Tanácskoztak Brüsszelben az Európai Unió védelmi miniszterei a háborúval kapcsolatos tervekről.
Hétfő reggel ülésezett az Európai Unió Külügyi Tanácsa Brüsszelben az EU-tagállamok védelmi minisztereinek részvételével. Az ülést Kaja Kallas uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő elnökölte, s meghívottként részt vett rajta Gyenyisz Smihal ukrán védelmi miniszter (korábbi miniszterelnök), illetve a NATO főtitkár-helyettese, Radmila Sekerinszka.
A miniszterek az ukrán helyzet mellett leginkább a 2030-as védelmi felkészülési útiterv megvalósításáról tanácskoztak.
A találkozót megelőző sajtótájékoztatón Kallas megjegyezte: két fő témájuk az, hogy „hogy támogassák tovább Ukrajnát”, valamint Európa saját védelmi felkészültségének és védelmi képességeinek felépítése. „Világos, hogy Oroszország nem akar békét, ezért Ukrajnát olyan erőssé kell tennünk, amennyire csak lehet, hogy ki tudjanak állni magukért ebben a nagyon nehéz időben” – fogalmazott.
Újságírói kérdésekre válaszolva Kallas elmondta, hogy az Európai Unió azzal tudja Ukrajnát támogatni, hogy „katonai, pénzügyi és humanitárius támogatást ad nekik, mellyel ki tudnak tartani és tovább bírhatják, mint Oroszország”.
A főképviselő emellett igyekezett nyugtatni a belga kormányt is, amely aggódik a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna céljaira való felhasználásával kapcsolatban. Szó esett az orosz hadsereg korlátozásának ötletéről is. Mint ismert, a jelenlegi béketervek – miután a háborút Ukrajna elveszítette – az ukrán hadsereg létszámának korlátozását irányozzák elő, Kallas azonban felvetette: „ha nyomás nehezedik Ukrajna senkit meg nem támadott hadseregére, akkor nyomásnak kell helyeződnie az orosz hadseregre is. Hiszen valójában az orosz hadsereg az, amely valójában kockázatot jelent mindenki számára.”
Az ülésen résztvevő ukrán miniszter ismét – leginkább légvédelmi – fegyvereket kért az európai védelmi miniszterektől, melyeket a NATO PURL (Priorizált Ukrajnai Szükséglista) rendszerén keresztül kért leszállítani,
valamint felhívta a partnereket arra, hogy lehetőség szerint a Build with Ukraine programon keresztül fektessenek be az ukrán védelmi iparba is.
Nyitókép: AFP
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az egykori német kancellár szerint a katonai szerepvállalás önmagában nem hozhat eredményt sem Ukrajna, sem Európa számára.
Nagyon szeretnék már a katonáinkat a fronton látni.
A kolumbiai zsoldos-migránsnak nem tetszett, hogy a nő nem reagál a közeledésére.
Ezzel szemben Moszkvával még mindig jobban lehet tárgyalni.
Magyarország válaszokat követel.
10–20 ezer európai katona nem fordítaná meg a háborút – viszont Európát hadviselő féllé tenné egy véres konfliktusban.
A Barátság kőolajvezeték elzárása a gyakorlati példája annak, hogyan működik együtt a nagytőke és a politikai elit a közelgő magyar választás előtt.
Egyúttal bocsánatot kért, és kommunikációs félreértéssel magyarázta a légitámadások megindítását.
