Orbán Viktor kritikusai szerint sem tartozunk az Európai Unió legszegényebb országai közé – bezzeg Románia

Kiderült, hogy a környező országokkal összehasonlítva Magyarországon kevesen dolgoznak a minimálbér összegéért. Az Európai Unió országai közül valóban Magyarországon az egyik legalacsonyabb a kötelező legkisebb kereset összege, ugyanakkor már többször megdőlt az a baloldali állítás, hogy mi lennénk az EU legszegényebb tagállama.

Amellett, hogy a minimálbér vásárlóértéke messze jobban teljesít, mint a nominális összeg, vagyis más országokhoz képest a magyar minimálbérért több mindent lehet megvásárolni az üzletekben, nálunk – sok uniós országhoz képest – jóval kevesebb munkavállaló kapja a kötelező legkisebb munkabért.

A magyar munkavállalók 7,7 százaléka dolgozik papíron a minimálbér összegéért, vagyis nagyjából 350 ezer munkavállaló. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérése alapján ugyanakkor a munkáltatók szerint a minimálbéresek legalább fele a valóságban több pénzt kap kézhez.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) folyamatosan frissülő adatbázisából kiderül, hogy hazánkban a munkavállalók 6,9 százaléka van kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának.

Ez azt jelenti, hogy Magyarországhoz képest csak nyolc uniós országban vannak kevesebben azok a munkavállalók, akik fizetésük ellenére ki vannak téve a szegénység kockázatának.

Bezzeg Románia még mindig a legszegényebb

A magyar kormányt rendszeresen szélsőjobboldalinak bélyegző ETUC naprakész, az uniós országok minimálbér-helyzetét bemutató adataiból kiderül, hogy a baloldal szerint jobban teljesítő

Egyre több szakértő hangsúlyozza, hogy a román gazdaság gyors növekedése nem csak az alacsony bázis miatt látványos, hanem ahhoz a lehetőségekhez képest eltúlzott költekezés is hozzájárul. Ezt támasztja alá, hogy a román kormány durva megszorításokat vezetett be, amelyek az emberek jövedelmét is érintik.

Hangzatos, de kevés a lengyelek 1000 eurós minimálbére

Idén ezer euró fölé emelkedett a lengyel minimálbér. A hazánkat rendszeresen az EU-s szégyenpadon emlegetők ünneplik, hogy a magyar kormánnyal ellenséges, Donalt Tusk vezette lengyel kormány 2025-ben 1000 euró fölé emelte a minimálbért, ami a tavalyi évhez képest nem volt jelentős emelés.

Az ETUC adatai szerint a lengyelek megélhetéséhez ugyanakkor nem elegendő az 1000-es minimálbér sem: 

A csehek régiós elsők ugyan, de ezt sokan nem érzékelik

A közép-európai országok közül évtizedek óta Csehországban a legmagasabb a minimálbér összege, amelyet a munkavállalók kis része, mindössze 3,1 százaléka keres. Hiába a magasabb bérek és a kötelező legkisebb keresetért dolgozók alacsony aránya, a munkavállalók 15 százaléka van kitéve a szegénység kockázatának, több mint kétszer annyi dolgozó nem tud megélni a fizetéséből, mint Magyarországon.

A környező országok közül Szlovákiában szintén kevesebbeket érint a minimálbér, mint hazánkban, 5,7 százalékát a dolgozóknak, ugyanakkor a szegénységnek kitett munkavállalók aránya szintén magasabb, 9,1 százalék.

Szlovénia minimálbére már európai

Szlovéniában jóval meghaladja a minimálbér összege az 1000 eurót, ezzel a volt jugoszláv tagköztársaság már felzárkózott az európai középmezőnybe. Szlovénia az egyetlen olyan uniós ország, ahol a minimálbér szintje megfelel az európai minimálbér-irányelv általános mutatóinak, vagyis az összeg meghaladja a bruttó átlagkereset 50 és a medián 60 százalékát. Emellett a kollektív szerződéses lefedettség is magas.

A munkavállalók 15,2 százaléka keres minimálbért, ám a szegénységgel érintett dolgozók aránya mindössze 5,7 százalék, ezzel Európa egyik legjobban teljesítő országa. Az ETUC ugyanakkor rámutatott, hogy a főváros és a tengerpart magas bérszínvonala mellett jelentősen lemaradt a többi régió.

Horvátországban ezzel szemben alacsony a minimálbéres munkavállalók aránya és a fizetésből élők 6,2 százaléka keres a szegénységi küszöb alatt.

Az a kérdés, mire elég a fizetés

Az Európai Unió országai közül Magyarországon a kilencedik legalacsonyabb a szegénység, vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett munkavállalók aránya az ETUC és az Eurostat 2023-as évre vonatkozó adatai szerint. Mivel tavaly akár két számjegyű is lehetett a hazai reálkereset-emelkedés, a szegénységnek kitettek száma minden bizonnyal csökkent.

Az uniós összehasonlítás jól mutatja, hogy nem lehet a megélhetést csak a fizetések alapján megítélni. 

Nyugat-Európa még mindig vonzó

Magyarországon 6,9 százalék volt a legutóbbi adatok szerint azoknak az alkalmazottaknak az aránya, akik a fizetésük mellett is ki vannak téve a szegénység kockázatának, nyolc uniós országban érinti a munkavállalók kisebb százalékát.

Németországban 2015-ben vezették be az egész országra kiterjedő, egységes minimálbért. Hiába a második legmagasabb az összeg Luxemburg után és hiába rendkívül csekély azoknak az aránya – mindössze a dolgozók 3,4 százaléka – akik minimálbért keresnek, az európai unió irányelvének továbbra sem felel meg a német legkisebb kereset. A német fizetések mellett a szegénységnek kitett helyi munkavállalók aránya alig marad el hazánktól, 6,5 százalék.

A keresetek szempontjából a szegénység kockázatától leginkább Belgiumban, Hollandiában és Finnországban vannak védve keresetük mértékével a dolgozók. A belga és holland minimálbérek az unió első harmadában versenyeznek. Ám míg Belgiumban a dolgozók kevesebb, mint egy százaléka keres minimálbért, addig a hollandoknál több, mint 6 százalékuk, ám itt sem kiugró az arány. A kiadásokhoz viszonyítva magas fizetéseknek köszönhetően mindkét országban 5 alatt marad az a munkavállalói réteg, akiknek nem elég a fizetésük az alapvető megélhetéshez.

A minimálbér csak az egyik eszköz

Finnországban a legalacsonyabb, 2,8 százalék – hasonlóan Olaszországhoz, Ausztriához, Svédországhoz és Dániához – nincs országos minimálbér. Ezekben a tagállamokban a kollektív szerződéses lefedettség szinte minden munkavállalót érint. Olaszországban a dolgozók mindegyikének, Ausztriában 98 százalékuk munkavégzését és keresetét szabályozza valamilyen – legtöbbször ágazati szintű – kollektív szerződés. 

A keresetek is ezekben az európai országokban a legmagasabbak. Olaszország kivétel, mivel az erős munkavállalói képviseletek ellenére a harmadik legnagyobb, 11,5 százalék azoknak a foglalkoztatottaknak az aránya, akiket elérhet a szegénység. Ausztriában is magasabb az arányuk, mint Magyarországon, 0,7 százalékponttal. 7,6 százalék.

Európa lassan teszi európaivá a minimálbéreket

Az államilag meghatározott minimálbérrel nem rendelkező országok közül Dánia korábban bírósághoz fordult az európai minimálbér-irányelv miatt. Az északi országok álláspontja szerint a náluk elfogadott gyakorlat és az erős szakszervezeti képviselet tökéletesen működik, az EU-s szabályokat ezért nem kívánják alkalmazni.

A többi uniós ország közül többek nem ültették át időben az európai minimálbér-irányelvet, erre év végéig lett volna lehetőség. Magyarország időben cselekedett, ennek köszönhetően – több lépcsőben jelentősen emelve – a következő években már teljesíti a magyar minimálbér az európai kritériumokat.

Nyugat-Európa több országát – egyebek mellett Belgiumot, Hollandiát és Németországot – is bírálta a közelmúltban az ETUC, amiért álláspontjuk szerint nem teljesítik az EZ kötelező irányelvének átültetését. Sőt, egyes országokban a minimálbér-szabályozást hátrányosan akarják módosítani az érintett kormányok.

Nyugat-Európa több országában a minimálbér automatikusan emelkedik, általában az infláció mértékével nő. Ez a 2022-től egyre fokozódó energiaválság, majd rekordinflációs időszakig évi 1-2 százalékos korrekciót jelentett. A nyugaton is elszabaduló árak miatt azonban az automatikus indexálás jelentős kiadásnövekedést eredményezett a vállalkozásoknak, így az elmúlt időszakban több országban is megpróbáltak a munkáltatók olyan kiskapukat találni, amelyekkel elkerülhetik a kötelező béremeléseket.

Nyitóképünkön: német munkavállalók tüntetnek a Volkswagent jövőjét érintő, eredménytelen szakszervezeti egyeztetéseket követően

Fotó: Alicia Windzio/Picture Alliance via Getty Images