A vállalkozások szerint sem álom az ezer eurós minimálbér és az egymillió forintos átlagkereset, de ehhez kell még valami, amiről eddig kevés szó esett

Nyitókép: József Zoltán Varga/Getty Images

Meglepte az érdekképviseleteket Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter terve, amelyben azt vázolta, miként kerül látótávolságon belül az ezer eurós minimálbér és az egymillió forintos átlagkereset.

Arról már korábban megállapodtak a szakszervezetek és a munkáltatók, hogy 2027-ig évi 12 százalékkal nő a minimálbér. 

Míg a minimálbér a munkavállalók kis részét érinti, addig a garantált bérminimum egymillió munkavállaló kötelező béremelését jelenti, ráadásul kétszámjegyű mértékben.

Új ajánlatot tett a kormány

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának legutolsó, szeptemberi ülésén a felek csak a minimálbérről egyeztek meg. A hamarosan megjelenő kormányrendelet szerint a kötelező legkisebb kereset – alkalmazkodva az Európai Unió minimálbér-irányelvéhez – 2027-re eléri a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Ehhez évi 12 százalékos átlagos emelésre van szükség. Ezzel a minimálbér 2027-re 375 ezer forint közelébe emelkedik.

A garantált bérminimum emeléséről ugyanakkor nem esett szó, sőt, az eredeti javaslatok szerint a középfokú végzettséghez kötött minimálbért utolérte volna a kisebb összegű minimálbér, ezzel a kettős minimálbér-rendszert idehaza is egyetlen kötelező legkisebb bér váltotta volna fel. Éppen ezért is újdonság az a Nagy Márton által közzétett javaslat, amely szerint a garantált bérminimum is jelentősen, évi 10 százalékkal emelkedne.

Kell a garantált bérminimum emelése az egymilliós fizetéshez

A minimálbér 12 és garantált bérminimum 10 százalékos emelése – a Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiindulva – közvetlenül 1 millió 200 ezer teljes munkaidőben dolgozó alkalmazott fizetésének emelését jelentené jelentős, kétszámjegyű mértékben. Ez reálértéken is érezhető bérnövekedést eredményezne már 2025-ben.

A bérminimum – mivel jóval több dolgozó fizetését érinti, mint a minimálbér –, jelentős bérfelhajtó hatással bír. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg bruttó 326 ezer forintos összeg minél nagyobb mértékben emelkedik, annál több olyan alkalmazott fizetését is emelni kell, aki ennél az összegnél ugyan többet keres, de fizetése vagy nem éri el, vagy éppen csak eléri, illetve meghaladja a megemelt összeget. 

A bérminimum sorsa ugyanakkor továbbra is kérdéses marad, mivel a szakszervezetek régóta, a munkáltatók pedig a kormányzati tervek hallatán egyre inkább támogatják az ágazati bérminimum-rendszer bevezetését. A képviseletek ugyanakkor a tarifarendszer bevezetéséig ragaszkodnak a jelenlegi garantált bérminimum megtartásához.

Állami segítséget kérnek a vállalkozások

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a nyilvánosságra hozott kormányzati tervezetre úgy reagált, a munkaadók a jelen körülmények között a tervezett, erőltetett ütemű – a termelékenységtől messze elszakadó, sem a gazdasági növekedéssel, sem az inflációval nem indokolható – béremelést nem tudják saját erőből kitermelni.

– fogalmazott a VOSZ. Felidézték: a 2017-től kezdődő bérmegállapodási ciklus az erőltetett bérnyomás mellett az élőmunkát terhelő közterhek jelentős csökkentésével járt:

• a szociális hozzájárulási adó 27 százalékról 13 százalékra csökkent,
• emellett mérséklődött a TAO
• és a KIVA is.

Mindez a 2010-es évek második felére jellemző, dinamikusan növekvő gazdasági és keresleti viszonyok mellett, fenntartható gazdaságpolitikai rendszert eredményezett, növekvő lakossági, vállalati és állami bevételekkel, továbbá a foglalkoztatási helyzet javulásával.

Rosszabb a helyzet, mint az előző évtizedben

Mára azonban a Covid-19-válság és az egymást követő energia-, kamat-, hitel-, árfolyam-, inflációs- és háborús válságok visszavetették mind a vállalatok növekedési lehetőségeit, mind a keresletet, a fogyasztást és a termelékenységi potenciált. 

Ilyen körülmények között az erőltetett bérfelzárkóztatás folytatását különös körültekintéssel és alapos egyeztetés mellett lehet csak végrehajtani, ellenkező esetben a versenyképességi romlás tömeges cégbezárásokhoz és a munkahelyek elvesztéséhez vezet – figyelmeztetett a VOSZ.

Már a vállalkozók is a tarifarendszert támogatják

A munkáltatói érdekképviselet ezért támogatja a Munkástanácsok Országos Szövetségének a javaslatát, vagyis azt, hogy az országos garantált bérminimumot egy jól átgondolt és kidolgozott program végrehajtásával váltsa fel az egyes gazdasági ágakra, vagy ágazatokra kidolgozott bértarifa-rendszer, amelyben érvényesülnek az adott terület sajátosságai.

A Mandiner elsőként számolt be arról, hogy a Munkástanácsok javaslatot tett arra, hogy Ausztria nyomdokaiba lépve Magyarország is bevezesse az ágazati bérminimumok rendszerét a 2006-ban bevezetett garantált bérminimum helyett.

A kormány ugyanakkor korábban jelezte, egyelőre nem tartják napirenden a tarifarendszer bevezetését, de nem zárkóznak el semmitől, amiről megállapodnak a szakszervezetek és a munkáltatók. A képviseletek pedig azt szeretnék, ha minél előbb folytatódnának a háromoldalú egyeztetések a formálódó, a tervek szerint több évre szóló bérmegállapodásról.