A magyar szabályozás a nyugat-európai nagy demokráciákban hatályos jogszabályok sorába illeszkedik, időszerű volt a telefonhasználat iskolákban való betiltása – mutat rá a Mandinernek Perczel-Forintos Dóra klinikai szakpszichológus, tanszékvezető.
„Ha van olyan téma, amely valamennyiünk, szülők, tanárok, gyermekek és döntéshozók közös érdeke, akkor a mobilhasználat átgondolt és életkorfüggő korlátozása az. Zsigeri opponálás helyett gondolkozzunk el azon: a nyugati demokráciák vajon miért vezették be már ezeket a szigorú szabályokat? Lehet, hogy azért, hogy a 21. századi modern eszközök használata közepette is figyelni tudó, jó kapcsolatokat kiépítésére alkalmas és lelkileg egészséges generációk nőjenek fel” – mutat rá a Mandinernek Perczel-Forintos Dóra klinikai szakpszichológus, a Semmelweis Egyetem tanszékvezetője.
Ezt is ajánljuk a témában
Az új tanévtől kezdve nálunk is tilos lesz telekommunikációs eszközöket használni a közoktatási intézményekben. Utánajártunk, szükség van-e a lépésre.
Hangsúlyozza:
a gyermek és serdülőkori mentális zavarok utóbbi 15 évben megemelkedett arányának a kutatások szerint két fő oka van: a diszfunkcionális családi működés, valamint a korlátozás nélküli képernyőhasználat.
„Természetes, hogy a 21. században használunk internetet, mobiltelefont, de fontos szempont, hogy mennyit: azoknál a tizenéveseknél, akik naponta sok, akár 5-8 órát használják a telefonjukat, hamar kialakul a függőség, ami egyértelműen figyelmi zavarokhoz vezet és rontja a szociális készségek, ezáltal a társas kapcsolatok kialakulásának folyamatát” – fogalmaz a professzor.
Felidézi, egy brit felmérésben minden harmadik középiskolás diák arról számolt be, hogy a legtöbb órán engedély nélkül használják a mobiltelefont. „A magyar szabályozás a nyugat-európai nagy demokráciákban hatályos jogszabályok sorába illeszkedik, időszerű volt a telefonhasználat iskolákban való betiltása” – hívja fel a figyelmet a klinikai szakpszichológus.
Mint mondja, Franciaországban 2018-ban, Ausztráliában 2019-ben, Hollandiában idén januárban, Nagy-Britanniában idén februárban lépett életbe a mobiltelefonok iskolákban való tiltásáról szóló rendelkezés. Példaként említi, hogy a brit jogszabály azzal érvel: az iskolának egy biztonságos helynek kell lennie, ahol biztosítani kell minden tanuló számára a tananyag elsajátításához szükséges zavartalan környezetet, a jó társas kapcsolatok kialakításának lehetőségét és
minimalizálni kell az internetes bántalmazás, cyberbullying esélyét.
„Nagy-Britanniában nemcsak a tanórán, hanem ebédibőben és a szünetekben sem használható a mobiltelefon, kizárólag az iskolaidő után. Ott egyébként 2012-re az iskolák 98 százaléka már bevezette a tiltást, az idén életbe lépett jogszabály csupán megerősítő rendelkezés a tanárok számára, hogy legyen mire hivatkozni és ne kelljen napi szinten küzdeni az iskolában” – mutat rá.
A szakember emlékeztet: évek óta tendencia, hogy a fiatalok egyre többet használják a mobilt, a közösségi médiát, nagy részük online éli az életét, ami gyakran függőség kialakulásához vezet és rendkívül káros. Valójában a tantestületek már évek óta itthon is szembesültek a mobilozás problémájával, s korlátozták azt számos iskolában; sok helyen laptopot, tabletet bevihetnek az órára a gyerekek, de olyan eszközöket nem használhatnak, amelyek fényképezésre és ezáltal zaklatásra alkalmasak.
„Nagyon fontos, hogy a tantestületek ismerjék és fogadják el az érveket, majd utána erről legyen kommunikáció a szülők felé, hogy ők is értsék az érveket. Sőt, a gyerekeket is be kell vonni annak érdekében, hogy értsék a korlátozás értelmét és valóban biztonságos hely legyen az iskola” – hívja fel a figyelmet.
A professzor szerint az iskolai mobilhasználat tiltása összetett téma, nem véletlen, hogy nagy vitát generál – ezért sem mindegy, hogy milyen módon vezetnek be egy ilyen rendeletet. Emlékeztet, az iskolai mobiltelefonok használatát támogatók azzal érvelnek, hogy az eszköz elérhetővé teszi a gyereket a szülő számára, hogy az iskoláknak alkalmazkodni kell a jelenlegi technológiai környezethez, ahol a mobiltelefonok révén hatalmas mennyiségű információhoz férhet hozzá, ami feleslegessé teszi a tények bemagolásának szükségességét, és lehetővé teszi hogy az ismeretek átadásáról a kritikai gondolkodás és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére kerüljön a hangsúly.
Noha az iskoláknak valóban alkalmazkodniuk kell a változó világhoz az oktatásban, a pszichológiai kutatások szerint igenis szükség van arra, hogy ne a mobiltelefont, hanem a fejünket használjuk az emlékezésre.
„Azt, hogy a kritikai gondolkozás fejlődne a mobilhasználattól, nem támasztják alá a kutatási eredmények”
– hangsúlyozza.
Az egyik bizonyított eredmény, hogy a mobilhasználat eltereli a tanulók figyelmét a tananyagról, a tanárról, és ezáltal romlik az iskolai teljesítmény. Perczel-Forintos Dóra példaként említ egy 2016-os kísérletet, amelyben a Facebook figyelemelterelő hatását tesztelték az osztályteremben.
Kimutatták: noha azoknak a diákoknak, akiket érdekelt a tananyag, kevésbé terelődött el a figyelmük, de még ebben az esetben is a telefonhoz hozzáférők rosszabbul teljesítettek, mint azok, akiknek az előadás alatt nem volt lehetőségük a mobiltelefonhoz hozzáférni. „Tehát önmagában már annak, hogy elérhető-e a mobiltelefon a gyerek számára, figyelemelterelő hatása van” – nyomatékosítja.
Az iskolai teljesítmény romlását támasztja alá egy másik kognitív pszichológiai tanulmány is 2017-ből, amelyből kiderült: azok, akiknél nem volt mobiltelefon, jobban tudták a tananyagot és jobban teljesítettek a vizsgákon, mint azok, akiknél elérhető volt az eszköz. A professzor hangsúlyozza, tartozunk tehát annyival a gyermekeinknek és fiataljainknak, hogy mindent megteszünk a zavaró tényezők eltávolítása érdekében, és lehetővé tesszük számukra, hogy teljes mértékben jelen tudjanak lenni az iskolában.
A diákok iskolai mobiltelefon-használata tiltása mellett szóló másik nyomós szakmai érv, hogy az eszköz gátolja a megfelelő szociális készségek és ezáltal társas kapcsolatok kialakulását, ami ebben az életkorban elsődleges fontosságú a mentális egészség szempontjából.
Ezt is ajánljuk a témában
A neveléskutató szerint az új szabályozásnak az iskolai életen túlmutató jelentősége van.
A fokozott mobiltelefonhasználat az online kapcsolattartást erősíti, ami gátolja a valódi, élő kapcsolatok kialakulását, különösen lányok veszélyeztetettek ebből a szempontból.
„Tízből három tanuló szorongása abból fakad, hogy bizonytalan: vajon képes-e barátságot kialakítani és fenntartani. Nagyon fontos, hogy olyan iskolai kultúra alakuljon ki, ahol az egymással való kapcsolatteremtés- és tartás kerül előtérbe, ezáltal a digitális helyett a valós kapcsolatokra kerül hangsúly” – hívja fel a figyelmet.
A szakember hangsúlyozza, hogy az elmúlt tizenöt évben a gyermek és serdülők körében drámai mértékű a mentális egészség romlása, nagy mértékben nőtt szorongás és a depresszió aránya. „A világjárványt megelőzően egy WHO-kutatás szerint a 10 és 19 éves korcsoportban átlagosan 16 százalék volt a mentális zavarok gyakorisága Európában, ami a pandémia alatt felugrott 30 százalékra. Mostanra ez az arány csökkent, de nem ment vissza a pandémia előtti szintre, hanem továbbra is emelkedett szinten maradt”.
A mobilhasználat helytelen használata sajnos utat nyit a már említett cyberbullying, vagyis az internetes zaklatás jelenségéhez is, például amikor olyan fotók, felvételek készülnek a fiatalokról, amelyeket aztán zaklatásra használnak a diáktársak. A felmérések szerint minden ötödik tanuló tapasztalt már online zaklatást, ezen belül a lányok nagyobb mértékben vannak kitéve ennek, elsősorban rosszindulatú kommentek formájában vagy fotókkal való visszaélések útján, ami rendkívül traumatizáló hatású.
A professzor szerint fontos ezekben a kérdésekben a szakma társadalmi felelősségvállalása,
hogy megismertesse a túlzott mobilhasználat és a viselkedési függőségek következményeiről szóló nemzetközi pszichológiai kutatások eredményeit.
Ezt is ajánljuk a témában
Nánay Mihály kijelentette, a házirendekben kell szabályozni a mobiltelefonok használatát, így az iskolák abban nagyfokú autonómiát kapnak.
Aggasztó módon még csak most kezdődött meg az érdemi előkészítő munka annak felderítésére, hogy egyáltalán mit lehet tenni.
Nicholas Tate oktatáspolitikai szakember szerint az iskola egyre több olyan feladatot átvállal, amely a szülők felelőssége kellene, hogy legyen. Interjú.
Elemezni nem egyszerű, párbeszédet folytatni nincs kivel. Szakos Enikő írása.
Ezúttal hamar elkapták az elkövetőt.
Az elmúlt hetekben többször is bombariadót jelentettek az iskolákból. A történtek nemcsak a legkisebbeket, de sokszor a felnőtteket is szorongással töltötték el. Szakértő segítségével jártunk utána, hogy ezekben a krízishelyzetekben mi a helyes magatartás, illetve miként tudunk felkészülni a hasonló szituációkra.
A Faktum tényellenőrző portál alaposan megcáfolta a 444-et.
Nagy tanulság az, hogy ilyen barátoktól, szövetségesektől mentsen meg az Isten.
Az érintett orvos a plasztikai sebészet klinikáján dolgozott.
