Mint a forró krumplit, úgy dobálja egymásnak Belgium és az EU az oroszok kifosztásának kockázatát
140 milliárdos befagyasztott orosz vagyonról van szó, Moszkva szétperelhetné az ennek gazdát adó belgákat.

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.
Az uniós intézmények versenyt futnak az idővel, hogy megoldást találjanak a 140 milliárd eurós befagyasztott orosz vagyon sorsára, mielőtt Ukrajna pénzügyi vákuumba kerül. A huzavona közben Brüsszel igencsak kellemetlen helyzetbe navigálta magát, attól tart, hogy egyetlen tagállami vétó miatt neki kellene visszafizetnie a milliárdokat.

A Politico beszámolója szerint Brüsszel az utolsó pillanatban próbál olyan jogi trükköt összeállítani, amely végre megnyugtatná a belgákat a befagyasztott, 140 milliárd eurós orosz állami vagyonnal kapcsolatban. A Bizottság azt szeretné, ha a tagállamok már az e havi Európai Tanács-ülésen rábólintanának arra, hogy az immobilizált pénzből Ukrajnának nyújtsanak kölcsönt. Belgium azonban attól tart: ha a pénzt kiutalják, egyetlen uniós ország vétója is elegendő lenne ahhoz, hogy a szankciókat ne újítsák meg – ezzel pedig Belgium kényszerülne visszafizetni a hiányzó milliárdokat Oroszországnak.

A Politico szerint a Bizottság olyan megoldást keres, amely kizárná az egyhangúsági szankciós rendszerből fakadó kockázatokat.

Ez közvetlenül szűkítené azon tagállamok mozgásterét is, amelyek eddig következetesen éltek a nemzeti érdekek védelmét biztosító vétójogukkal – ilyen Magyarország is, amelynek jelenleg hatalmában áll pontosan ezt megtenni, mivel a szankciókhoz egyhangúság kell. Minden megoldásba igyekeznek belekapaszkodni Orbán Viktor ellen.
A Bizottság most éppen ezt az egyhangúsági szabályt cserélné le minősített többségre, hogy Belgium aggodalmait eloszlassa.
A Politico által idézett egyik diplomata szerint a Bizottság az EU-szerződés 122. cikkelyéhez nyúlna, amely kimondja, hogy a tagállamok „a tagállamok közötti szolidaritás szellemében” hozhatnak gazdasági helyzetre reagáló döntéseket.
A Bizottság értelmezése szerint ebből az következik, hogy ekkora pénzügyi tét esetén elegendő lenne a minősített többség. Ahogy a Politico írja: a stratégia célja „Belgium támogatásának biztosítása”. A Bizottság jogászai ráadásul azon az állásponton vannak, hogy a 122. cikkely „folyékony megfogalmazása” lehetővé teszi az egyhangúság eltörlését, mivel a szankciók visszavonása „gazdasági káoszt okozna Európában”. A diplomaták szerint ugyanez az értelmezés arra is alkalmas lehet, hogy a jelenlegi féléves szankció-megújítást akár háromévenkéntire nyújtsák.
Ezt is ajánljuk a témában
140 milliárdos befagyasztott orosz vagyonról van szó, Moszkva szétperelhetné az ennek gazdát adó belgákat.

A helyzet azért feszült, mert ha nem születik megállapodás, Ukrajna áprilisra komoly pénzügyi szűkösséggel nézhet szembe, miközben a befagyasztott orosz milliárdok továbbra sem mozdulnak. A Bizottság ezt próbálja elkerülni a jogi kerülőúttal, amelytől azt reméli, hogy Belgium is támogatja majd a konstrukciót. Hogy Bart De Wever miniszterelnök elfogadja-e az ötletet, egyelőre nem ismert – ahogy a Politico írja, „nem kívánta kommentálni a jogi megoldást”.
A szankciós szabályok átírása már korábban is napirenden volt Brüsszel folyosóin.
Októberben az EU vezetése még azt javasolta, hogy a tavalyi Európai Tanács-következtetéseket használják fel jogi alapként arra, hogy a befagyasztott orosz vagyon csak a háború utáni jóvátételig maradhasson zárolva.
Ezt azonban több tagállam elutasította, mert attól tartottak: a múltbeli politikai nyilatkozatok felhasználása veszélyes precedenst teremtene a jövőre nézve.
Hogy a mostani jogi kerülőút átmegy-e, továbbra is bizonytalan. Ha Belgium nem enged, a teljes orosz vagyon konstrukció megbukhat – Brüsszel pedig folytathatja a kétségbeesett manőverezést, hogy valahogy rávegye a tagállamokat a közös fellépésre.
Nyitókép: JOHN THYS / AFP