Az ötoldalas levél különlegessége, hogy a száműzetésbe kényszerült fejedelem írta XI. Kelemennek.
Nyitókép: II. Rákóczi Ferenc és az ominózus levél, amelyet XI. Kelemen pápának írt. Fotó: Wikipedia/Központi Antikvárium
Egyedi levélre lehet licitálni az egyik pesti árverésen, II. Rákóczi Ferenc fejedelem kézzel írt, aláírt és gyűrűs pecsétjével ellátott levelére, amelyet XI. Kelemen pápának küldött Törökországból 1718 februárjában. A levélben Rákóczi közli a pápával, hogy Franciaországból Törökországba érkezett, mivel a szultán Rákóczi fejedelemségének visszaállítására törekszik.
Rákóczi azt is megírta a pápának, hogy nem áll a Habsburg–török békekötés útjába, ám kívánatosnak tartja, hogy a pápát is bevonják a tárgyalásokba.
A magyar fejedelem azt is kifejti, hogy a béketárgyalásokra szerinte a moszkvai cárt, a lengyel és a porosz királyt is be kellene vonni. Ez a levél is jelzi, hogy II. Rákóczi Ferenc a világpolitika formálója maradt, annak ellenére is, hogy a magyar szabadságharcot leverték. Azt sem hallgatta el, hogy kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a bécsi udvar él e a pápa közvetítésével.
Ezt is ajánljuk a témában
Rákóczi szabadságharca nélkül a magyar államiság súlyos csorbát szenvedett volna? Ma 320 éve, 1703. május 12-én bontott zászlót a kuruc felkelés: előzményeiről és következményeiről, Thököly, Rákóczi és Károlyi szerepéről is beszélgettünk Mészáros Kálmán történésszel!
A többit tudjuk. II. Rákóczi Ferenc ekkor már öt hónapja időzött Törökországban, nem kapta vissza a fejedelemségét, de legalább a Habsburg–török béke után nem adták ki Bécsnek a törökök.
Rákóczi a rodostói száműzetésben minden nap korán kelt, misét hallgatott, délelőtt írt és olvasott, délutánonként pedig az ott tanult szenvedélyének, a bútorkészítésnek hódolt.
Nem volt egyedül, hiszen a száműzetésbe többen is követték, mint például Bercsényi Miklós gróf a feleségével, Csáky Krisztina grófnő, Forgách Simon gróf és mások. A fejedelem soha többé nem térhetett haza és a török száműzetésben hunyt el 1735-ben, 59 éves korában. Az ötoldalas levél szenzációnak számít az árverési piacon. A fejedelem aláírásával ellátott levelek ha ritkán is, de előfordulnak hazai árveréseken, de olyan levél (amely ráadásul témáját tekintve is unikális), amelyet maga II. Rákóczi Ferenc írt, páratlanul ritka.
Ezt is ajánljuk a témában
Valaki egy árverésre adta be a különleges dokumentumot.
„Ilyet én még nem láttam és talán más sem” – kezdi Márffy György, a Központi Antikvárium vezetője, aki azt is elárulta, a december 5-én esedékes pesti árverésen 12 millió forintos kikiáltási árról indul a Rákóczi-levél. Márffy szerint nagyon valószínű, hogy az árverés előtt az állam védetté nyilvánítja a levelet, ami annyit tesz, hogy az új tulajdonosa nem viheti ki az országból és az államnak tudnia kell, hogy hol tárolja a különleges ritkaságot. Az is előfordult már hazai árverésen, hogy az állam élt az elővásárlási jogával. Mindez azonban csak a licit végén derül ki.
Ezt is ajánljuk a témában
Csaknem megdőlt a hazai árverési rekord, pedig a kézirat csak 1,6 millió forintról indult.
A „senki többet? harmadszor!” kifejezés után az állam képviselőjének jeleznie kell, hogy igényt tartanak a tételre, ebben az esetben pedig a legmagasabb ajánlatot kell kifizetnie az államnak.
Hogy hol áll meg a licit, azt ma még nem sejteni. Márffy amondó, a piac fogja beárazni a levelet, a piac pedig emberekből áll, az adott terület gyűjtőinek pénzügyi lehetőségei döntik el az árat. A Központi Antikvárium vezetője azt is elárulta, a magyar történelem egyik páratlanul ritka ereklyéje egy magyar gyűjtőtől került az árverésükre, ám a hosszú évszázadok során a legtöbbet külföldön időzött.
Ezt is ajánljuk a témában
Izgalmas tartalmú levél kerül kalapács alá egy hazai árverésen. A papírost Kossuth Lajos írta 1845. február 13-án, a címzett pedig nem más, mint Széchenyi István volt.
Nem tudták aláírni a levélben leadott szavazatukat.
Egymásba karoló munkásőr pár, Szamuely-t hallgató Lenin, ismét árverés lesz a szocreál alkotásaiból.
A New Yorkban élő Kiss Emil úgy érezte, Magyarországon a helye a méregdrága képeknek.
A kápolnai csata után nyúlt tintáért és papírért.
A tárgyalás nem fog békéhez vezetni az amerikai hadsereg egyik őrnagya szerint.
Bryan E. Leib szerint a woke vírus Amerikában az egyetemi kampuszokon vert gyökeret.
A Németországban játszó középpályás stabilitást adott a csapatnak, ám látja, miben kell előrelépni. Nyilatkozott az ellenfelek hozzáállásáról és a Nemzetek Ligája jelentőségéről.
Nem jól.
