg befolyásolják, hogy gyermekeik betartják-e a szabályokat. Ám egyik vizsgált csoport sem támogatta a mobiltelefonok teljes betiltását.
A gyerekek nagyfokú érettséget mutattak a két kutató által szervezett beszélgetésekben. Képesek voltak a szülőkkel együttműködve kidolgozni a házirendet, és megoldásokat találni annak biztosítására, hogy azokat betartsák. Az egyik ötlet a „telefonprefektus” szerepére vonatkozott: egy osztálynak lenne egy mobiltelefonja, amelyen sürgős esetben a gyerekek és a szülők napközben is kapcsolatba léphetnének egymással. A mobiltelefonok teljes betiltása az iskolákban azt jelentené: elszalasztjuk a lehetőséget arra, hogy az új nemzedékeket a mobiltelefonok felelősségteljes használatára neveljük – állapította meg a két kutató.
Számos ország – közülük többen liberális vezetésűek – mégis úgy döntött, hogy elege van a parttalan vitákból, kicsit megkésve, de mégis inkább az iskolai tiltók táborába lép be.
Címlapfotó:123rf.com
Zeller Judit példaként tekint a Benelux államok szabályozására, miközben épp a napokban először hajtottak végre eutanáziát egy 12 év alatti kisgyereken Hollandiában.
Brazília a 96. percben harcolta ki a nyolcaddöntőbe jutást Japán ellen.
Brazília, Németország és Hollandia is pályára lép a kieséses szakasz második játéknapján.
A holland válogatott 5–1-re győzte le Svédországot a labdarúgó-világbajnokságon.
Vasárnap reggel 6 órára is jut egy találkozó a napi programban.
A hollandok csapatkapitánya szerint sok esetben indokolatlan a hidratációs szünet.
Orosz szervezésű kibertámadások és szabotázsakciók, iráni, pakisztáni, marokkói titkosszolgálati műveletek terepe lett Németország.
Koltay András 2021 óta vezette az NMHH-t.
