Óriási bérreform következhet, mutatjuk a részleteket!

2023. november 05. 15:08

Évtizedek óta nem látott bérreform várható Magyarországon: a minimálbér jelentős emelésével együtt néhány év múlva megszűnhet a garantált bérminimum – tudta meg a részleteket a Mandiner. Helyét a mai munkaerőpiaci viszonyokhoz igazodva a sokkal rugalmasabb ágazati bérminimum venné át.

2023. november 05. 15:08
Nagy Kristóf

Rövidesen, akár már november közepén megállapodhatnak a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek, valamint a kormány a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről. A tárgyalások ezt követően is folytatódnak, előkészítve azt a hosszú távú, több évre szóló bérmegállapodást, ami gyökeresen átalakítaná a hazai bérrendszert.

A legkisebb bérek akár már idén decemberben emelkedhetnek. A szakszervezetek és a munkáltatók között zajló egyeztetések a megszokottnál most jóval gördülékenyebbek, így a megállapodást akár már november közepén véglegesíthetik a felek.

Ezt is ajánljuk a témában

Eldőlt: még az idén emelkedik a minimálbér összege!

Már decemberben több tízezer forinttal nő a legkisebb keresetűek fizetése – értesült a Mandiner

A 2024-es bérmegállapodás aláírása után is folytatódnak a háromoldalú egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keretei között. 

A tárgyalások célja a következő hónapokban egy hosszú távú, több évre szóló menetrend kidolgozása, amely alapjaiban változtatja meg a hazai bérrendszert.

Megszűnne a garantált bérminimum, a minimálbér jelentősen nőne

A Mandiner értesülései szerint szinte borítékolható, hogy leghamarabb 2027-től megszűnne a 2006-ban bevezetett, középfokú végzettséghez kötött, a minimálbérnél magasabb összegű garantált bérminimum.

A minimálbér megmaradna, ám összege a következő években jóval nagyobb mértékben emelkedne, mint a garantált bérminimum. Így a legkisebb kereset összege 2027-re elérné a bérminimum összegét.

A 2025—2027 közötti időszak minimálbér-emelésének menetrendjét várhatóan jövőre dolgozzák ki a szociális partnerek, de a jövő évi korrekcióval számolva – vagyis ha a minimálbér 15 százalékkal, a bérminimum pedig 10 százalékkal nő évente – 2027-re a hazai minimálbér összege átlépné a bruttó 400 ezer forintot.

Eljött az ágazatra szabott minimálbér ideje

A legfontosabb változások:

  • megszűnne a garantált bérminimum legkésőbb 2027-től,
  • 2027-ig a minimálbér jóval infláció feletti mértékben nőne,
  • létrejönne az ágazati bértarifa rendszer, vagyis az ágazati minimálbérek rendszere,
  • széleskörűvé válna a munkavállalók kollektív szerződéses védelme.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Mandiner megkeresésére megerősítette, valóban egyeztetnek a munkáltatókkal egy hosszú távú, gyökeres változásokat hozó új bérrendszerről, amely megtartja a minimálbért, és megerősíti az ágazati érdekegyeztetést, hasonlóan Ausztriához és több más nyugat-európai ország gyakorlatához.

Az egyik legnagyobb változást jelentené, hogy a következő 3-4 év átmeneti időszakának végére a garantált bérminimum összeolvadna a minimálbérrel. A kötelező legkisebb kereset összege ezzel együtt jelentősen emelkedne.

A garantált bérminimum jelenleg ismert formájának megszüntetése részben azért vetődött fel a háromoldalú egyeztetéseken, mert mind a szakszervezetek, mind a munkáltatói képviseletek a mai munkaerőpiaci igényekhez jobban igazodó, rugalmasabb struktúrának tartják az ágazati bértarifa rendszer bevezetését.

A szakszervezeti vezető a részletekről elmondta, hogy a minimálbér megmarad, annak összegénél továbbra sem kereshetne kevesebbet egy munkavállaló sem. Az eddig központilag meghatározott bérminimum helyett pedig az ágazati bérminimumok meghatározása, és az ágazati kollektív szerződések segítenék a magyarországi bérek lendületes felzárkózását.

„A vállalati szinten megkötött kollektív szerződések gyakorlata jelenleg a legelterjedtebb Magyarországon, ágazati szintű megállapodás egyedül a villamosenergia-ágazatban van, ahol viszont régóta jól működik. Az ágazatban dolgozó munkavállalók fizetése magasabb az átlagnál. Ráadásul az ágazati bérminimum-rendszerre mutatkozó igényt jelzi, hogy egyre több vállalkozásnál felvetődik a tárgyalásokon a helyi munkavállalók kötelező legkisebb bérének az országostól eltérő meghatározása” – részletezte Mészáros Melinda.

Mutatjuk, mire számíthatnak 2027-től a magyar munkavállalók

A Liga Szakszervezetek elnöke emlékeztetett, az országos konföderáció tagszervezete a villamosenergia-ipar munkavállalóinak legnagyobb hazai képviselete. 

A Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Bánya,- Energia,- és Ipari Dolgozók Szakszervezete és az ágazati munkáltatókat tömörítő szövetség megállapodása a törvény értelmében kiterjeszthető a teljes villamosenergia-ágazatra. A megállapodás részleteit pedig – hasonlóan a minimálbérről szóló megállapodásokhoz – kormányrendelet rögzíti.

A villamosenergia-szektor kollektív megállapodásában a munkáltató és a szakszervezetek meghatározzák egyebek mellett

  • a különböző bércsoportokban adható minimum keresetet,
  • a béren kívüli juttatások mértékét,
  • az adott év bérkorrekcióját,
  • a munka- és pihenőidőt,
  • a szabadságok kiadásának módját.

Az ágazat egészére kiterjedő kötelezettségek számos más olyan munkavégzéssel kapcsolatos szabályt is tartalmaznak, amelyeknél – ahol erre lehetőség van – eltérnek a munka törvénykönyvének általános rendelkezéseitől.

Magyarország 2025-től bevezeti az európai minimálbért

Mészáros Melinda arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország 2025-től teljes megvalósítja az európai minimálbérként ismertté vált uniós irányelv ajánlásait. Az elnök kiemelte, az EU csak iránymutatásokat tesz arra, hogy a tagállamnak milyen szempontok mentén kell meghatározni kötelező legkisebb bér összegét. Alapvető cél, hogy aki dolgozik ne legyen kitéve a szegénység kockázatának. A minimálbér összege akkor megfelelő, ha eléri a nemzetgazdasági átlagkereset 50 százalékát, és megállapítása a szociális párbeszéd keretében történik, vagyis a jelenlegi gyakorlattal összhangban a munkaadók, a munkavállalók és a kormány háromoldalú konszenzusa.

A most alkalmazott két minimálbér összevonása után a tervek szerint a minimálbér összege olyan mértékű lenne, amivel az Európai Unió 22 központi minimálbért alkalmazó tagállamának rangsorából az utolsó harmadból a középmezőnybe kerülne a magyar legkisebb kereset – hangsúlyozta Mészáros Melinda. Hozzátette: a 2025-2027-ei időszak tervezését már elkezdték a szakszervezetek és a munkáltatók a menetrend kidolgozását, 2024 végére pedig már végleges egyezségre kell jutniuk a feleknek. 

A szakszervezetek arra számítanak, az ágazati bérminimum-rendszer

  • érdemben gyorsítja a hazai fizetések felzárkózását,
  • a munkavállalók nagyobb jóval nagyobb mozgásteret kapnak a munkavégzéssel kapcsolatos feltételek kialakításában, mivel a folyamat főszereplőivé válnak,
  • jelentősen nő – az EU elvárásaival összhangban – a munkavállalók kollektív szerződéses lefedettsége.

Visszatérhet a tartós reálbér-növekedés

Az idei évben eddig csökkent a hazai keresetek reálértéke a magas infláció miatt, ám jövőre ez az inflációs nyomás már megszűnik. Éppen ezért a kormány többször is jelezte, azt várják, hogy 2024-től ismét évente legalább 5 százalékos reálkereset-emelkedés valósuljon meg, hasonlóan az orosz-ukrán háború előtti évekhez. A Magyar Nemzeti Bank előrejelzését figyelembe véve ehhez jövőre átlagosan 10 százalék körül kell emelkedniük a fizetéseknek. Sok munkavállaló ugyanakkor tavaly és az idén az infláció alatti bérrendezésben részesült, de a dolgozók nem elhanyagolható részénél – elsősorban az átlagkeresetnél magasabb kereseti kategóriákban dolgozók körében – a kétéves átlagot tekintve 25 százalékos infláció ellenére teljesen elmaradt a korrekció, ami jelentős reálkereset-visszaeséssel járt az érintetteknél.

Nyitóképünkön a Paksi Atomerőmű. Fotó: MTI/MTVA

Karácsonyi előfizetési akció

Kapcsolódó cikkek

 
 
 
 

Ezek is érdekelhetik