„Minden megoldás jobb annál, mintha a gyerekeknél maradna a telefon” – véli a telefonhasználat iskolai korlátozásáról Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutató-szakértője, akit az eddigi tapasztalatokról, a már bevált, jó gyakorlatokról és a várható hatásokról kérdeztünk. Összeállításunk.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Iris van den Broek / ANP MAG / ANP via AFP
Több mint tíz éve hanyatlik a gyermekek mentális egészsége, amiben meghatározó szerepet játszik az okoseszközök elterjedése. Idehaza a kormány lépett: a 2024/2025-ös tanévtől a közoktatási intézményekben korlátozzák a telekommunikációs eszközök használatát. Ennek értelmében a jövőben
az általános iskolás és gimnáziumi diákoknak a nap elején le kell adniuk a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközeiket,
a telekommunikációs, valamint internetelérésre alkalmas okoseszközeiket, amiket csak a nap végén kapják vissza.
A rendelet kapcsán közzétett korábbi Facebook-posztjában Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója rámutatott, hogy más országok is fontolgatják a telefonok iskolai használatának szigorúbb szabályozását, több európai állam pedig már határozott lépéseket is tett.
Az első napok tapasztalatairól és a várható hatásokról kérdeztük Pölt Ákos családbiztonsági szakértőt, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutató-szakértőjét.
***
„Mivel a mobiltelefonok és okoseszközök iskolai korlátozása még csak pár napja él, ezért még nem gyűlt össze olyan sok visszajelzés, hogy ez miként működik a gyakorlatban. Viszont látszik, hogy akadnak kezdeti nehézségek, amelyek természetesek. Meggyőződésem, hogy már nem lehetett tovább várni ezzel az intézkedéssel, hiszen látjuk a kutatási eredmények, a depressziós fiatalok számának növekedését.
Nem hagyhatjuk, hogy a gyerekek mentális egészsége tovább romoljon”
– értékelte az elmúlt napok fejleményeit Pöltl Ákos, MCC Ifjúságkutató Intézetének kutató-szakértője.
A családbiztonsági szakértő megjegyezte, hogy a korlátozás bevezetése előtt is akadtak már olyan iskolák szép számmal, ahol a tanulóknak le kellett adniuk a telefonjaikat arra az időre, amíg az iskolában tartózkodnak. „Ezekben az intézményekben az évek során kialakult egy jól működő rendszer. A gyerekek automatikusan leadták a kapuban a telefonjaikat. Azonban, ahol mindez újdonság, ott időbe telik mire mindent átbeszélnek a szülőkkel és kialakítják a saját szabályaikat, gyakorlati módszereiket, beszerzik a szükséges eszközöket, tárolókat. Fontos lenne, hogy a tanintézmények megosszák egymással a jó gyakorlatokat. Jómagam is arra fogok törekedni, hogy a következő időszakban a különböző szakmai képzéseken, konferenciákon, workshopokon és műhelymunkákon segítséget nyújtsak minél több pedagógusnak hatékony megoldási javaslatokkal” – hangzott el.
Pöltl a telefonok napközbeni tárolása kapcsán elmondta, hogy ezt sokféleképp meg lehet oldani, viszont a falra akasztott fakkok alkalmazása például azért nem célszerű a szakértő szerint, mert két óra között, a szünetekben ki tudják onnan venni a telefonokat a gyerekek.
Minden megoldás jobb annál, mintha a gyerekeknél maradna a telefon.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy az órák alatti telefonozás nagyon elterjedt, és amikor csak tehetik a diákok előveszik órán is a készülékeket, nyomkodják, használják azokat. A tanároknak sokszor azzal ment el az idejük nagy része a tanórákon, hogy járőröztek a padok között, és nem győzték fegyelmezni a telefonozó fiatalokat.”
Ezt is ajánljuk a témában
Az új tanévtől kezdve nálunk is tilos lesz telekommunikációs eszközöket használni a közoktatási intézményekben. Utánajártunk, szükség van-e a lépésre.
A kutató-szakértő külföldi példákat is hozott. Romániában a tárolás kérdését úgy oldják meg, hogy minden osztályterembe betesznek egy zárható szekrényt, ahova nap elején be kell majd tenni az okoseszközöket. Ezek bevételéért és kiadásáért külön személy felel majd. „A legjobb megoldás mégis az, – és ezt külföldi tanulmányok is bizonyítják – ha az iskolába való belépéskor leadják a tanulók a telefonokat, majd távozáskor felveszik. Minél messzebb van a telefon a tanulás ideje alatt egy gyerektől, annál hatékonyabban végzi el iskolai teendőit.„
Ezt támasztotta alá a 2017-es Ward és társai által jegyzett Brain-Drain -kutatás is, melyben három csoportra osztották a gyerekeket. Az első csoportnál elvették tőlük a telefont, és elvitték egy másik helyiségbe, a második csoport tagjainak el kellett rakniuk a táskájukban, míg a harmadik csoportba tartozóknak pedig otthagyták a „kütyüket” mellettük a padon. Mindhárom csoport tagjaival különféle feladatokat oldattak meg, és a koncentrációs szint mellett a feladatmegoldási hatékonyságot is vizsgálták. A kísérlet során azok teljesítettek a legjobban, akiknek egy másik helyiségben tárolták a készülékeit, vagyis tőlük legmesszebb.
A Nir Eyal viselkedésterezéssel foglalkozó szakember hook-, magyarul horogmodellje is rámutatott arra már, hogy miként lehet egy termék, vagy egy alkalmazás esetén a felhasználókat hozzászoktatni a rendszeres használathoz. Igaz ez az okoseszközökre is, hiszen azok fizikai közelsége, külső és belső triggerei, vagyis cselekvést kiváltó ingerei arra késztetik a használókat, hogy rutinszerűen, rendszeresen megnézzék kaptak-e új üzenetet vagy kereste-e őket valaki – ismertette.
Ezt is ajánljuk a témában
A szomszédos országban is korlátozzák a mobiltelefon-használatot az iskolákban szeptembertől.
Az MCC kutató-szakértője szerint a szabályozást mind a szülők, mind a pedagógusok üdvözölték. Az ugyanakkor egyértelmű, hogy a gyerekeknek ez most egyfajta visszalépés, hiszen megszokták, hogy mindig náluk van a telefon, amivel gyakorlatilag szinte kontrollálatlanul bármit csinálhatnak iskolaidő alatt is. Az soha pozitív, mikor egy örömforrásból, vagyis egy alapvetően szórakoztató, állandó stimulálást nyújtó dologból lejjebb kell venni.
„Azok a közéleti szereplők, akik ellenzik ezt az intézkedést és igyekeznek politikát csinálni belőle, nem a gyermekek érdekét, mentális egészségét nézik,
teszik mindezt úgy, hogy az érveik, véleményük nélkülözik a témában publikáló szakértők, kutatók kutatási eredményeinek ismeretét.
A tudomány teljesen egyértelmű az eredményeket illetően: a túl korai, korlátlan és túlzásba vitt okoseszköz- és közösségi média használat többek között depressziót, szorongást okoz, továbbá elvonja a figyelmet az oktatásban, miközben növeli az online zaklatásos eseteket” – hangsúlyozta.
Ezt is ajánljuk a témában
Most, hogy kihisztizte magát a sok européer, látogassunk el az uniós intézmények iskolájába! Francesca Rivafinoli írása.
Bagdy Emőke pszichológusprofesszor a rendelet kihirdetését követően lapunknak azt nyilatkozta, nagy pszichológiai szabály az, hogy ne vegyél el senkitől semmit, ha nem pótlod valamivel. Játékot játékkal például.
Erre a felvetésre Pöltl Ákos azt reagálta, hogy az iskolák a jövőben olyan szabadidős tevékenységekre is lehetőséget adhatnak majd a szünetekben, amelyek talán eddig nem voltak elérhetőek. Így feltehetően egyre több iskolában tűnnek majd fel a folyosókon csocsó- vagy pingpong asztalok, különféle sporteszközök, esetleg társas- és kártyajátékok. „A társas kapcsolatokról pedig még nem is beszéltünk. Az egymással való beszélgetés során fejlődik az empátia, az egymásra való figyelés. Ez által természetes módon fejlődik majd a gyerekek idegrendszere.
A szabad, telefonmentes időtöltés fejleszti a kreatív gondolkodást, ami a problémamegoldó képesség alapja”.
A szakember végül arra a kérdésre, hogy mennyi idő kell majd ahhoz, hogy a most bevezetett korlátozásnak egyértelmű eredményei legyenek, azt felelte, hogy a nemzetközi térben, iskolák által végzett esettanulmányokból kiderült, hogy már két vagy három hónappal később megmutatkoznak a korlátozás pozitív hatásai.
Hat-nyolc hónap után pedig egyértelműen mérhető, hogy megváltozik a közösség az iskolában, beszélgetnek egymással a gyerekek és sokkal boldogabbak.
De amellett, hogy pezsgőbb lesz az élet, ismét nyüzsgés költözik az étkezőkbe, ezzel párhuzamosan pedig csökken az online zaklatások száma is” – jegyezte meg Pöltl Ákos.
A becsengetés után, az új szabályozás életbe lépését követően sajtótájékoztatót tartottak a témában a Belügyminisztériumban.
Rétvári Bence miniszterhelyettes elmondta, a felmérések szerint a megkérdezettek többsége egyetért az okostelefon-használat iskolai korlátozásával és az ezzel kapcsolatos rendelettel.
Az államtitkár közölte: az osztályteremben, tanítási idő alatt a készüléket csak akkor lehet használni, ha az kifejezetten a tanórát segíti. Ezt a munkát a kormány is erősítette az elmúlt időben – tette hozzá –, hiszen 450 ezer laptopot osztottak ki a diákoknak, az idén pedig további 100 ezret osztanak ki azért, hogy minden diák készségszinten megismerje a különféle eszközöket és a tanulást szolgáló tartalmakat.
A legutóbbi, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) által végzett felmérés szerint az alsó tagozat esetében a megkérdezettek 94 százaléka, a felső tagozatban 89, míg a középiskolában 73 százaléka támogatta a mobiltelefon használatának tanítási idő alatti korlátozását – ismertette Rétvári.
A KINCS által kiadott állásfoglalásból az is kiderült, hogy az Európai Unió tagállamai közül Franciaország, Svédország, Hollandia, Olaszország, Szlovákia és Románia, valamint az Egyesült Királyság már határozott lépéseket tett a mobiltelefonok kiszorítására az iskolákból. Franciaországban már 2010 óta nem lehet a tanórákon használni a mobiltelefont, 2018 óta pedig a szünetekben és az étkezési időben sem. Svédország pedig a romló PISA eredmények miatt döntött a mobiltelefon-mentes iskolák mellett.
A sajtótájékoztatón Hal Melinda klinikai szakpszichológus – egyetértve a rendelettel – azt mondta, az oktatási intézmény szerepe nem kizárólag a tanulást szolgálja, hanem a nevelést, a megfelelő és biztonságos fejlődést is.
„A mentális keretben ez nem képzelhető el úgy, hogy a digitális eszközök próbálják nevelni, alakítani a fiatalok gondolkodását” – fogalmazott. Az elmúlt évek tendenciája azt mutatja – folytatta –, hogy minél többet használja a digitális eszközt egy gyermek, a mentális készségei annál inkább háttérbe szorulnak.
Igaz ez a kognitív, tanulási teljesítményre, a gondolkodásra, a logikai sorok kialakítására vagy a szimbolikus gondolkodásra – fűzte hozzá. Közölte: minél kisebb korban kap egy gyerek okoseszközt, annál nagyobb a mentális romlás; mára ez azt jelenti, hogy minden negyedik fiatal küzd valamilyen mentális zavarral vagy annak klinikai tünetével.
Hal Melinda szerint az évtized legnagyobb kihívása lesz megpróbálni megállítani ezt a romlást.
A szakember úgy vélte, hogy a korlátozással csökkenni fog az internetes zaklatási (cyberbullying) esetek száma, amelyek az online térben, iskolaidőben is megtörténtek. Az adatok szerint minden második magyar gyerek évente legalább egyszer zaklatás áldozatává válik, ezen esetek 80 százaléka az online térben történik.
Ezt is ajánljuk a témában
A professor emerita a rendelet kapcsán hangsúlyozta, fontos szem előtt tartani azt a szabályt, hogy „ne vegyél el senkitől semmit, ha nem pótlod valamivel. Játékot játékkal például”.
Kapcsolódó vélemény
A tanítási órák megkezdése előtt le kell adniuk a mobiltelefonokat.
***
Fűrész Tünde szerint a szülők részéről is nagyobb tudatosságra lenne szükség az okoseszközök használata terén.
A diákaktivista korábban perre is ment a pécsi egyházi gimnáziummal.
Ideje lenne ezeket elmesélni. A Büszke Magyarországot. Van mire.
A szülőknek, pedagógusoknak és az iskoláknak együtt kell kiállnia a telefonmentes iskolákért, hogy a következő generáció ne mobilfüggőként nőjön fel.
Szülői jelzés és ovosi papír is kell hozzá.
Egyelőre elmarad a drámai pillanat.
Bizonytalan, valóban útnak indulnak-e valaha migránsbuszok Röszkéről Brüsszelbe. De ha mégis, felmerül a kérdés, vajon mennyibe kerülne Magyarországnak.
Azt hinné az ember, hogy nincs lejjebb, de úgy látszik mindig van hova süllyedni.
