Mint a forró krumplit, úgy dobálja egymásnak Belgium és az EU az oroszok kifosztásának kockázatát

140 milliárdos befagyasztott orosz vagyonról van szó, Moszkva szétperelhetné az ennek gazdát adó belgákat.

Az uniós intézmények versenyt futnak az idővel, hogy megoldást találjanak a 140 milliárd eurós befagyasztott orosz vagyon sorsára, mielőtt Ukrajna pénzügyi vákuumba kerül. A huzavona közben Brüsszel igencsak kellemetlen helyzetbe navigálta magát, attól tart, hogy egyetlen tagállami vétó miatt neki kellene visszafizetnie a milliárdokat.

A Politico beszámolója szerint Brüsszel az utolsó pillanatban próbál olyan jogi trükköt összeállítani, amely végre megnyugtatná a belgákat a befagyasztott, 140 milliárd eurós orosz állami vagyonnal kapcsolatban. A Bizottság azt szeretné, ha a tagállamok már az e havi Európai Tanács-ülésen rábólintanának arra, hogy az immobilizált pénzből Ukrajnának nyújtsanak kölcsönt. Belgium azonban attól tart: ha a pénzt kiutalják, egyetlen uniós ország vétója is elegendő lenne ahhoz, hogy a szankciókat ne újítsák meg – ezzel pedig Belgium kényszerülne visszafizetni a hiányzó milliárdokat Oroszországnak.

A Politico szerint a Bizottság olyan megoldást keres, amely kizárná az egyhangúsági szankciós rendszerből fakadó kockázatokat.

Ez közvetlenül szűkítené azon tagállamok mozgásterét is, amelyek eddig következetesen éltek a nemzeti érdekek védelmét biztosító vétójogukkal – ilyen Magyarország is, amelynek jelenleg hatalmában áll pontosan ezt megtenni, mivel a szankciókhoz egyhangúság kell. Minden megoldásba igyekeznek belekapaszkodni Orbán Viktor ellen.
A Bizottság most éppen ezt az egyhangúsági szabályt cserélné le minősített többségre, hogy Belgium aggodalmait eloszlassa.
A Politico által idézett egyik diplomata szerint a Bizottság az EU-szerződés 122. cikkelyéhez nyúlna, amely kimondja, hogy a tagállamok „a tagállamok közötti szolidaritás szellemében” hozhatnak gazdasági helyzetre reagáló döntéseket.
A Bizottság értelmezése szerint ebből az következik, hogy ekkora pénzügyi tét esetén elegendő lenne a minősített többség. Ahogy a Politico írja: a stratégia célja „Belgium támogatásának biztosítása”. A Bizottság jogászai ráadásul azon az állásponton vannak, hogy a 122. cikkely „folyékony megfogalmazása” lehetővé teszi az egyhangúság eltörlését, mivel a szankciók visszavonása „gazdasági káoszt okozna Európában”. A diplomaták szerint ugyanez az értelmezés arra is alkalmas lehet, hogy a jelenlegi féléves szankció-megújítást akár háromévenkéntire nyújtsák.
Ezt is ajánljuk a témában

140 milliárdos befagyasztott orosz vagyonról van szó, Moszkva szétperelhetné az ennek gazdát adó belgákat.

A helyzet azért feszült, mert ha nem születik megállapodás, Ukrajna áprilisra komoly pénzügyi szűkösséggel nézhet szembe, miközben a befagyasztott orosz milliárdok továbbra sem mozdulnak. A Bizottság ezt próbálja elkerülni a jogi kerülőúttal, amelytől azt reméli, hogy Belgium is támogatja majd a konstrukciót. Hogy Bart De Wever miniszterelnök elfogadja-e az ötletet, egyelőre nem ismert – ahogy a Politico írja, „nem kívánta kommentálni a jogi megoldást”.
A szankciós szabályok átírása már korábban is napirenden volt Brüsszel folyosóin.
Októberben az EU vezetése még azt javasolta, hogy a tavalyi Európai Tanács-következtetéseket használják fel jogi alapként arra, hogy a befagyasztott orosz vagyon csak a háború utáni jóvátételig maradhasson zárolva.
Ezt azonban több tagállam elutasította, mert attól tartottak: a múltbeli politikai nyilatkozatok felhasználása veszélyes precedenst teremtene a jövőre nézve.
Hogy a mostani jogi kerülőút átmegy-e, továbbra is bizonytalan. Ha Belgium nem enged, a teljes orosz vagyon konstrukció megbukhat – Brüsszel pedig folytathatja a kétségbeesett manőverezést, hogy valahogy rávegye a tagállamokat a közös fellépésre.
Nyitókép: JOHN THYS / AFP