Pár száz forintos huzavona után dőlhet el a minimálbér sorsa

Folytatódnak szerdán a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről a tárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keretei között. A legutóbbi, november eleji tárgyalási fordulón már közeledtek az álláspontok a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek közt zajló egyezkedésen, ám akkor a felek nem közöltek részleteket.

A Mandiner információi szerint az elmúlt hetekben informális egyeztetések zajlottak a kötelező legkisebb munkabérekről és a két oldal között továbbra sincs teljes egyetértés még annak ellenére sem, hogy tavaly három évre szóló bérmegállapodást írtak alá a képviseletek és a kormány.

A minimálbér összege már körvonalazódik

A tavalyi bérmegállapodás alapján 13 százalékkal kellene jövőre emelkednie a kötelező legkisebb munkabérnek, ám az egyezségben meghatározott makrogazdasági mutatók eltérnek a korábban előrejelzettől:

• a gazdasági növekedés a vártnál kisebb lesz idén,
• az infláció magasabb
• és a bruttó bérek emelkedése is meghaladja az előzetes várakozásokat.

Az eltérések alapján a minimálbérnek 11 százalékkal kellene emelkednie januártól. A Mandiner ugyanakkor úgy tudja, ennek ellenére 

 A nettó kétezer forintnál is kisebb különbség abból adódik, hogy a munkáltatói képviseletek az elmúlt évekhez hasonlóan minél kisebb béremelést szeretnének, a szakszervezetek pedig kitartanának ugyan a bérmegállapodásban foglaltak mellett, ám ebben az esetben a garantált bérminimum emelése kerülne veszélybe.

Jelentéktelen mértéken megy a huzavona

A vállalkozókat tömörítő képviseletek azzal érvelnek, hogy a gazdaság stagnálása miatt nincs mozgástér a kötelező legkisebb bérek nagyobb mértékű emelésére. Ez azért is meglepő fordulat, mert korábban a munkáltatói oldal többször is kiemelte, a minimálbér olyan kevés versenyszférában dolgozó munkavállalót érint, hogy nem látják akadályát az összeg jelentős emelésének.

Információink szerint, ha a szakszervezetek nem engedtek volna a munkaadók nyomásának a minimálbér bruttó 2800 forinttal kisebb emelésével, akkor a garantált bérminimum 2026-os korrekciója került volna veszélybe.

Ennek oka, hogy a szakszervezeti és a munkáltatói oldalnak kell megállapodnia a két összegről, ennek híján pedig a kormány önmaga is hozhatna rendeletet a jövő évi összegekről, ám évek óta az az EU-ban is támogatott gyakorlatot követi a kabinet, hogy nem szól bele a szociális partnerek alkufolyamatába.

Vita a garantált bérminimum körül

A Mandiner ugyanakkor több képviseleti forrásból is úgy értesült, a munkáltatók ajánlata továbbra sem egyezik a szakszervezetek javaslatával. Korábban az volt a koncepció, hogy a két minimálbér közötti különbség ne csökkenjen, ennek érdekében pedig ne százalékos emelésről, hanem összegszerű korrekcióról folytatódjanak a tárgyalások.

Ha a garantált bérminimum is 29 880 forinttal nőne – hasonlóan a minimálbérhez –, akkor az emelés mértéke 8 százalék lenne. 

Ennek alapján, ha megegyeznek a felek a következő tárgyalási fordulón, 

A szakszervezeti oldalt nem csak a két összeg kisebb emelése háborította fel, hanem a munkáltatói képviseletek azon javaslata is, hogy a megállapodáshoz kapcsolódó bérajánlásban arra tegyenek javaslatot, hogy a minimálbérnél kisebb fizetésemelést kapjanak a magasabb keresetű munkavállalók jövőre.

Érthetetlen a munkáltatók hozzáállása

A munkaadói érdekképviseletek nyomásgyakorlása az alacsonyabb minimálbér-emelésekre ugyanakkor nehezen alátámasztható. 

A tavalyi bérmegállapodás tartalmaz egy olyan könnyítést is, hogy a munkáltatóknak jövőre az idei minimálbér összege után kell szochot fizetniük, így a kiadások nem nőnének jelentős mértékben. Emellett a múlt héten jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt a 80 milliárd forintos csomagot, amely 11 pontban rögzíti a hazai vállalkozások adóterheinek és adminisztrációs kötelezettségeinek a csökkentését. Ha ez nem lenne elég, hónapok óta pályázhatnak a cégek a Demján Sándor program keretében fejlesztési és működési forrásokra és az elmúlt időszakban többször is jelentősen csökkent a Széchenyi-kártya kamata is.

A kormány is nagyobb béremelést szeretne

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a közelmúltban világossá tette, 

Ezzel a tárcavezető arra utalhatott, hogy a kötelező legkisebb munkabérek jelentős emelésének hatása széles körben érzékelhető, egyebek mellett a magasabb bérezésben részesülők bérrendezésén keresztül. A vásárlóerő növekedése pedig bevételt jelent a fogyasztás bővülésén keresztül a költségvetésnek, így a mintegy 200 milliárd forint kiadással járó szocho-mérséklés részben megtérülne.

A munkáltatók tehát párszáz, legfeljebb néhány ezer forintos huzavona miatt minden jel szerint elszalasztották a minden munkabér után kötelezően befizetendő szocho mérséklésére tett kormányzati ajánlatot.

A szakszervezetek a munkavállalók jövedelmi helyzetének javítása miatt azért is tartják fontosnak a minimálbérek nagy léptékű emelését, mert 

• a hazai bérszínvonal még mindig jelentős felzárkóztatásra szorul,
• ha nem nőnek a fizetések, a munkaerő külföldre vándorol,
• ráadásul a vállalati profit a gazdaság évek óta tartó stagnálása ellenére sem esett vissza,

Az idei minimálbér-tárgyalások érdekessége, hogy miközben az MKIK – mint a vállalkozásokat képviselő köztestület – szorosan együttműködik a kormánnyal és számtalan javaslattal segíti a hazai cégeket, addig a vállalkozói érdekképviseletek a jelek szerint nem tettek le érdemi javaslatot a kormány asztalára annak érdekében, hogy a munkavállalók megkapják a korábban ígért minimálbér-emelést, pedig ez végső soron közös érdek lenne. 

Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

***