Hallgatnak az egyik legfontosabb eredményünkről azok, akik szerint a magyar fizetések érnek a legkevesebbet az EU-ban

Nem alkalmas a vásárlóerő meghatározására szolgáló fogyasztói kosár arra, hogy pusztán ezeknek az adatoknak az összehasonlításával vonjunk le következtetéseket egy-egy ország lakosságának jövedelmi helyzetéről. A baloldali politikusok és a sajtó rendszeresen azt állítja, Magyarország az Európai Unió egyik legszegényebb országa, mindezt egyetlen statisztikai adatra, a vásárlóerő-paritáson számolt fogyasztásra hivatkozva, amely elmarad az uniós átlagtól.

Ennek ugyanakkor nem az az oka, hogy a magyarok jóval szegényebbek lennének, mint az EU legtöbb állampolgára. Az Eurostat annak meghatározására, hogy a tagállamok lakosai átlagos jövedelmükből mennyi terméket és szolgáltatást tudnak megvásárolni, egy összetett, több ezer terméket és szolgáltatást tartalmazó fogyasztói kosarat vesz alapul, amelyeket a legtöbb háztartás megvásárol.

A magyarok például jóval kevesebbet költenek rezsire és lakásbérlésre, mint az uniós átlag. Ennek ugyanakkor nem az az oka, hogy itthon az emberek többsége nem engedheti meg magának, hogy megfelelő hőmérsékletre fűtse otthonát, mindössze jóval alacsonyabb a lakossági energia ára, mint az EU többi országában. A vásárlóerő meghatározásához használt adatok ráadásul nem alkalmasak annak meghatározására sem, hogy a lakhatásra mennyit költenek a háztartások. Míg sok uniós országban a lakásbérlés a bevett gyakorlat, nálunk a legtöbben saját ingatlanban élnek, amelynek köszönhetően a lakhatásra fordított kiadások nálunk alacsonyabbak. Az élelmiszer-kereslet is jelentősen eltér. Míg idehaza a sertés- és baromfihús iránt a legnagyobb a kereslet, addig egyes országokban a halfélék jóval meghatározóbb részét adják az élelmiszer-fogyasztásnak. Ezek az eltérések érdemben befolyásolják a fogyasztói árakat is. Egyértelmű tehát, hogy a magyarok nem azért vásárolnak jóval kevesebb tengeri halat, mint a franciák, mert anyagi helyzetük miatt nem engedhetik meg maguknak ezeket az élelmiszereket.

Emellett az egyik legfontosabb gazdasági mutatót is figyelmen kívül hagyják azok, akik azt állítják, a magyar fizetések vásárlóereje az egyik legalacsonyabb a 27 tagállam közül, a helyzet pedig csak Bulgáriában rosszabb. Az uniós átlagkereset és a hazai bérszínvonal összehasonlítása akkor lenne objektív, ha minden uniós országban ugyanazon a szinten állna a foglalkoztatottság. 

A régiós országok közül egyedül Csehországban magasabb a foglalkoztatottság, míg Romániában jóval alacsonyabb, mindössze 63,3 százalék volt 2024 harmadik negyedévében az Eurostat adatai szerint.

– mondta a Mandiner megkeresésére Sebestyén Géza. Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője kérdésünkre világossá tette, a bérekre és a termelékenységre vonatkozó adatok megfelelő értelmezéséhez figyelembe kell venni a foglalkoztatottság szintjét is. Ennek oka, hogy ott, ahol magas a munkavállalók száma, több az alacsony keresetű munkavállaló, ami lefelé húzza az átlagot. Ugyanez igaz a termelékenységi adatokra is.

– emelte ki Sebestyén Géza, aki arra is rámutatott, hogy a régióban Csehország előzi Magyarországot, amelynek oka nagyrészt az, hogy Csehország Európa motorjának, Németországnak a szomszédja. 

Az ellenzéki politikusok és a baloldali sajtó általános gyakorlata, hogy kiragad olyan uniós mutatókat, amelyek tagállami összevetéséből – az adatok téves értelmezése miatt – az derül ki, hogy Magyarország az EU egyik legszegényebb és legélhetetlenebb országa. Az elmúlt időszakban ráadásul egyre több cikk jelenik meg arról, hogy Romániában is magasabb az életszínvonal, mint hazánkban, miközben Romániában az egyik legalacsonyabb a foglalkoztatottság a tagállamok közül és több millió román állampolgár dolgozik külföldön, az ország lakosságának jelentős része tehát nem járul hozzá a román gazdaság növekedéséhez.

Az MCC szakértője arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar minimálbér nominálisan ugyan valóban az egyik legalacsonyabb uniós összevetésben, de a vásárlóerőt tekintve már az EU középmezőnyébe tartozik az Európai Szakszervezetek Intézetének összehasonlítása és az Eurostat adatai alapján is.

Legutóbb a Válasz Online írt arról, hogy a magyar keresetek és a hazai gazdaság termelékenysége gyakorlatilag megrekedt, 2004 óta stagnál mindkét mutató, miközben a régiós versenytársak elhúztak mellettünk. Az elemzésben ugyanakkor nincs szó arról, hogy

• a régiós országok jelentősen növekedtek a 2008-as gazdasági válság előtt, míg a magyar gazdaság már 2006-van válságba került és jelentősen lemaradt,
• Magyarországon 2010 után a jobboldali kormányok egymillió új munkahelyet hoztak létre. Az újonnan elhelyezkedők jelentős része alacsony bérszínvonal mellett tudott elhelyezkedni, ami torzítja a statisztikát. Ahol alacsony a foglalkoztatási ráta, a magas hozzáadott értékű munkahelyek felfelé húzzák az átlagkeresetet és a hatékonyságot,
• bezzegromániából világviszonylatban is az egyik legmagasabb az elvándorlás és alacsony a foglalkoztatottság,
• Jellemző, hogy az ellenzék a gyenge forint-euró árfolyammal trükközve torzít a statisztikai adatokon.

Nyitókép: Getty Images