A fél Nyugat előttünk jár ebben a szigorításban, a baloldal mégis „orbáni ármányként” festi le a kormány vonatkozó tervét – mi folyik itt?

Nyitókép: Midjourney / Prompt: Mandiner

Néhány hónapja jelentette be a kormány, hogy korlátozni fogják az okostelefonok iskolai használatát, s augusztus első felében meg is jelent a vonatkozó rendelet. Eszerint a jövőben az általános iskolás és gimnáziumi diákoknak a nap elején le kell adniuk a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközöket, a telekommunikációs, valamint internetelérésre alkalmas okoseszközöket, és csak a nap végén kapják vissza.

A rendelet (melyet itt foglaltunk össze) kapcsán közzétett Facebook-posztjában Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója rámutatott, hogy más országok is fontolgatják a telefonok iskolai használatának szigorúbb szabályozását, több európai állam pedig már határozott lépéseket is tett.

Külföldi szabályozás: előttünk járnak

Franciaországban már régen tilos a tanórák alatti telefonhasználat, 2018 óta pedig a 15 éven aluli gyermekeknek az iskola egész területén tiltva van a mobilozás, beleértve az ebédlőt is. A szabályozás vonatkozik a tabletekre és az okosórákra is. Aki bevisz ilyen eszközt az iskolába, annak a tanítási nap végéig szekrényben kell tartania. Bajor­országban és Görögországban 2006 óta úgyszintén törvény tiltja az általános és középiskolai mobilhasználatot. Az Olaszországban évekkel ezelőtt a magánszféra védelme érdekében hozott szabály értelmében nemcsak súlyos fegyelmi büntetés, hanem akár 30 ezer eurónyi pénzbírság is igyekszik elrettenteni a diákokat attól, hogy felvételeket készítsenek az osztályteremben.

Még az olyan, liberálisnak tekinthető országok is korlátozzák az iskolai mobilhasználatot, mint Hollandia. Októberig zajlik az egyeztetés a tanárok, szülők és diákok között az új jogszabályokról. Robbert Dijkgraaf oktatási miniszter a parlament alsóházához intézett levelében azt írta, hogy „kulturális átalakulást” remél, amely kedvezően befolyásolja az osztálytermek légkörét. „A mobiltelefon mindennapi életünk elengedhetetlen része. Hozzáférést ad az információkhoz, összeköti az embereket, és a modern társadalom egyik fontos eszköze. Az osztályteremben betöltött szerepe azonban egyre vitatottabb. Tanulmányok kimutatták, hogy a mobiltelefonok nem oktatási célú használata jelentősen rontja a diákok összpontosító képességét.”

Finnországban is felismerték, hogy az iskolai mobilhasználat miatt romlik a diákok teljesítménye, ez pedig különösen rosszul érinti a rendszerint PISA-bajnok országot. A jobboldali kormányzat meg kívánja erősíteni a tanárok és az iskolaigazgatók hatáskörét, hogy beavatkozhassanak az órákon a tanulást zavaró tevékenységekbe. Jelenleg az iskoláknak nem áll jogukban megtiltani, hogy a diákok mobilt vigyenek be magukkal.

Az Amerikai Egyesült Államokban tagállami szinten szabályozzák az ügyet. Némileg szokatlan módon a korlátozás nem függ a tagállami vezetés politikai színezetétől. Négy republikánus vezetésű állam, Ohio, Indiana, Oklahoma és Florida már korlátozza az iskolai telefonhasználatot. Floridában tavaly hoztak olyan törvényt, amely előírja az iskolai körzeteknek, hogy kitiltsák a telefonokat az osztálytermekből, és blokkolják a közösségi médiához való hozzáférést az iskolai wifin. A jogszabály azt is meghatározza, hogy a diákok „tanuljanak a közösségi média társadalmi, érzelmi és fizikai hatásairól”. A BBC júniusban azt írta, hogy a két legnépesebb tagállam, a demokrata vezetésű New York és Kalifornia is hasonló szabályozásokon dolgozik. Gavin Newsom, Kalifornia progresszív kormányzója, a demokraták üdvöskéje – potenciális későbbi elnökjelölt – júniusban jelentette be, hogy szeretnék betiltani az okostelefonokat a tantermekben. A szövetségi oktatási minisztérium információi szerint az iskolák 76 százaléka már a 2021–2022-es tanévben is tiltotta a telefonok nem tanulásra irányuló használatát. A BBC hozzáteszi: az országban már a nyolcvanas évek óta próbálják szabályozni a kommunikációs eszközök iskolai használatát, az okostelefon csak az utolsó a sorban. A szabályozás azonban hullámzott: Kalifornia 2002-ben felülvizsgálta a telefontilalmat, New York City pedig, ahol egymillió diák tanul, 2015-ben az általános tiltás helyett az iskolákra bízta a dolgot. Most, úgy tűnik, iskolai, iskolakörzeti és tagállami szinten is mindinkább a korlátozás mellett teszik le a voksukat.

Alattomosan rászoktunk a telefonra

Az MCC Feszten Erica Komisar amerikai gyermekpszichológus, több kötet szerzője, a lelki ellenálló képesség szakértője így nyilatkozott a Mandinernek: „A 16 év alatti gyermekeknek nem szabadna okostelefont adni, sőt ezt törvényben kellene szabályozni. Ott a sima mobil­telefon, az épp elég a kapcsolattartásra. A Google évek óta gyárt olyan telefonokat gyerekeknek, amelyeken csak telefonálni és sms-ezni lehet. Beszéltem a cég illetékes vezetőjével egy konferencián, és azt mondta, a szülők egyszerűen nem veszik ezt a terméket, mert a gyerekek barátainak is okostelefonja van.”

„Az emberi kapcsolatokban két ember közé állt egy átvivő, úgymond átmeneti eszköz, és elválasztóvá vált, pedig összekötő akar lenni” – jellemezte lapunknak a telefonok természetét Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora. Hozzátette: már létezik eszközfüggés. Abban, hogy ennyire rászoktunk a telefonra, szerepet játszik az, hogy egyre többet használjuk a munkánkhoz, és a folyamatot csak erősítette a covidjárvány. Bagdy szerint jelenleg „kármentésben vagyunk, hiszen miután felmérték e folyamat romboló hatásait, most kapkodunk, hogy tegyünk valamit. A korlátozás valójában az egyedüli lehetőség. A függésről való leszoktatás lényegében lemondatási folyamat”. Szerinte a kormányzati intézkedés feszültséget, tiltakozást fog okozni, rövid távon tehát nem érdemes kedvező következményeket várni, csak hosszú távon. „Akkor lesz igazi eredmény, ha a gyermek, a tanuló maga is megérti a szabályt, és be akarja tartani, bármi is a vesztesége ezért.” Hozzátette: azért is jobb minél előbb bevezetni a tiltást, mert akik már kicsiként találkoznak vele, azoknak ez lesz a természetes. A telefon helyett pedig valami más élményt kell nyújtani, sportolást, közös játékot, akár koncentrációs és relaxációs gyakorlatokat – tette hozzá.

Bagdy Emőke tágabb kontextusban is értelmezte a mobiltelefon jelenségét: „A mobiltelefon a szemkontaktus fölé nő, átveszi az eleven szem funkcióját. Ez azért tragikus, mert időközben, mintegy negyed évszázada felfedezték a tükörneuronokat, az érzelmi életünk generátorait a jobb agyféltekében. Az élőbeszédben a szemkontaktus során ez reagál, feltöltődik. Beszélgetés közben az egymásra nézés nincs tudatosítva, önkéntelen mozzanat, ez a metakommunikáció. Mindez nincs benne a köztudatban, s közben elhatalmasodhatott a mobilozás játéka, öröme, élvezete. Hirtelen és észrevétlenül, mint a cunami, elöntött minket az eszköz használatával kapcsolatos pozitív tapasztalat, ez a rászoktatás alattomossága. Nagyon egyszerű: ami kényelmes, könnyű, azt az ember gyorsan beveszi. Így vagyunk az étellel, itallal, az alkohollal és egyéb szerekkel, amik jó közérzetet idéznek elő. Holott a mobiltelefon korlátozza az érzelmi életünket, érzelmileg kiéhezetté tesz bennünket. Nem is vesszük észre, hogy rossz a közérzetünk, azt sem, hogy romboljuk az egymás közötti kapcsolatot. Ne felejtsük el, az élet maga kapcsolatokban való lét, ahol értjük és érezzük is a másikat.”

A szórakozást választják

Pöltl Ákos, az MCC Ifjúságkutató Inté­zetének családbiztonsági szakértője, a Pannon Egyetem Védelmi Oktatási és Kutatási Centrumának vezetője a Mandinernek leszögezte, szerinte az iskoláknak képzést kell kidolgozniuk arra, hogy miként lehet a technológia megfelelő használatával, a „személyes képernyők” nélkül segíteni az oktatást. A szakértő lapunknak hangsúlyozta, hatalmas félreértésnek tartja, hogy az okostelefon-használat korlátozásával a technológiát tiltanák ki az iskolákból. „Az okostelefonok, tabletek és laptopok csak elvonják a figyelmet. Ha a szórakozáshoz és a tanuláshoz egy eszköz szolgál, a gyerek mindig a neki kedvezőbbet, vagyis a szórakozást fogja választani, amikor csak teheti” – hívta fel a figyelmet.

A szakember lapunknak rámutatott: a gyermekeknek bizonyos életkor alatt nem valók még az okostelefonok és a közösségi média. „Ez nem technológiaellenesség. Iskoláskorukban is elveszik az időt a személyes kapcsolatoktól, a közösségi programoktól, a fizikai aktivitástól, pedig ezekre szükség van az agy fejlődéséhez, az idegsejtek közötti megfelelő kapcsolatok, szinapszisok kialakulásához.”

Pöltl szerint a „gyerek tudatosításáról és tudatos internet­használatáról beszélni jövedelmező marketingduma. Egy gyerek nem képes tudatos döntésekre, nem rendelkezik egy felnőtt kifejlett agyának védelmi mechanizmusaival, racionális döntési képességével és önkontrollal sem”. Hangsúlyozta, ahogy számos más dolog, úgy a közösségimédia- és a nethasználat szabályozása is indokolt volna 18 éves kor alatt.

A szakértő szerint az is probléma, hogy a mai gyerekek nem unatkoznak, folyamatosan szórakoztatva vannak. „Márpedig az unalom a kreativitás táptalaja. Ha egy gyerek unatkozik, akkor feltalálja magát, kreatív játékokat, tevékenységeket talál ki magának. A kreativitásból pedig a problémamegoldó képesség fejlődik ki, ami a sikeres életvezetés egyik kulcsképessége. A kutatásokból az derül ki, hogy a telefon használatának gyakorisága és időtartama alapozza meg a függőség, a túlhasználat kialakulását. Bizonyos agyi funkciók vagy késve fejlődnek ki, vagy használat hiányában az agyunk egyszerűen megszünteti, lemetszi az ilyen idegkapcsolatokat. A big tech cégek eközben a védekezésre képtelen fiatalok figyelmének elvonásával dollártrilliárdos bevételre tesznek szert” – hívta fel a figyelmet Pöltl Ákos.

A családbiztonsági szakértő szerint a gyermekek telefonhasználatával kapcsolatban létezik egy liberális és egy konzervatív szempontrendszer. A liberális narratíva vallói „azt mondják, hogy a gyerek van a középpontban, egy individuum: jogai vannak, digitális bennszülött, így nem korlátozni kell, hanem tudatos használatra tanítani. Ezek a hangok azonban meglehetősen ellentmondásosak. Elismerik azt, hogy a közösségi média és a kütyük túlzásba vitt használata mentális problémákat okoz a gyerekeknél, mivel hatással van az idegrendszeri fejlődésre, mégis azt vallják, hogy már kiskorban fokozatosan be le lehet vezetni a gyermekeket a digitális eszközök világába, tudatosítással és a képernyőidő kiegyensúlyozásával”. A konzervatív szemlélet ezzel szemben egy közösség, szűkebb értelemben véve a család részeként tekint a gyermekre. Ebben a narratívában a hangsúly a gyermek idegrendszeri fejlődésén, a családi kötődés lelki egészségvédő szerepén, a családi szülői mintán van. Ezért hangsúlyt helyeznek a személyes beszélgetésekre, a közösen, játékkal, sporttal vagy egyéb, természetben is végezhető szabadidős tevékenységgel eltöltött időre, amelyek hozzájárulnak a gyermek egészséges mentális fejlődéséhez.

Pöltl Ákos kijelentette, az előrejelzések azt mutatják, hogy rövidesen a konzervatív narratíva kerül fókuszba, mert a liberális elméletek sorra kudarcot vallanak, a túlzott szabadság depresszióhoz és szorongáshoz vezet. Több kutatás is bizonyítja, hogy 2012 óta hanyatlik a gyermekek és a fiatalok mentális egészsége. Ekkor kezdtek elterjedni széles körben az okoseszközök, és egyre inkább teret nyertek a legifjabbak körében a közösségi oldalak. 

A túlzásba vitt kütyühasználat a PISA-tesztek eredményei­ben is megjelent, hiszen romlott a gyerekek szövegértése, problémamegoldó képessége. Hazánk tehát nincs egyedül az okostelefonok és egyéb okoseszközök iskolai használatának erős korlátozásával. Úgy látszik, ideológiákon átívelő konszenzus kezd kialakulni 
a nyugati világban.