Gyakorlatilag eldőlt, mennyivel emelkedhet a magyar minimálbér

Nyitókép: Getty Images

Kezdetét vette a hazai minimálbér átalakítása, már a kormány asztalán van az a rendelettervezet, amely a kötelező legkisebb munkabér megállapítását az eddigi gyakorlathoz képest lényegesen kiszámíthatóbb és rendezettebb keretek közé szorítja. A készülő kormányrendelet elfogadása alapfeltétele annak, hogy a szakszervezetek, a munkáltatói érdekképviseletek és a kormány ismét több évre szóló bérmegállapodásról dönthessen az év végéig.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi ülésén a munkaadói és munkavállalói oldal, valamint a kormány is elfogadta azokat a szempontokat, amelyeket a jövőben már nem lehet figyelmen kívül hagyni a minimálbér és a garantált bérminimum összegéről szóló egyeztetéseken. A rendelet egyben garantálja, hogy a minimálbér jelentősen emelkedjen a következő három évben és megfeleljen az Európai Unió minimálbér-irányelvében foglalt kötelezettségeket is.

Kiszámítható keretek közé szorítják a minimálbér változását

A szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány idén minden eddiginél korábban, már júliusban megkezdték az egyeztetést a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről. Ennek egyik oka, hogy 2024 végére az Európai Unió minimálbér-irányelvében előírt kötelezettségeket minden tagállamnak be kell vezetnie. 

A korai tárgyalások másik oka, hogy 2025-től ismét egy többéves bérmegállapodás megkötése a cél, hasonlóan a mindenki szerint sikeres, gyorsuló béremelést és jelentős adócsökkentést eredményező 2026-2022 közötti egyezség mintájára.

Az uniós irányelv átültetése és a minimálbér kiszámítható és jelentős emelése érdekében a napokban a felek megegyeztek arról a feltételrendszerről, amely részben szabályozza a kötelező legkisebb munkabér változását, de továbbra is a szociális partnerek megállapodása marad az irányadó.

A Mandiner által megismert, elfogadás előtt álló kormányrendelet

• kimondja, hogy hivatalosan is a VKF lesz a jövőben a szociális partnerek és a kormány közötti egyeztetések, valamint a minimálbérekről és a magyar munkaerőpiacot érintő változásokról folytatott párbeszéd és döntéshozatal hivatalos fóruma.
• Meghatározza, hogy az őszi minimálbér-tárgyalások első fordulóját legkésőbb szeptember 30-áig ki kell hirdetni és legkésőbb október 15-éig meg kell tartani. A következő évi legkisebb keresetek összegéről pedig legkésőbb december elsejéig dönteniük kell a feleknek.
• A tárgyalások kezdetekor a képviseleteknek meg kell ismerniük a legfontosabb makrogazdasági és kereseti adatokat.
• A minimálbér összege középtávon el kell, hogy érje a rendszeres – pótlékok, juttatások, bónuszok és más, alkalmi kifizetések nélkül számolt – bruttó átlagkereset 50 százalékát, amelyet a KSH közöl.
• A minimálbéreket évente legalább egyszer felül kell vizsgálni, az új összeg megállapításához pedig figyelembe kell venni a váráslóerőt, a megélhetés költségeit, a részletes kereseti adatokat, valamint a termelékenység változását.

A jelentős béremelés már borítékolható

Egyelőre még nem született meg a döntés a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről és a 2027-ig körvonalazódó hosszútávú megállapodás részleteiről is a következő időszakban kell megegyezniük a képviseleteknek és a kormánynak.

amely így már meghaladná a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát, az elfogadás előtt álló kormányrendelet pedig hosszútávon kiszámíthatóvá tenné az érintett munkavállalók fizetésének változását.

Mi lesz százezrek fizetésének a sorsa?

A minimálbérrel kapcsolatos egyeztetések tehát a végéhez közelednek, várhatóan 2025-ben, 2026-ban és 2027-ben is átlagosan legalább 12 százalékkal emelkedhet az összeg.

A tervezett, 2027-ig szóló, több területen akár történelmi léptékű változással járó nagy bérmegállapodáshoz még hosszas egyeztetésekre számítanak a felek. Ennek oka, hogy

A VKF legutolsó ülésén érdemben nem esett szó a bérminimum átalakításáról, ugyanakkor korábban a Munkástanácsok Országos Szövetsége kidolgozott egy átfogó, a teljes hazai bérrendszert átalakító, történelmi léptékűnek tekinthető javaslatot. Az ágazati bértarifa-rendszer lényege, hogy a jelenlegi garantált bérminimum helyett ágazatonként, munkakörönként vagy akár területenként lenne meghatározva az a legkisebb munkabér, amelynél nem kereshet kevesebbet a munkavállaló. A tarifarendszerben ágazati szintre kiterjesztett kollektív szerződések szabályoznák a bérminimum mellett a különböző bérszinteket is, például a végzettség vagy a szakmai tapasztalat alapján meghatározott bérsávokkal.

A tarifarendszer előnye, hogy az egyes ágazatokban a sajátosságokat – munkaerőhiány, munkakör – figyelembe véve lehetne meghatározni a fizetéseket. A munkavállalóknak ez mindenképpen előnyös lenne, ráadásul Európa északi és nyugati országaiban ezeknek a középszintű kollektív szerződéseknek több évtizedes hagyományuk van és történelmi szerepük a nyugati jólét és a magas jövedelmi szint kialakulásában.

Az érdekképviseletek csak abban az esetben hajlandók tárgyalni a garantált bérminimum megszüntetéséről, ha szerepét a tarifarendszer át tudja venni. Információink szerint a szakszervezetek attól tartanak,

vagyis az a mindegy 700-800 ezer munkavállaló, aki a szaktudása miatt most legalább 22 százalékkal többet kap kézhez, jelentős egzisztenciális hátrányba kerülne és a munkabékét alapjaiban megrengető bérfeszültséghez vezetne.

Arra sincs érdemben remény, hogy a munkáltatókat rá lehet venni legalább a minimálbérrel azonos mértékű bérminimum-emelésre, mivel ez a növekedés már elviselhetetlen terhet jelentene a vállalkozások többségének, mivel tovagyűrűző hatása van a magasabb kereseti kategóriákban is. Ez azt jelenti, hogy egyes becslések szerint akár 1,5 millió munkavállaló fizetését kellene azonnal felemelni a bérfeszültségek elkerülése érdekében egy 10 százalékot meghaladó bérminimum-emelés esetén.

sok munkáltató egyfajta központi iránymutatásként tekint az összegre és hivatkozási alapnak tekinti a bérek kialakításánál.

A munkavállalóknak tetszik a tarifarendszer, míg a kormány óvatos

Egy friss felmérés szerint 

a magyar munkavállalók 77 százaléka támogatná, ha ágazatonként és munkakörönként is meg lehetne határozni bérminimumot, 

ami minden esetben magasabb lenne, mint a minimálbér összege. A szakszervezetek támogatják a tarifarendszer bevezetését és a középszintű érdekegyeztetés meghonosítását és – információink szerint – a kétoldalú egyeztetéseken a vállalkozói érdekképviseletek is nyitottságukat hangsúlyozták.

Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón kérdésre ugyanakkor azt mondta, a kormány nem támogatja a tarifarendszer bevezetését. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor azt is megjegyezte, a minimálbérekkel kapcsolatos döntéseket a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak kell meghozniuk, amelyet a kormány jóváhagy.

A Mandiner ugyanakkor úgy tudja, a tárgyalások jelenlegi szakaszában a felek legfőbb célja, hogy a minimálbérről és az uniós irányelv átültetésének részleteiről egyezzenek meg, ezt követően kerül érdemben napirendre a garantált bérminimum átalakítása.

Hosszabb folyamat az ágazati bérrendszer bevezetése

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Világgazdaság megkeresésére elmondta, hogy a kormány sem zárkózik el egy új rendszer kialakításától, egy dolgot nem szeretne, hogy vegyes megállapítási rendszer alakuljon ki, tehát több fórum legyen hivatott az ágazati tarifák megállapítására. Az elnök szerint

Amíg az új rendszer nem alakul ki, egy átmeneti időszak adna kellő felkészülési időt. Mészáros Melinda ugyanakkor megjegyezte, most is megvan a lehetőség egy ágazati szintű megállapodásra és arra, hogy átálljon az ágazati tarifarendszerre.

– erősítette meg a munkáltatók korábbi álláspontját Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára jelezte, a minimálbérrel összefüggő kérdésekben gyakorlatilag a legtöbb kérdésben megállapodtak.

Az összes többi nyitott kérdés megvitatásának ugyanakkor feltétele a munkáltatói oldal részéről, hogy megismerjék a jövő évi makrogazdasági adatokat, ugyanis egyelőre nem tudják, hogy mennyi lesz az infláció és a növekedés jövőre. A kormány várhatóan szeptember végéig elküldi a kért adatokat és a VOSZ főtitkára szerint októberben folytatódhatnak a háromoldalú egyeztetések a nagy bérmegállapodás további elemeiről.