Elemző a józsefvárosi időközi választás eredményéről: A Fidesz szervezett politikai erő, a tiszások megint csak magyarázkodnak

Deák Dániel szerint az ellenzéknek arcul csapás a vasárnapi budapesti fideszes győzelem.

Akármiféle magyarázatot is választunk a valószínű eshetőségek közül, a 444-es álhír megjelenése komoly problémákról árulkodik.
„Megdöbbentő álhírt közölt vasárnap este a 444. Az újság beszámolót közölt a szeptember 21-én megtartott időközi önkormányzati választás eredményéről, ám meglepő módon nem a ténylegesen győztes fideszes Kozma Lajos sikeréről adott hírt, hanem a vesztes jelöl, Balázs András győzelmét ünnepelte.
A 444 állításával szemben tény, hogy Józsefvárosban a szeptember 21-i időközi önkormányzati választáson biztos győzelmet aratott a Fidesz jelöltje. Kozma Lajos a szavazatok 52 százalékát szerezte meg. A választás eredménye ugyan urnazáráskot még nem volt egyértelmű, ám rövid időn belül kiderült, kire szavaztak a józsefvárosi polgárok.
Ezt is ajánljuk a témában
Deák Dániel szerint az ellenzéknek arcul csapás a vasárnapi budapesti fideszes győzelem.
A 444 szerzője, Tóth-Szenesi Attila azonban 20 óra 08 perckor ezt közölte: »Kutyapárti jelölt verte a fideszest a VIII. kerületben«.
A cikk leadjében ráadásul az is olvasható volt, hogy „a hagyományosan fideszes választókerületben csúnyán kikapott a fideszes jelölt”. Tóth-Szenesi pár perccel később módosította a szöveget és 20 óra 21 perckor már a tényeknek megfelelően fideszes győzelemről számolt be.
A dolog azonban így is úgy is rendkívül elgondolkoztató. Ha feltesszük a kérdést, mi lehet a nyilvánvaló tévedés mögött, akkor a következő lehetőségek adódnak.
1. Tóth-Szenesi Attila, illetve a 444 szerkesztői, de minimum a vasárnapi napos szerkesztő olyan véleménybuborékban él, amelybe nagyon nehezen hatolnak be a valóság tényei. Az újságíró által feltételezett és bizonyára erősen vágyott választási eredmény valóságként jelent meg a szerző fejében, erősebb valóságként, mint amilyen erősen a tények jelen vannak gondolkodásában. Az általa remélt választási végeredményt így tényként közölte, s meg sem fordult a fejében, hogy az ő személyes valósága és közös valóságunk esetleg nem mozog párhuzamosan.
2. Feltételezzük, hogy Tóth-Szenesi Attila, illetve a 444 szerkesztői ugyan nem élnek az imént vázolt vágyfantáziákból fújt véleménybuborékban, de hírforrásaik igen. A lehetőség éppen annyi kérdést vet föl, mint az előző. Vajon miről ír a 444, amikor állítólag a valóságot mutatja meg olvasóinak?
3. Mindezek mellett elképzelhető egy kevésbé aggasztó lehetőség is. Feltételezhető, hogy a lap, illetve a szerző előre megírta a választási eredményről szóló tudósítását két változatban, azaz fideszes és kutyapárti győzelemmel is, hogy a megfelelő időben csak a pontos szavazatszámokat kelljen beleírni a szövegbe és már meg is jelenhet a cikk az oldalon. Aztán végül nem azt tették közzé, amit kellet volna. Ha ez történt, akkor is felvethető a kérdés, vajon mennyire látja jól az országban zajló folyamatokat a 444 szerkesztősége. Nyilván nem jósolható meg egy-egy választás eredménye, de azért a fideszes jelölt tíz százalékos előnye olyan helyi közhangulatról árulkodik, amit illenék érzékelnie egy napilapnak.
Akármiféle magyarázatot is választunk a valószínű eshetőségek közül, a 444-es álhír megjelenése komoly problémákról árulkodik.
A vágyak erősebben irányítják a szerkesztőséget, mint a tények, a lap újságírói beszűkült percepciós fókusszal érzékelik a közéleti teret, inkább látják, azt, amit látni szeretnének, mint azt, amit a valóság megmutat. És ezt mindenképpen érdemes figyelembe venni, ha a 444 híreit böngészgetjük.”
Nyitókép: Transzparens újságírásért
***