Európai minimálbér: luxemburgi fizetés helyett teljes kudarc lehet Brüsszel egyik legfontosabb ígérete

Kijózanító döntést hozhat rövidesen az Európai Unió Bírósága, amely várhatóan helybenhagyja Dánia keresetét, amelyben Svédország támogatásával az európai minimálbér szabályozásának megsemmisítését kéri. A kötelező érvényű irányelv már elfogadásakor eloszlatta az európai munkavállalók magasabb fizetéssel kapcsolatos illúzióit, mivel nem ír elő olyan kötelezettséget a tagállamok számára, amelynek hatására a legkisebb keresetek közötti különbségek csökkennének.

Dánia azért indítványozta a teljes minimálbér-irányelv megsemmisítését, mert álláspontja szerint sérti az EU működését szabályozó alapszerződést, amely kimondja: a fizetések meghatározása és a kollektív tárgyalások szabályozása szigorúan tagállami hatáskörbe tartozik.

Nem fogadhatták volna el az irányelvet

Éppen ezért az irányelv elfogadása alkotmányellenes volt. Dánia arra is rámutatott a beadványban, hogy ha a munkavállalók minimumfeltételeire vonatkozó jogszabályalkotás keretében született volna az irányelv, akkor sem lehetett volna elfogadni, mivel ebben az esetben az állam és kormányfőket tömörítő tanács egyhangú döntésére lett volna szükség. A 2020 októberi szavazáson Dánia és Svédország pedig a minimálbér-irányelv ellen szavazott, míg Magyarország tartózkodott.

Nicolas Emiliou, az EU bíróságának főtanácsnoka állásfoglalásában szintén a teljes minimálbér-irányelv megsemmisítését javasolja a bíróságnak. Jelentésében felidézte,

Éppen ezért Dánia és Svédország számára – noha az irányelv őket nem érinti – fontos szuverenitási kérdésnek tartja a kötelező jogszabályt.

A két északi tagállam álláspontja szerint a kötelező uniós irányelv annak ellenére enged beleszólást az uniós intézményeknek a fizetések meghatározásába és az érdekképviseletek működésébe, hogy ezt az uniós alapszerződés kifejezetten megtiltja, garantálva a tagállamok hatáskörét.

Szuverenitási kérdéssé vált a minimálbér

Dánia – Svédország támogatásával – keresetében az irányelv teljes megsemmisítését kérte a bíróságtól, mivel kifogásolja, hogy

• a tagállamoknak kötelezővé teszi azoknak a kritériumoknak a meghatározását, amelyek megalapoznák a minimálbér szintjéről meghozott döntéseket,
• valamint azt, hogy a kollektív lefedettség előmozdítására tervet kell készíteniük azoknak a tagállamoknak, ahol nem vonatkozik a munkavállalók legalább 80 százalékára kollektív szerződés.

Dánia és Svédország ráadásul úgy támadta meg az európai minimálbér szabályozását, hogy egyik kifogásolt rész sem vonatkozik rájuk. Ennek ellenére határozottan elutasítják, hogy az EU beleszóljon az északi országok sajátos, teljes autonómiára épülő munkaügyi kapcsolatrendszerébe.

Összességében tehát a két északi tagállam szuverenitási kérdésnek tekinti a minimálbér-szabályozást annak ellenére, hogy az irányelv lényegében nem értelmezhető Dánia és Svédország esetében, mivel

• egyik országban sincs központilag meghatározott minimálbér
• és mindkét tagállamban bőven 80 százalék feletti a kollektív szerződéses lefedettség.

Az említett két országon kívül Finnország, Olaszország és Ausztria sem határoz meg országos minimálbér összeget, e tagállamokban a szakszervezetek és a munkáltatók egyezkednek a munkafeltételekről, beleértve a fizetéseket is.

A kollektív megállapodások szerint működő munkaerőpiac és a képviseletek magas szervezettsége, szinte teljes autonómiája nagyban hozzájárult, hogy ezekben a tagállamokban a legjobbak a munkafeltételek és az uniós átlagot meghaladók a fizetések. Ez alól Olaszország a kivétel, ám a lemaradás náluk más okokra vezethető vissza.

Érthető ezért, hogy 

Brüsszel hatalmas pofont kaphat

A minimálbér-irányelv megsemmisítése meglehetősen kellemetlen lenne Ursula von der Leyen számára, mivel az Európai Bizottság elnöke első mandátumának a kezdetén a legfontosabb ígérete a szociális Európa megerősítése és a munkavállalók szegénységének visszaszorítása, megszüntetése volt, amelynek egyik legfontosabb eleme a megfelelő minimálbér.

A minimálbér irányelvet 2020-ban fogadták el az uniós intézmények. Az elfogadott szöveg sokak számára csalódást okozott, mivel nagyon kevés kötelezettséget hárít a tagállamokra, ráadásul a minimálbér-meghatározásának módját és egy elvi bérszint elérését írja elő, de a tagállamoknak „csak törekedniük” kell a referenciaszintek elérésére.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) tiltakozik a főtanácsnoki ajánlás ellen. Közleményükben megjegyezték: 

Korábban az európai szervezet megjegyezte, a tagállamok jelentős része még nem ültette át a szabályozást a tavaly októberi határidőig. Ha a bíróság a főtanácsadói vélemény alapján dönt, azzal a már megkezdődött tagállami tárgyalásokat is hátrányosan befolyásolja.

Az EU Bíróság bírái általában a főtanácsadói ajánlás alapján szoktak dönteni, az ügyek 86 százalékában ez volt a jellemző – emlékeztetett az Euractiv. A portál felidézte: Brüsszel egyelőre nem kommentálta a lehetséges forgatókönyvet, mindössze annyit jegyzett meg, várjuk meg a végleges ítéletet.

Magyarország már bevezette

A novemberben megkötött, több éves bérmegállapodás egyik lényeges pontja volt, hogy a magyarországi legkisebb kereset 2027-re elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát, ezzel megfeleljünk a minimálbér-irányelvnek. A bérmegállapodás utolsó évében a tavalyihoz képest 40 százalékkal lesz magasabb a minimálbér, ezzel pedig jelentősen emelkedhetnek a magasabb keresetek is.

Ha az EU bírósága megsemmisíti az irányelvet, a magyar munkavállalók akkor sem járnak rosszabbul, mivel a szakszervezetek és a munkáltatók között megkötött bérmegállapodást nem érintené egy ilyen döntés.

Az európai minimálbérrel hosszú ideig kampányolt idehaza Dobrev Klára, a DK korábbi kormányfő-jelöltje. Gyurcsány Ferenc felesége sokáig azt próbálta elhitetni a magyar emberekkel, hogy uniós szinten lesz meghatározva a minimálbér összege, amely így jelentősen felzárkózhat az európai átlaghoz. Dobrev Klára szerint 

Később maga az uniós bizottság cáfolta Dobrevet kiemelve, hogy az EU továbbra sem avatkozik be a tagállamok és a vállalatok bérezési gyakorlatába.

A magyar minimálbér tavaly a második legalacsonyabb volt az EU tagállamok rangsorában. Ebből ugyanakkor elsősorban a baloldal tévesen rendre azt a következtetést vonja le, hogy a magyar munkavállalók a legszegényebbek. A Mandiner korábban részletesen bemutatta, hogy ez az állítás több okból sem állja meg a helyét: 

• vásárlóerőben nézve a magyar minimálbér az európai középmezőnyben szerepel,
• nálunk rendkívül alacsony a minimálbért keresők aránya.

Az uniós statisztikai adatok azt is alátámasztják, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb a munkavállalók kitettsége a szegénységnek, vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának. A kormány ugyanakkor rendszeresen hangsúlyozza: a legfontosabb célok egyike, hogy az emberek jövedelmi szintje folyamatosan nőjön, ezt segíti elő az új gazdasági stratégia is.

Nyitókép: Jonathan Raa/NurPhoto/AFP