A minimálbér emelése csak a kezdet, több mint egymillió magyar fizetését érinti a tárgyalások újabb szakasza

Nyitókép: Getty Images

Minden eddiginél korábban, már szeptemberben eldőlt, hogyan változik a minimálbér összege 2027-ig. A szakszervezetek, a munkáltatói érdekképviseletek és a kormány az Európai Unió minimálbér-irányelvének értelmében abban állapodott meg, hogy a kötelező legkisebb munkabér összege 2027-re eléri a rendszeres bruttó átlagkereset, vagyis a pótlékok, jutalmak és juttatások nélkül számolt átlagfizetés 50 százalékát. Az erről szóló rendelet-tervezet a következő hetekben várhatóan meg is jelenik, ennek részleteiről a Mandiner elsőként számolt be.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2027-ben a magyar minimálbér összege bruttó 375 000-400 000 forint lehet. A pontos összeg a következő évek átlagkereset-emelkedésétől függ, de mind az érdekképviseletek, mind a kormány úgy számol, átlagosan évi 12 százalékos lesz a legkisebb kereset emelésének mértéke. A szociális partnerek a pontos menetrendről még egyeztetnek, de az már szinte biztosra vehető, hogy 

A minimálbér 2028-tól is kiszámítható módon emelkedik, mivel a hamarosan megjelenő kormányrendelet részletesen rögzíti, milyen szempontokat kell figyelembe venni az összeg meghatározásánál, de főszabály szerint nem lehet alacsonyabb, mint a rendszeres átlagkereset 50 százaléka.

A bértárgyalásoknak ezzel még nincs vége, az egyeztetések újabb szakaszba lépnek, mivel a középfokú végzettséghez kötött, jóval több munkavállalót érintő garantált bérminimum sorsáról is döntenie kell a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának.

Óriási változás előtt a magyar fizetések

A Mandiner több forrásból is úgy értesült, hogy a bértárgyalások újabb szakaszában a közvetlenül akár 750 ezer munkavállaló alapbérét jelentő, jelenleg bruttó 326 ezer forintos garantált bérminimum jövőjéről kell dönteni.

Ennek oka, hogy a garantált bérminimum évi 12 százalékos emelésére nincs lehetőség, ekkora bérkiáramlás – főleg a jelenlegi szerény gazdasági növekedés mellett – csődhullámot indítana nem csak a legkisebb vállalkozásoknál, de a jobb pozícióban lévő cégeknél is. Ráadásul a képviseletek nem ragaszkodnak különösebben a jelenlegi, két összegre épülő minimálbér-rendszerhez, mivel a 2007 óta alkalmazott rendszer nem tud érdemi választ adni a merőben megváltozott munkaerőpiac kihívásaira, mivel nem elég rugalmas.

A szociális partnerek a Nyugat-Európában évtizedek óta jól működő ágazati bértarifa-rendszer bevezetéséről egyeztetnek, vagyis a jelenlegi garantált bérminimum helyett ágazatonként, szakmánként, vagy akár térségenként határoznák meg a munkáltatói és a munkavállalói képviseletek a kötelező legkisebb adható bért, amely akár ágazaton belül is eltérne a végzettséghez vagy a szakmai tapasztalathoz igazodva. Ezzel egy igazságosabb rendszer jönne létre, emellett az EU irányelvnek azt az előírását is teljesítenénk, amely kimondja, hogy a tagállamoknak növelniük kell a kollektív szerződések által védett munkavállalók arányát.

Az ágazati tarifarendszer bevezetésével sem szűnne meg a minimálbér, amely továbbra is az a fizetés maradna, amelynél senki nem kereshet kevesebbet. Fontos, hogy a garantált bérminimum és elfogadása esetén a bértarifa-rendszer – szemben a minimálbérrel – érdemben befolyásolná a magasabb keresetűek fizetését is, mivel változása közvetve fizetésemelést jelent az összegnél nem sokkal többet keresőknek is. Egyes becslések szerint 

Mindez jól mutatja, hogy a 2024-es, hosszú távra szóló bérmegállapodás új lehetőséget jelent arra, hogy a magyar fizetések közelebb kerüljenek az osztrák bérekhez. Ausztriában, az EU egyik legjobb kereseteket kínáló országában szintén régóta bevett gyakorlat az ágazati bértarifa-rendszer, amely olyan jól működik, hogy nincs szükség országosan megállapított minimálbérre sem.

Miért vehető biztosra a bérminimum változása?

A garantált bérminimum célja a kezdetektől, hogy azoknak, akik olyan munkakört töltenek be, amelyhez jogszabály vagy kollektív szerződés szerint, ezek hiányában pedig a munkáltató döntése alapján középfokú, szakmai végzettség szükséges, a képzettséggel rendelkező munkavállalóknak magasabb keresetet garantáljon.

Részben ezért is jóval többeket érint a garantált bérminimum. Ha az összeg 40-50 százalékkal nőne 2027-ig, hasonlóan a minimálbérhez, az már a teljes magyarországi bérskálán jelentős béremelési kényszert jelentene mind a közszférában, mind a versenyszférában. Ekkora béremelésekre nincs lehetősége sem az államnak, sem a piaci szereplőknek. Ráadásul a bérminimum évi 12 százalékos emelése jóval gyorsabb átlagkereset növekedést eredményezne, így a minimálbért is jóval nagyobb léptékben kellene emelni.

A bértárgyalásokon a munkáltatók már világossá tették, legfeljebb 5 százalék körüli bérminimum-emelést tudnak elképzelni. Ez az emelés is reálkereset-emelkedést hozna az érintetteknél, ugyanakkor már most látható,

Ezt a helyzetet pedig mindenképpen kezelni kell, mivel a jelenleg magasabb bérminimumot keresők fizetésének lassú emelkedése nem hozna érdemi bérfelzárkózást, ráadásul a munkabéke sem lenne fenntartható. Ennek egyszerű oka van: a jelenleg bérminimumot kereső közel egymillió munkavállalónak komoly presztízsvesztést okozna, ha 2027-re minimálbért keresővé válna.

Ez a munkáltatóknak sem érdekük, mivel – szemben a 2007-es óriási munkanélküliséggel – továbbra is a munkaerőhiány a jellemző, a két súlyos válságot szinte érintetlenül átvészelő keresleti munkaerőpiac aligha változik újra kínálativá.

Nem várható bérszínvonal-csökkenés

A következő hónapokban tehát nehéz tárgyalások várnak az érdekképviseletekre, de mindenkinek érdeke a kompromisszumos megoldás. A szakszervezetek aligha egyeznek bele olyan javaslatba, amely a munkavállalók bérezését előnytelenül befolyásolnák. 

A munkáltatók tehát abban az esetben is alulmaradnának, ha nem lenne szándékuk a bérszínvonal emelésére. Szerencsére most nem ez a helyzet, a képviseletek is egyetértettek a minimálbér jelentős emelésével. Elemi érdekük emellett, hogy megbecsüljék a tapasztalt, nemzetközi szinten is elismert magyar munkaerőt, másképp az alkalmazottak gyorsan váltanak és elhelyezkednek a magasabb fizetést kínáló versenytársaknál, vagy rosszabb esetben külföldre költöznek.

Noha most még nem lehet biztosan látni, mi lesz a garantált bérminimum jövője, abban mindenki bízhat, hogy az idei bérmegállapodással rosszul biztos nem járhat.